Elítélték az aleppói bombázást az uniós külügyminiszterek

Elítélték az orosz és szíriai kormányerők aleppói bombázását az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei hétfői luxemburgi tanácskozásukon, mivel véleményük szerint Moszkva szándékosan támadott meg kórházakat és vette célba a civil lakosságot.

A tanácskozásról kiadott zárónyilatkozatban a külügyminiszterek kijelentették, hogy a szíriai rezsim és orosz szövetségese aránytalan intenzitással és mértékben bombázza Aleppót. A kórházak, az egészségügyi személyzet, az iskolák és az alapvető infrastruktúra szándékos és célzott támadása kimerítheti a háborús bűnök elkövetésének fogalmát – hangsúlyozták a politikusok.

Folytatni kell a párbeszédet

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elmondta: az uniós miniszterek felszólították Moszkvát és Damaszkuszt, hogy hagyjanak fel Aleppó bombázásával, és biztosítsák a humanitárius segélyszállítmányok eljutását az ostromlott városba.

Kijelentette: Oroszországnak folytatnia kell a párbeszédet az Egyesült Államokkal és más kulcsfontosságú partnerekkel a tömeges katasztrófa elkerülése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a tagállamok világossá tették, kizárólag a politikai megoldás vezethet békéhez, a konfliktust nem lehet katonai eszközökkel kezelni.

Aláhúzta továbbá, hogy folytatni és erősíteni kell az Iszlám Állam és más, a területen működő terrorszervezet elleni közös fellépést. A miniszterek megegyeztek abban is, hogy tárgyalásokat kezdenek a régió országaival a konfliktus befejeződése utáni rendezési tervek előkészítéséről – tette hozzá.

Mogherini arról tájékoztatott: az uniós szakminiszterek megegyeztek, hogy megkétszerezik az Európai Unió Tunéziának nyújtandó támogatását, és 300 millió eurót (mintegy 93 milliárd forint) juttatnak 2017-ben az észak-afrikai ország munkanélkülisége felszámolására, a gazdasági növekedés és a korrupció visszaszorítása érdekében indított reformfolyamatainak támogatására.

A miniszterek tanácsának tájékoztatása szerint az EU védelmi és biztonságpolitikai vonatkozású európai globális stratégiája közös jövőképet vázol, a külső partnereivel szorosabb elkötelezettséget javasol a biztonság, a demokrácia, a jólét, valamint az emberi jogok és a jogállamiság értékeinek megőrzése érdekében.

A tanács véleménye szerint továbbra is kiemelten kell kezelni a migrációs válság, a terrorizmus okozta konfliktusokat, és meg kell adni minden támogatást az ezekben érintett tagállamoknak.

A határok védelme

Szijjártó Péter újságíróknak a tanácskozás szünetében elmondta, hogy Magyarország kezdeményezésére nyilatkozatot fűztek a tanácsülés dokumentumához, amely kimondja, hogy a globális stratégia végrehajtása semmilyen módon nem érintheti a tagállamok bevándorlási politikájának nemzeti hatáskörben tartását. Ez azt jelenti, hogy a bevándorlási politikát a tagországok maguk határozhatják meg – húzta alá.

Magyarország úgy gondolja, hogy az Európai Unió és Európa egésze előtt álló kihívásokra nem a bevándorlás jelenti a választ, sem a demográfiai, sem a munkaerőpiaci kihívások esetében – mondta a miniszter. „Ideje magunk mögött hagyni minden olyan szemléletet, amely nem a bevándorlás csökkentését célozza, hanem továbbra is ösztönzi a bevándorlást, és a tagországok közötti elosztásról beszél” – tette hozzá.

Hazánk úgy látja, hogy a határok védelme az első számú feladat. Minden más csak akkor következhet, ha az Európai Unió képes megvédeni önmagát. Magyarország már példát mutatott erre – jelentette ki a miniszter.

A tanácskozó miniszterek leszögezték, hogy az unió kész fokozni együttműködését Libanonnal és Jordániával a migrációs válság okozta problémák enyhítése érdekében, tekintettel a két ország a térségben betöltött kulcsfontosságú szerepére.

A 2016 és 2020 közötti időszakra előirányzott partnerségi program keretében az unió segítségek ajánl a két közel-keleti országoknak a biztonság megőrzéséhez, valamint a gazdasági növekedés fenntartásához és a munkalehetőségek kibővítéséhez.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »