Elmaradhatatlan tennivaló

Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról.

A keretjogszabály általánosságban fogalmazza meg az egyes elektronikus ügyintézésre kötelezett szerveknek hogy az elektronikus eljárásaik során mily módon kell egymással és az ügyfelekkel kapcsolatot tartaniuk, valamint az informatikai-technikai fejlesztések jogi alapját biztosítani. A törvényjavaslat figyelemmel van arra, hogy egyes esetekben a személyes megjelenés előírása mindenképpen indokolt, valamint bizonyos ügyekben az eredeti okiratok benyújtása sem kerülhető meg. Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF. 

A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka hangsúlyozta: pontosításra kerül az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, az elektronikus ügyintézésre kötelezettek köre, a központi ügyfél-regisztrációs nyilvántartással kapcsolatos szabályozás, valamint az, hogy mikortól illeti meg az elektronikus ügyintézést biztosító szervet az ügyfél azonosító adatai tekintetében az adatkezelés, az adatigénylés jogosultsága.

FIRTL MÁTYÁS, (KDNP):  – Képviselőtársaim! A törvénymódosítás 95 törvényben eszközöl változásokat. Felszólalásom azonban „csak” magára a kerettörvényre, az elektronikus ügyintézési és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényre, az ügyintézési törvényre, illetve változásaira fókuszálnék.

– A keretjogszabály általánosságban fogalmazza meg, az egyes elektronikus ügyintézésre kötelezett szerveknek az elektronikus eljárásaik során mily módon kell egymással és az ügyfelekkel kapcsolatot tartaniuk, valamint az ehhez szükséges informatikai-technikai fejlesztések jogi alapját is biztosítja.

– Az e-ügyintézési törvény meghatároz elektronikus ügyintézésre kötelezett szerveket, és szabályozza azokat a folyamatokat, amelyek az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek külső és egymás közötti vagy ügyfelek irányába történő kapcsolatai tekintetében értelmezhetők. A törvény hatálya nemcsak hatósági eljárásokra, hanem valamennyi ügyre, peres ügyekre, panaszügyekre, pályáztatásokra is kiterjed. A biztosítandó funkciók a törvényben az kötelezett szerv kötelezettségeiként jelennek meg, amelyeket az ügyintézési törvény 25. § (3) bekezdése tételesen nevesít. Ezek teljesítése 2018. január 1-jétől kötelező, 2017. január 1-jétől pedig opcionális. A szabályozás jelentős része egyébként akkor lép hatályba.

– Főbb kötelezettségek: az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetni, amely biztosítja többek közt a hiteles elektronikus azonosítást, az üzenetek biztonságos kézbesítését és fogadását, a kézbesítés visszaigazolását, az elektronikusan aláírt dokumentumok feldolgozását, így a dokumentumok hiteles elkészítését, az eljárásért fizetendő terhek elektronikus fizetését és az elektronikus űrlapok kezelését. Ahhoz, hogy e-ügyintézési törvényben meghatározott követelményeket az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek valóban teljesíteni tudják a törvény bevezette a kormány által kötelezően biztosítandó központi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások körét. Az elektronikus ügyintézés általánossá tételére vonatkozó szabályt a törvény 8. §-a tartalmazza. Lényege, hogy alapértelmezésben az ügyfél jogosult az ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. Viszont nincs elektronikus ügyintézési kötelezettség azokban az ügyekben, ahol a törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi. Az ügyintézési törvény e rendelkezésének végrehajtásához a jogrendszerből azonban ki kell gyomlálni minden olyan szabályt, amely a törvény gyakorlati érvényesülésének gátat szab, törvénymódosítással megvalósulhat e cél.

– Az ügyintézési törvény tavalyi elfogadása óta a törvény felülvizsgálata kapcsán felmerült, módosítása indokolt. Főbb elemei: ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa alapján valamely, egyébként e-ügyintézési törvény hatálya alá tartozó eljárás vagy eljárási cselekmény kizárólag papír alapon zajlik, akkor ezek tekintetében nincs helye az elektronikus ügyintézésnek. Nincs helye elektronikus kapcsolattartásnak akkor sem, ha az irat minősített adatot tartalmaz. Ugyancsak nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető, például gépjármű eredetiségvizsgálat esetében is. A fogva tartott személy elektronikus ügyintézéshez való jogát a büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés végrehajtása során a végrehajtás rendjének és a fogvatartás biztonság megtartása, valamint a büntetőeljárás eredményessége érdekében törvény korlátozhatja.

– Lehetőséget biztosít a törvény arra is, hogy 2019. december 31-ig az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a benyújtható elektronikus dokumentumok tekintetében méretkorlátot határozzanak meg, ennek meghaladása esetén tartós adathordozón kell az iratokat benyújtani. Ugyanígy lehetőség nyílik arra is, hogy a sajátos méretű, alakú iratokat, ha digitalizálásuk aránytalan lenne, papír alapon is be lehessen nyújtani.

– Kiemelt fontosságú, hogy a törvény deklarálja: ha valamely jogszabály eredeti okiratot, dokumentumot, iratot követel meg az ügyféltől, akkor elektronikus ügyintézés esetén annak hiteles elektronikus másolata is elégséges. E rendelkezés nem alkalmazható azonban olyan igazolvány, okirat esetében, amelynek bevonását vagy visszaszolgáltatását jogszabály vagy elektronikus ügyintézést biztosító szerv elrendelte. Ha a jogszabály az ügyféltől egy beadvány több példányban történő benyújtását követeli meg, elektronikus ügyintézés esetén egy elektronikus dokumentum is elég. Lehetőséget adhat arra, hogy egyes ügyekben az ügyfél az iratát saját maga hitelesítse, ilyen esetben az ügyfél köteles vállalni az eredeti beadvány jogszabályban meghatározott ideig történő megőrzését és felhívásra történő bemutatását.

– Ha a gazdálkodó szervezet hiteles elektronikus elérhetőséggel nem rendelkezik, az eljárás papír alapon lefolytatható, de az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kezdeményezheti a gazdálkodó szervezettel kapcsolatban ezen kötelezettség nemteljesítése miatt törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.

– Pontosításra kerül az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, az elektronikus ügyintézésre kötelezettek köre, a központi ügyfél-regisztrációs nyilvántartással kapcsolatos szabályozás, valamint az, hogy mikortól illeti meg az elektronikus ügyintézést biztosító szervet az ügyfél azonosító adatai tekintetében az adatkezelés, az adatigénylés jogosultsága.

– Új szolgáltatásként kerül nevesítésre a törvényben az általános célú elektronikuskérelem-űrlap. E papírnak, e szolgáltatásnak a célja az, hogy azokba az eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfeleknek a beadványt elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt nem indokolt elektronizálni, szakrendszeri ügyintézéssel támogatni. Sajátos építményfajták esetén a jogszabály dönthet úgy, hogy mely iratokat kell elektronikus kapcsolattartás esetén is papíron benyújtani. Bízom abban, hogy ezt a javaslatot, ezt az ügyintézést ennek a törvénynek a módosítása, 2017. januári hatálybalépése alapozza meg. Úgy gondolom, hogy a többi parlamenti párt is ebben érdekelt és a KDNP-hez hasonlóan támogatni fogják. 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »