Ellentüntetők és ellenzékiek a nemzeti ünnepen

Ellentüntetők és ellenzékiek a nemzeti ünnepen

Ellentüntetés próbálta túlharsogni Orbán Viktor délelőtti beszédét a Múzeumkertnél, de demonstrációt tartottak az ellenzéki pártok is március 15-e alkalmából. A Fidesz szerint egy “maréknyi” “gyurcsányista” próbálta megzavarni a nemzeti ünnepet.

Tiltakozók vitatkoznak a Demokratikus Magyarországért Civil Társaság demonstrációján az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 168. évfordulóján Budapesten, a Kecskeméti utca és a Múzeum körút kereszteződésében 2016. március 15-én. A tiltakozással egy időben díszünnepséget tartanak a Magyar Nemzeti Múzeumnál. MTI Fotó: Mohai Balázs

Hátat fordítottak a Múzeumkertnek a Demokratikus Magyarországért Civil Társaság rendezvényén részt vevő tüntetők Orbán Viktor miniszterelnök beszéde alatt. Erre Büki Zoltán, a civil szervezet vezetője kérte a demonstrálókat, akik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára szervezett központi állami ünnepség közvetlen közelében tüntetnek Budapesten, a Kálvin téren.

Büki Zoltán azt mondta, hogy mivel Orbán Viktor már rég hátat fordított a magyar népnek, ezért most a tüntetők mutassák neki a hátukat, néma csendben. Utóbbi kérést sok demonstráló nem tartotta be, ők kiabáltak és fütyültek, dudáltak, sípoltak.

A szervezők papírból kivágott piros lapokat osztogattak a tüntetőknek, és Büki Zoltán azt kérte, tartsák fel azokat Orbán Viktor beszéde végén, a miniszterelnök ugyanis szereti a focit, és ezzel meg tudják neki mutatni, hogy a népnek elege van belőle.

A tüntetésen a hangulat fokozott volt: az állami ünnepség és a demonstráció résztvevőit rendőrsorfal választotta el, azon át rendszeresen fütyültek és kiabáltak egymásra. A rendezvények kezdete előtt két, az állami ünnepségre igyekvő férfit lefogtak a rendőrök, mert rátámadtak egy transzparenst tartó ellentüntetőre.

Fidesz: “gyurcsányisták” próbálták megzavarni Orbán Viktor beszédét

Egy “maréknyi” “gyurcsányista” próbálta megzavarni a nemzeti ünnepet, de nem jártak sikerrel – mondta Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője kedden a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.

A szóvivő felidézte, hogy a “méltóságteljesen, békésen” zajlott a nemzeti ünnep a Múzeumkertben, ahol Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mondott. A miniszterelnök szót ejtett egyebek mellett a migránskrízisről és Brüsszel migránspolitikájának elutasításáról is – tette hozzá.

“Ezzel kapcsolatban ne felejtsünk el két dolgot: tudjuk, hogy a Gyurcsány Ferenchez köthető cégek több száz milliós nagyságrendben kapnak támogatást Brüsszeltől, és tudjuk, hogy a Múzeumkert közelében tartott akció szervezője Gyurcsányhoz is köthető” – mondta a szóvivő, kijelentve, nem csoda, hogy meg akarták zavarni a miniszterelnök beszédét.

Gyurcsány: az új keletű önkényt Orbán Viktornak hívják

Gyurcsány Ferenc szerint 2016-ban az önkényt Magyarországon Orbán Viktornak hívják, az új keletű önkény nem Bécsben, hanem Budapesten, a Kossuth téren próbálja meg akaratát érvényesíteni. A Demokratikus Koalíció elnöke erről kedden, a párt ünnepi megemlékezésén beszélt.

Gyurcsány Ferenc a Pilvax kávéház előtt tett sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott: amikor “az önkény ura” a szabadság szavát veszi a szájára, akkor “bemocskolja egyik legszebb szavunkat”. Ha a szavaknak lennének illatai, akkor a szabadságnak valószínűleg tavaszillata lenne, de a miniszterelnök szájából a szabadság szava “áporodott bűzt áraszt. Ideje lenne beléfojtani a bűz áradatát” – jelentette ki az ellenzéki politikus.

A volt kormányfő kijelentette, hogy a magyar nemzetnek az a része, amelyiket a DK képviseli, méltóságot, európai polgári világot, nyugalmat, egyenlőséget kíván. Kívánjuk a testvériséget, a többiekért viselt felelősséget – tette hozzá.

A pártelnök kijelentette, hogy továbbra is a nyugalom és az alkotmányos forradalom pártján állnak. Forradalom atekintetben, hogy így nem lehet folytatni, de alkotmányosság abban az értelemben, hogy az “önkény megtörésének” egyetlen módja van, a “nem szabad, nem független”, de nyomokban demokratikus vonásokat tartalmazó választás – fejtette ki.

Az elmúlt csaknem 26 év alatt a demokraták és hazafiak egymással is sokat vitatkoztak, amelyek után “sokan viseljük politikai testünkön különböző karcok kivehetetlen nyomait” – mondta. A politikus ennek ellenére azt ajánlotta, hogy a “demokratikus sokaság” felejtse el sebeit és tévedéseit, mert csak együtt tudják leváltani az “önkényt”. Gyurcsány Ferenc hozzátette, nem féltékenységet, hanem nagyvonalúságot ajánl.

Az ellenzéki politikus emellett mindenkit arra buzdított, hogy vegyen részt a délutáni pedagógusdemonstráción, de azt kérte, hogy a résztvevők polgárként és ne pedig valamelyik párt képviselőjeként csatlakozzanak a tüntetéshez.

Végül azoknak a márciusi ifjaknak a példáját ajánlotta mindenki figyelmébe, akik nem akartak kompromisszumot kötni az alávetettséggel, a szolgasággal, hozzátéve: ma ugyanennek jött el az ideje. Orbán Viktorra utalva arra kérte hallgatóit, hogy miközben a “zsarnok” beszédet mond a Nemzeti Múzeum lépcsőin, gondoljanak arra, hogy “ez a tisztesség helyett a tisztességtelenség, az igaz beszéd helyett a hazugság, az emelkedettség helyett a zuhanás beszéde lesz, mert ez a hatalom zuhanni fog a történelem mélyébe”.

Gyurcsány Ferenc a beszédét a “vesszen a zsarnok!” felkiáltással zárta, majd ezt követően a párt vezetői a néhány tucatnyi megjelent érdeklődő előtt koszorút helyeztek el a Pilvax kávéház falánál.

A Nemzeti Választási Irodánál tüntetett az MSZP

Az MSZP a köztársaságot, a nép jogát a népszavazáshoz, a közpénzből fenntartott média függetlenségét és “az ottani szégyenteljes cenzúra eltörlését” követelte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) budapesti, Alkotmány utcai épülete előtt tartott keddi tüntetésen.

Nyakó István, az MSZP politikusa azt mondta: “követelni jöttünk és nem ünnepelni”. Felidézte: 1848. március 15-én Budapest népe sem ünnepelni ment az utcákra, hanem követelni a köztársaságot, polgárjogokat, a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.

Az ellenzéki politikus összefogásra hívta fel a megjelenteket, hogy kiharcolják “a nép szavazásának a szabadságát”, a népszavazást a vasárnapi zárva tartás eltörléséről. Amikor a Kúria dönt a vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazás ügyében, “itt fogjuk várni az NVI előtt a döntést és sokan leszünk” – mondta.

Nyakó István – aki sikertelenül próbált népszavazási kezdeményezést benyújtani a vasárnapi zárva tartás ügyében – utalt arra, hogy folyamatban van a földügyben kezdeményezett népszavazási kérdésük aláírásgyűjtése és arra kért mindenkit, ha lesz népszavazás, menjenek el és voksoljanak.

A politikus nagy tapsot kért a résztvevőktől a független magyar sajtónak, ez – mint mondta – ma a demokraták “utolsó védőbástyája”, amely leleplezi az Orbán-kormány visszásságait.

Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke, frakcióvezető-helyettese szerint a kormány sárba tiporja Magyarország polgárainak szabadságjogait. Közölte: a kormányfő a Múzeumkertben kedd délelőtt beszélt a magyar szabadságról, miközben “semmit nem jelent neki ez a két szó, mindent megtesz azért, hogy ez ne létezzen”.

Úgy fogalmazott: hogy beszélhet a magyar szabadságról, aki 300 ezer milliárd forint magánnyugdíjpénzt lopatott el az embereivel, 80 milliárd közpénzből vásárol magának lakájmédiát, tönkreteszi a magyar oktatást, egészségügyet, akinek az a célja, hogy oktatás helyett agymosás folyjék az iskolákban? Hogy beszélhet magyar szabadságról az, aki arra a hírre, hogy az NVI-ben verőemberek akadályozzák meg magyar állampolgárok népszavazási kezdeményezését, annyit mond, hogy méltatlan? – tette fel a kérdést a politikus.

Közölte, “aki azt gondolja, az oktatási rendszer hibái hibák, az tévedésben van”, mert tudatosan építik le az oktatást és hoznak létre egy olyan rendszert, ahol csak a kiválasztottak gyermekei kerülhetnek egyetemre. Hozzátette: ha összeomlott a római birodalom, a Szovjetunió, “akkor ők is össze tudnak és össze is fognak, ebben biztos vagyok”.

Totyik Tamás tanár beszédében azt mondta: a márciusi ifjak legfontosabb üzenete a testvériség volt és ha ma nem tudnak összefogni és “karöltve harcolni a végletekig megosztott magyar társadalom érdekeiben”, akkor a hatalom bármit megtehet velünk és gyermekeinkkel is. Szólt arról is: minden pedagógus nagyon büszke, hogy a szülők és gyerekek tiltakoznak a rendszer ellen. A pedagógusok azt érzik, hogy nemcsak a tábla van a hátuk mögött, hanem az ifjúság és a szülők is – jegyezte meg. Hozzátette: nem szeretnének alattvalókat nevelni, azt szeretnék, ha szabad, gondolkodó, a saját sorsukról dönteni képes fiatalokat engedhetnének ki az iskolákból.

Görög Ákos 17 éves gimnazista iskolai tapasztalatairól beszélt a tömeg előtt a Mit kíván a magyar nemzet? címmel megrendezett tüntetésen.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke arról szólt, az embereknek elegük van az önző, öntelt politikából, és “abból, hogy gyengeelméjűnek, debilnek néznek bennünket”. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek címezve azt mondta, megérti, hogy “a kerítésen fennakadt szír kisgyerekkel könnyű eltakarni rohadó iskoláinkat és rohadó kórházainkat”. De – tette hozzá – a valódi kérdés az, hogy a miniszter érez-e bármilyen lelkifurdalást a magyar gyerekekért, akiket az elmúlt években kitaszított az iskolákból, elvette tőlük a tudást, érez-e lelkifurdalást a gimnazisták miatt, akiknek “az orra előtt csapta be az egyetem kapuját”, és az általános iskolások miatt, akik szorongva mennek iskolába, mert nem tudják “a központilag megtaníthatatlanra és magtanulhatatlanra varázsolt” alaptantervet.

A politikus közölte: az 1848-ban a függetlenségükért harcoló márciusi ifjakat az oroszok segítségével verték le, 1956-ban a szovjetekkel verették le a magyarokat, ma pedig “a putyinista Orbán-kormány” tesz meg mindent azért, hogy a magyarok szabadság és függetlenség iránti vágya ne teljesülhessen. Ma Orbán annak a Putyinnak lesi minden kívánságát és hajbókol előtte, akiről tudjuk, hogy minden nap Európa gyengítésén ügyködik – mondta.

A budapesti elnök is beszélt az NVI székházában február 23-án történtekről. Azt mondta, “mélyen gyáva és hitvány politikai rendszer” az, ahol “az újra és újra feltörni próbáló demokráciák előtt az utat kopaszokkal torlaszolják el”. Hozzátette: a kormány a kétharmados többséget csak kamu- és bizniszpártok segítségével tudta megszerezni, “ellopták a kétharmadot és új törvényt alkotva ellopták Budapestet is”, de “mindenért meg fognak fizetni”.

Az NVI épülete előtt a színpadon kockás zászlók voltak, az úttestet és a járdát elfoglaló tömegben az MSZP zászlóit tartották a magasba. A rendezvény végén Nyakó István jelezte: csatlakozik a tanárok tüntetéséhez és erre biztatta a jelenlévőket is.

“Antikorrupciós hadjáratot” hirdetett a Jobbik

A Jobbik elnöke egy “tavaszi antikorrupciós hadjárat” elindítását jelentette be kedden pártja március 15-i ünnepségén, a budapesti Petőfi téren.

Vona Gábor értékelése szerint a tizenkét pont ma is aktuális, azonban egy pont hiányzik: ma odaírnák azt is tizenharmadikként, hogy “a tolvaj politikusokat börtönbe zárassák!”. A kormány kezdi elveszíteni az önkontrollt – hangoztatta az ellenzéki politikus, aki a véleményét az alaptörvény terrorveszélyhelyzettel összefüggő tervezett módosításával, a Nemzeti Választási Irodánál történtekkel és a titkosításokkal indokolta.

Az antikorrupciós programról szólva kifejtette: nem csupán a budapesti eseteket göngyölítik fel, hanem az ország minden pontján tetten kívánják érni “a tolvaj gazember rabló politikusokat”, akik “a homályban azt gondolják, hogy őket senki sem látja”.

A Jobbik elnöke közölte azt is, javasolni fogja pártjának, majd az Országgyűlésnek, hogy fogadjon el egy határozatot, amelyben rehabilitálja 2006-ot, és rögzíti, hogy “a magyar nép 2006-ban joggal vonult az utcára egy hazug és korrupt kormánnyal szemben, és ezzel példát mutatott az utókornak”.

Vona Gábor a beszédében március 15-e feladataként hivatkozott a lelkesültség és a hazaszeretet tüzének fellobbantására és azt kérte a jelenlévőktől, hogy ne csak az ünnepeken lelkesedjenek a hazáért és a szabadságért, hanem a hétköznapokon is.

Az ünnepségen Dúró Dóra frakcióvezető-helyettes, a parlament kulturális bizottságának elnöke a demográfiai helyzetet nevezte a legfőbb kihívásnak. Szavai szerint minden egyes megfogant magyar gyermek nemcsak családi boldogság, hanem közkincs is.

Ha nincs magyar gyermek, akkor nincs magyar föld, nincs magyar kultúra, nincs magyar oktatás, nincs magyar egészségügy, nincs magyar haza, és nem marad semmi, ami magyar lenne – hangoztatta.

Toroczkai László, Ásotthalom jobbikos polgármestere a bevándorlás megállítása mellett foglalt állást, ellenkező esetben eltűnne a béke, a templom, a nemzeti büszkeség, és eltűnnének a családok.

Stummer János, a Jobbik budapesti regionális igazgatója arra tett javaslatot, hogy a Sorsok Háza helyén jöjjön létre a Magyar Sorsok Háza, ahol “a holokauszt vitrinje helyett, mellett teret kap a magyar nemzet összes fájdalma és minden egyes feltámadása”.

Az ellenzéki párt központi megemlékezésén néhány százan vettek részt, közülük sokan pártlobogóval, illetve magyar zászlóval érkeztek. Ugyancsak képviseltette magát a lengyel Nemzeti Radikális Tábor (Obóz Narodowo-Radykalny), amelynek tagjai többször a lengyel-magyar barátságot éltették. A rendezvény végén az emlékezők megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, amely mellett az Új Magyar Gárda tagjai álltak sorfalat.

Karácsony: a kormány a nép ellensége

A Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke szerint a kormány a nép ellensége, mert felszámolta a harmadik köztársaságot azzal, hogy tönkretett mindent, ami miatt a rendszerváltás létrejött.

Karácsony Gergely pártja március 15-i ünnepi megemlékezésén, kedden a Városligetben hangsúlyozta, az 1848 szellemének megfelelő köztársaságot akaróknak egy a korábbinál erősebb köztársaságot kell építeniük, amely az előzővel ellentétben nem az elité, hanem a köztársaságot alkotó valamennyi polgáré.

Az ellenzéki politikus, a XIV. kerület polgármestere néhány tucat hallgatója előtt azt mondta, a szabadság, a testvériség és az egyenlőség szellemében 200 éve létrehozott Városligethez hasonlóan a szabadság eszménye is veszélyben van.

“Magyarország miniszterelnöke a fejébe vette, hogy ezt a parkot beépíti, a nép kormányát pedig a várba akarja költöztetni” – közölte a PM társelnöke, aki szerint ezzel a kormányzás átvitt értelemben és szó szerint is a “nép feje fölé” kerülne, “messze az emberek problémáitól”.

Karácsony Gergely szerint azonban “a nép kormánya” nem akarna a várba költözni, hanem jól érezné magát a Kossuth Lajosról elnevezett téren is. Emellett nem alkotna olyan adórendszert, amely veszteséget jelent az adófizetők többségének, nem hergelne az unió ellen, amelyhez önként, népszavazással csatlakozott Magyarország, továbbá azok ellen a menekültek ellen sem, “akik azért jönnek el saját hazájukból, mert szétbombázták a házaikat” – sorolta, hozzátéve, a nép kormánya nem akarna olyan oktatási rendszert, amelyet a pedagógusok és a szülők is visszautasítanak.

Szerinte fel kell tenni a kérdést, Orbán Viktor hogyan tudta “olyan könnyen felszámolni a harmadik köztársaság intézményeit”. A harmadik köztársaságot ugyanis – az előző kettővel ellentétben – nem külföldön döntötték meg, hanem “mi hagytuk meghalni” – mondta, majd kiemelte, az új köztársaság akkor is a népé kell, hogy legyen, “ha ez a két szó egymáshoz kapcsolva rossz történelmi emlékeket idéz”.

Az ellenzéki politikus szerint ez azért fontos, mert a harmadik köztársaság gyengesége az volt, hogy az elité volt. “Amikor joggal szidjuk az Orbán-rendszer minden negatív jelenségét, akkor alig találni köztük olyanokat, amelyeket a 2010 előtti világban ne fedezhettünk volna fel” – mondta. Példaként említette, hogy az oktatási rendszer akkor is egyenlőtlen volt, az egészségügy akkor is rosszul működött, és a korrupciót is feltalálták már akkor.

A köztársaság nem a pártok ügye és “főleg nem azoké a pártoké, akik veszni hagyták a harmadik köztársaságot”, hanem “a nép ügye” – közölte Karácsony Gergely, aki szerint ezért a negyedik köztársaságot közösen kell megalkotniuk “a pártoknak, civileknek, polgároknak, minden változást akaró embernek”. Zugló polgármestere a PM nevében ismét kiállt az ellenzéki előválasztás mellett, amelynek szerinte arról kell szólnia, hogy “a pártok kinyitják a politizálás kapuit és meghallják a civil hangokat”.

A beszédet követően a PM politikusai és szimpatizánsai egy nemzetiszínű és egy kockás szalagot kötöttek a George Washington sétányon álló szabadság fájára, majd csatlakoztak a Hősök teréről induló pedagógustüntetéshez.

LMP: ma is érvényt kell szerezni Táncsics igazságának

A globális kapitalizmus és a “korrupt kormányok” korában is érvényt kell szerezni Táncsics Mihály igazságának, a szegények felemelésének – hangsúlyozta ünnepi beszédében az LMP társelnök-frakcióvezetője a párt március 15-ei ünnepségén kedden a budapesti Pilvax kávéházban.

Schiffer András emlékeztetett az egykor Orosházáról a parlamentbe juttatott Táncsics első követelésére, a zsellérek földhöz juttatására és párhuzamot vont napjaink politikájának aktuális kérdéseivel. Feltette a kérdést, mit szólna ehhez ma a kései utódja, “aki közmunkásokat robotoltat saját földjén”.

A koronák és trónusok csak addig állhatnak fenn, míg a népek szegények és tudatlanok – idézte Táncsics Mihályt Schiffer András, rámutatva arra: ma a bérszínvonalában a környezetétől leszakadó országban kell érvényt szerezni ezen igazságának, ott, ahol az oktatás GDP-arányos kiadásainak 30 százaléka tűnt el.

A miniszterelnök szavaival szemben kijelentette: a legbátrabbak is itthon tarthatók, növekvő oktatási színvonallal, bővülő kutatási kapacitással, a mikrovállalkozások támogatásával, “a hűbéri viszonyok eltörlésével”.

Szólt arról is: olyan korban kell érvényt szerezni mindennek, amikor a kormány, a trónusok helyét a profitérdek veszi át, a globális nagyvállalatok kereskedelmi megállapodásokkal “vesznek meg korrupt kormányokat”, a népeket pedig úgy lehet szegénységben és tudatlanságban tartani, “ha olcsón lehet rájuk sózni a jólét illúzióját, ha elveszítik kötődésüket helyhez, hagyományhoz, ha megszűnnek népeknek lenni”.

Úgy ítélte meg, a magyaroknak is reményt adhat, ha az óceán túloldalán is egyre többen határoznak úgy: van, ami nem eladó.

Petőfi Sándor költőt idézte, amikor kijelentette: “nem lázítok, mert nincs erre szükség, miért ráznám meg erőszakosan azt a fát, amelynek gyümölcse már túlérve rothadásban van. Ha megért a gyümölcs, fájától magától a földre hull alá. Bármit mond a szenvtelen hízelgés: nincsen többé szeretett király”.

Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettes az emlékezésre megtelt kávéházban arról szólt, hogy ’48 nemcsak politikai, hanem gazdasági forradalom is volt, mivel csak egy erős és saját gazdaság adhatja meg polgárainak az önálló cselekvés lehetőségét.

A 12 pontból kiemelte a nemzeti bank létrehozásáról szólót, hangsúlyozva, hogy a követelés a köz vagyonáért vállalt felelősségről is szólt.

Hajdu Mária, az LMP emlékezetpolitikai szakszóvivője Görgey Artúr forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepéről szólva arra mutatott rá: nem az volt árulás, hogy letette a fegyvert a túlerővel szemben, hanem az, hogy megölte a nemzet és a hatalom kibékítésének gondolatát.

MLP: a kormány szembemegy mindennel, amit a ’48-asok képviseltek

A Magyar Liberális Párt (MLP) szerint miközben a magyar kormány folyamatosan szabadságharcosként, a ’48-asok örököseként jeleníti meg magát, lépéseivel szembemegy mindennel, amit ők képviseltek.

Az MLP keddi a budapesti Pilvax kávéház előtt tartott ünnepi megemlékezésén Fodor Gábor pártelnök azt mondta, hogy a kabinet szabad ország helyett despotikus országot épít, nemzeti önállóság helyett pedig csatlósszerepre kényszeríti Magyarországot. Míg a ’48-asok a szabadságért küzdöttek, Orbán Viktor a szabadság ellenében hirdette meg illiberális politikáját – jelentette ki.

Hogyan lehet ünnepelni Széchenyit, Kossuthot, Petőfit, ha nem veszik komolyan azt, amiben ők hittek, miért hajtanak fejet az emlékük előtt, ha nem hallják meg a mának szóló tanításukat? – tette fel a kérdést. Fodor Gábor azt mondta, hogy Orbán Viktor a szabadság ellenében hirdeti meg illiberális politikáját, a Liberálisok viszont egy oldalon állnak az egykori ’48-asokkal, mert még hisznek a magyar szabadság ügyében.

Kijelentette, hogy ha nemcsak a szobrokat, hanem a gondolkodó, cselekvő embereket is látják, akkor nem lehet kétségük afelől, hogy a forradalom hősei “ma a demokratákkal együtt követelnék ennek a kormánynak a leváltását”. Hozzátette, még az akkori jelszavaikon sem kellene sokat változtatni, mert azok ma is aktuálisak.

Petőfi ma is megkérdezné, hogy rabok legyünk vagy szabadok, Kossuth ma is ugyanazokkal az érvekkel harcolna a sajtó szabadságáért, miközben a “fideszes oligarchák idején” Irinyi József legalább olyan hangosan követelné a törvény előtti egyenlőséget, mint 160 évvel ezelőtt – mondta. Legfeljebb annyi különbség lenne, hogy a márciusi ifjak ma megértőbben gondolnának vissza Ferenc József uralmára, mert az ő legfőbb bizalmasa, Metternich herceg “legalább nem járt Ibizára bulizni” – fogalmazott a pártelnök.

Végül arra kérte a megjelenteket, hogy higgyenek a magyar szabadság ügyében és tegyenek is érte.

Az eseményen, amelyen néhány tucatnyi szimpatizáns volt jelen, felszólalt Seres Artúr egyetemi hallgató, a Liberális Fiatalok Társaságának (LIFT) tagja. Saját 12 pontjukat ismertetve a többi között független iskolákat, több vállalkozót, kevesebb közmunkást, a törvények uralmát és a könnyűdrogok legalizálását követelte. Hozzátette, hogy a stadionok helyett kórházakat, mindenki számára egyenlő esélyeket és az azonos neműek házasságának elismerését akarják. Azt mondta, elutasítanak minden szélsőséget, a gyermekvállalás csak a családok döntése lehet, az egyházaknak pedig politizálás helyett karitatív és hitéleti munkát kell végezniük. Végül kijelentette, hogy az internethez való hozzáférés alapvető jogot, a Liberálisok pedig “több Európát, több uniót” szeretnének.

Együtt: az Orbán-rezsim rárontott a szabadságra

Az Együtt szerint az Orbán-rezsim, amely már nem nevezhető demokratikusnak, rárontott a szabadságra. Ez még akkor is így van, ha blogokon lehet okosakat mondani és pamfletekben is lehet tiltakozni a kormány ellen – jelentette ki az Együtt – A Korszakváltók Pártjának elnöke kedden Keszthelyen tartott ünnepi beszédében.

Szigetvári Viktor a párt által szervezett március 15-i megemlékezésen úgy fogalmazott: aki ma szegényebb, kirekesztettebb, az csak az “állami propagandához fér hozzá”, csak állami pénzekből kénytelen élni, ezért neki semmilyen szabadsága nincs.

Az ellenzéki politikus szerint ma Magyarországon “a szabadság ügye rosszul áll”, nemcsak a szólás, a vélemény, hanem a vállalkozás, a gyarapodás szabadsága is, mert a stabil polgári jólét sokaknak nem adatik meg.

Az Együtt elnöke – miután Molnár Tibor helyi választókerületi elnökkel közösen megkoszorúzta Petőfi Sándor és Bem József keszthelyi emléktábláját – az eső miatt az ellenzéki párt irodahelyiségében, tucatnyi szimpatizáns előtt mondta el ünnepi gondolatait. Azt hangsúlyozta: a szabadság a legfontosabb, ami egy polgári köztársaságban alapot ad a gyarapodáshoz, az élethez.

Beszélt arról is, a szabadságba beletartozik, hogy “ne kelljen félnie” egy újságírónak, egy pedagógusnak, egy vállalkozónak, egy egyszerű alkalmazottnak, ha meg meri fogalmazni gondolatait, mert “ott nincs szabadság, ahol egy közmunkásnak meg van mondva, hogy hogyan kell szavaznia a választásokon”. Nincs szabadság, ahol egy pályázatokból élő értelmiségi embernek megmondják, hogy ne vegyen részt ellenzéki rendezvényeken, ahol egy vállalkozóra ráküldik a NAV-ot vagy a közegészségügyi ellenőröket, “mert nem azt az urat szolgálja”.

Bírálta és hazugnak nevezte a közmédiát.

Szigetvári Viktor azt is mondta: ott nincs szabadság, ahol egy demokratikus párt népszavazási kezdeményezését erőszakkal el lehet lehetetleníteni, “ahol a választási szervek ehhez némán asszisztálnak, a magyar rendőrség pedig ehhez tettleg asszisztál azzal, hogy nem tesz rendet”.

Az ellenzéki párt vezetője úgy látja: 2010 előtt is rengeteg hiba volt a magyar köztársasággal, de azt 2010 után verték szét. Az Együtt azonban hisz abban, hogy irányát tekintve a rendszerváltás jó volt, “az Európai Unióban, piacgazdaságban, jóléti államban és szabad köztársaságban kell élnünk”, de az elmúlt 25 év hibáit ki kell javítanunk ahhoz, hogy olyan politikai közösség legyünk, amelyben mindenkinek jó élni.

A politikus szerint azt látjuk Európában és a világban is, hogy a középosztály szegényedése kiszolgáltatja őket a demagógoknak, ez történik Németországban, ahol soha nem látott mértékű eredményt ért el “egy majdhogynem náci párt”, Franciaországban “egy Oroszország által finanszírozott szélsőjobboldali párt esélyes elnökjelöltet állít”, az Egyesült Államokban pedig “egy demagóg populista indulatokat szít” egy olyan világ ellen, amely békét és stabilitást hozna.

“Orbán rezsimjének politikája Vlagyimir Putyin kezeibe sodorja ezt az országot”. Ezért 2018 – vagy előtte egy népszavazás – az európai Magyarország sorsáról fog szólni. Arról kell beszélni, hogy Magyarországnak csakis egy jobb Európában van jövője, de Orbán a perifériára akar sodorni minket, abban bízva, hogy “korrupt hatalmának nagyobb szabadsága lesz lopni és talán az EU szemet huny a svindli felett” – jelentette ki Szigetvári Viktor.

MTI / hirado.hu / Polgárportál

The post Ellentüntetők és ellenzékiek a nemzeti ünnepen appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »