Eljárás indult egy 91 esztendős német nő ellen, pedig csak meg akart fejteni egy keresztrejtvényt

Eljárás indult egy 91 esztendős német nő ellen, pedig csak meg akart fejteni egy keresztrejtvényt

Eljárás indult egy 91 esztendős német nő ellen, aki nekilátott megfejteni egy nürnbergi múzeumban kiállított, keresztrejtvényt ábrázoló avantgárd "műalkotást". A Reading-work-piece című, 1965-ben készült képet az avantgárd "művész", Arthur Köpcke készítette. A keresztrejtvényt ábrázoló alkotáson az "Insert Words" felirat szólít fel a hiányzó kockák kitöltésére.

A nürnbergi Neues Múzeum szóvivője elmondta, hogy az idős hölgy, aki szerdán egy nyugdíjas csoporttal látogatott el a kiállításra, golyóstollal töltötte ki az üres kockákat. A múzeum szakértői szerint a "műalkotás" szerencsére restaurálható. Az ügyet azért jelentették, mivel a magángyűjteményből kölcsönzött képet 80 ezer euróra (25 millió forintra) biztosították.

A szóvivő hozzátette, hogy a nő ellen rongálás miatt indult vizsgálat, de nem feltételezik, hogy direkt akarta tönkretenni a képet.

A nyugdíjas hölgy a rendőrségnek elmondta: szó szerint értelmezte a kép angol nyelvű szövegét, ezért állt neki megfejteni a keresztrejtvényt. Mint hozzátette, szerinte a múzeumnak fel kellett volna hívnia a látogatók figyelmét arra, hogy ne írjanak bele a képbe.

A nyugdíjas csoportot vezető Gerlinde Knopp a BBC News szerint elmondta, hogy a kiállításon sok interaktív művészeti alkotás szerepelt, emiatt könnyű volt összetéveszteni egy olyan munkát, ami szintén azok közé volt sorolható.

Öt "műalkotás", amely a kukában landolt

Damien Hirst vagyont érő műve – egy kupac csikkekkel teli hamutartó, üres sörös- és festékesdoboz – az alkotó művész szentélyét, a műtermet volt hivatva megidézni. Célját azonban nyilvánvalóan nem érte az épelméjű takarítónőnél, aki minden bizonnyal más aspektusból vizsgálta a művet. Így történt, hogy a csikkeket és sörösdobozokat a megnyitó egyéb maradványaival és hulladékával együtt annak rendje módja szerint összesöpörte és kidobta. A "művész" állítólag vinnyogva halászta össze művét a szemétből, és nagyon jól szórakozott a dolgon.

Egy másik "modern művész", a zsidó Gustav Metzger direkt hálás volt, amikor a Tate éjszakás takarítónője szemétnek nézte és kidobta egyik alkotását. A takarítónő nem ismerte fel, hogy a teremben letámasztott nagy zsák papírhulladék szerves része az egyik kiállított "műnek". Nevezetesen "Az önpusztító művészet első nyilvános demonstrációjának új alkotása" című installációnak.

Pár évvel korábban Joseph Beuys – kimondani is rossz! – 400 ezer euróra értékelt Hirschkuh című alkotását pucolta el a takarító a düsseldorfi Academy of Fine Arts-ban. Egy pillantás a képre, és a gondolatmenet érthető. Mindazonáltal gyanakodhatott volna, hiszen kinek van képe ekkora kávépacát hagyni a kiállítótérben. Ugye. Márpedig ha nem kávéfolt, akkor műalkotás. Ennyi – nem túl bonyolult…

A dortmundi Ostwall Museumban pucolt a pusztulásba egy távolról sem önmegsemmisítőnek szánt kortárs installációt egy alkalmazott. Értéke 690 ezer font. (A műé!) Martin Kippenberger német művész „Amikor elkezd csöpögni a plafonból” című alkotását egy magángyűjtőtől kapta kölcsön a múzeum. Ahogy a fotón is látszik, a fa szerkezeten apró festékpöttyök jelképezik a rászáradt „plafoncseppeket”. És hát a dolog, foltos, na. Mi a dolga ilyen esetekben a gondos takarítószemélyzetnek? Súrol. A magángyűjtő beadott a kiállításra egy koszos és zavaros léckupacot, és visszakapott egy fényesre suvickolt létrát. Mi a gond?…

Szintén szemétnek nézték egy olaszországi múzeum takarítói két olasz művész "Hol fogunk ma táncolni?" című "alkotását", amely az 1980-as évek olasz politikai elitjének a dekadenciáját volt hivatott jelképezni. Az üres alkoholos üvegekből, szétszórt konfettiből, leszakadt dekorációból és hasonlókból álló installációt egészen addig lehetett megtekinteni, amíg a múzeum személyzete – igen helyesen – úgy nem értékelte, hogy ez biztos csak valami szemét, és lelkiismeretesen fel nem takarította az egész kócerájt.

(Kuruc.info – MTI – Artris – Index nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »