Első otthonos stratégián dolgozik a kormány

Nem lankad az érdeklődés az Első otthon iránt, így a kormány szeptemberben újra növeli a kedvezményes hitelkonstrukciót nyújtó kormányprogramra előirányzott állami garancia keretét – jelentette be Anca Dragu pénzügyminiszter. 

darea-in-plata36_b

Mint ismeretes, az Első otthon népszerűsége jelentősen megugrott az úgynevezett hitelcseretörvény körüli vita során, amikor egy adott ponton megkérdőjeleződött a program jövője is, ám azóta is az előző években tapasztaltnál több iratcsomó érkezik be a bankokhoz, mivel a Cioloș-kormány nemrég jelezte, módosítani készül az Első otthon programot, hogy csak a legkisebb jövedelemmel rendelkezők lehessenek a mindössze 5 százalékos önrészt igénylő program haszonélvezői.

„A 60-70 ezer eurós plafon nem elég hatékony a szűréshez, hogy csak azok lehessenek a kormánytámogatás haszonélvezői, akiknek erre valóban szükségük van. Megoldás lehetne, ha a jövedelem határozná meg a jogosultságot” – áll a fejlesztési minisztérium honlapján közzétett stratégiában. Most Anca Dragu arról beszél, hogy októberben egy ötéves stratégiával rukkolnak elő, ami előreláthatóvá teszi majd az Első otthon programot, hogy mind a lakásra vágyó polgárok, mind az ingatlanfejlesztők legalább középtávon tervezni tudjanak.

Mint ismeretes, az ingatlannal nem rendelkező polgárokat megcélzó és a gazdaság világválság idején útjára indított Első otthon programnak sikerült életben tartania a hitelezést olyan körülmények között, hogy sok kölcsönigénylőnek gondjai lettek a törlesztéssel, a bankok pedig egyre kevesebb hitelt nyújtottak. Az elmúlt években nyújtott jelzáloghitelek 90 százalékát gyakorlatilag az Első otthon program keretében igényelték.

A programra idén 1,6 milliárd lej értékű állami garanciát irányoztak elő, a keretet májusban 500 millió lejjel növelték. Eddig 170 ezren éltek a hivatalos statisztikák szerint a lehetőséggel, a nem törlesztők aránya pedig alig 0,04 százalékos.

Tovább enyhít a BCR

Miután a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő jogszabály hatályba lépése előtt a bankok 30-35 százalékra emelték a szükséges önrész értékét, és lelassult a hitelpiac, a pénzintézetek – elsőként a BCR, majd a BRD, valamint a Piraeus Bank – újragondolták politikájukat, és egyes ügyfélkategóriák esetében csökkentették a szükséges önerő mértékét.

A BCR első körben húsz romániai nagyváros lakosai számára tette lehetővé, hogy 35 százalék helyett 25 százalékos önerő mellett igényeljenek jelzáloghitelt, ezt a listát pedig most további huszonkét településsel egészítették ki. Amennyiben pedig valaki csak húszéves futamidőre igényli a lakásvásárlási kölcsönt, akkor 15 százalékos önerő is elegendő az Erste tulajdonában levő kereskedelmi banknál a negyvenkét településen.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »