Ellenőrzés nélkül költik az uniós pénzt

Ellenőrzés nélkül költik az uniós pénzt

Sokkal több a hirdetmény nélküli és az egyetlen pályázós közbeszerzés itthon, mint más uniós tagországokban – derült ki a Transparency International pénteki rendezvényén. A korrupcióellenes szervezet szerint a kormány arra koncentrál, hogy lehívja az összes brüsszeli támogatást, arra kevésbé figyel, hogy valóban fontos fejlesztéseket támogat-e.

Magyarország a 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklus egyik legnagyobb nyertese – hangoztatta többször is a közelmúltban a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály emlékeztetett, 34 milliárd euró, azaz mintegy 10 500 milliárd forint érkezik az évtized végéig. Míg az előző uniós ciklusban 660 ezer forint volt, a mostaniban már 712 ezer az egy főre jutó támogatási keret. Tegnapi üzleti reggelijén a Transparency International (TI) Magyarország éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy a korrupciós kockázatok miatt hiábavalóan ömlik ennyi pénz a magyar gazdaságba.

Az eseményen elhangzott, hogy a visszaélésekkel olyan oligarchákat termel az ország, akik piaci versenyben aligha maradnának talpon Nyugat-Európában. Martin József Péter, a korrupcióellenes szervezet ügyvezető igazgatója kiemelte: a közbeszerzések 60 százalékát brüsszeli forrásból fedezi a kormány, enélkül nem lenne idehaza se állami beruházás, se gazdasági növekedés. Úgy véli, a közbeszerzések hazai szabályozása elvileg működőképes, gyakorlatilag viszont a korrupció melegágya.

A Transparency International közpénzügyi programvezetője a 2007–2013-as időszakban 8200 milliárd forintból megvalósult 63 ezer fejlesztésről elmondta, ekkora mértékű támogatást nehéz hatékonyan elkölteni, de a kabinetnek nem is ez volt a célja, hanem az, hogy lehívja a teljes összeget. A tízszázalékos tagországi túlvállalásunknak köszönhetően ráadásul 9000 milliárd forint fölé pörgött a kifizetési mutató 2015 decemberére. Nagy Gabriella arról beszélt, hogy a projektek kiválasztásától a megvalósításig a forrásfelhasználás ellenőrzése leginkább tagállami kompetencia, az Európai Bizottság csak akkor lép fel, ha kirívó esettel szembesül. Az idő szorítása miatt pedig előfordulhat, hogy lazul a kontroll, elvégre a módszeres vizsgálatok lassíthatják a beruházásokat.

Van ahol túlárazás figyelhető meg

A TI kalkulációja szerint a magyarországi projektek 90 százalékánál 20-25 százalékos túlárazás figyelhető meg. Nagy kiemelte, hogy a túlárazás nem egyenlő minden esetben a korrupcióval, mindenesetre sokatmondó az adat. A korrupcióellenes szervezet szerint súlyos problémákat vetnek fel a szakmailag nehezen indokolható fejlesztési célok, illetve a közbeszerzések általánosan elterjedt testre szabása. Ez ugyanis a piac korlátozásához vezet, vagyis rendre ugyanaz a három-négy cég viszi el a tendereket. Jó néhány összevetésben távol vagyunk az EU-tól: amíg nálunk 14 százalék a hirdetmény nélküli közbeszerzések aránya, addig a tagállami átlag mindössze 4 százalék. Idehaza az esetek 36 százalékában van egyetlen pályázó, az unióban ez is csak 21 százalék. Az már ebből adódik, hogy itthon átlagosan 3,5 jelentkező van egy megrendelésre, EU-szinten 5,4.

Balázs Péter arra világított rá tegnap, hogy a legalapvetőbb európai uniós konfliktus rendre a hétéves költségvetés elkészítése körül alakul ki. A Bajnai-kormány külügyminisztere és volt uniós biztos szerint egy ponton túl már nem az EU felel azért, hogyan osztják fel a támogatási alapot, hanem a tagállamok. Mint mondta, fontos kérdés, mennyi pénz folyik el másodlagos, szükségtelen befektetésekre, miből képződik jövedelem, milyen fenntartási költségek keletkeznek. Példaként felhozott egy bulgáriai laboratóriumot, amely felépült, csakhogy a vizsgálni kívánt területre nem találtak kutatót. Szerinte az uniós pénzek elherdálása oda vezethető vissza, hogy a 2004-ben csatlakozott országok, köztük hazánk nem álltak készen a kohéziós alapok felhasználására, holott az 1998-ban kezdődő tárgyalásoknak már az elején egyértelmű volt, hogy tagfelvételhez vezetnek.

Balázs Péter úgy véli, egyedül az lett volna célravezető, ha az EU-csatlakozásra optimalizált gazdaságfejlesztési terv készül, és az ország nem Brüsszel zöld jelzésére vár, hogy mire kaphat támogatást, és mire nem. A közgazdász emlékeztetett rá, mivel ebbe az irányba nem tettünk lépéseket, nem meglepő az a friss statisztika sem, amely szerint Magyarország legnagyobb része a fejlettséget tekintve még mindig az uniós átlag alatt áll. Rámutatott, hogy sok pénz kerül a politikusi holdudvarhoz, ráadásul a kormányzat törvénybe ágyazza az ezt megalapozó szabályokat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 05.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »