Elhunyt Edward Albee

Elhunyt Edward Albee

Péntek délután montauk-i otthonában életét vesztette a XX. század egyik legfontosabb drámaírója, Edward Albee.

Rövid betegség után, péntek délután meghalt Edward Albee drámaíró – tájékoztatott személyi asszisztense, Jakob Holder. A háromszoros Pulitzer-díjas, 88 éves Albee a new york-i Montaukban vesztette életét.

Lélektani mélyrepülések

Karrierje a CNN cikke szerint öt évtizedet ölelt fel. Első darabja, az ’50-es években megjelent Mese az állatkertről két ismeretlen férfiról szólt, akik véletlenszerűen egymásba botlottak egy parkbéli padon. Jobban már nem is üthettek volna el egymástól: Peter jól szituált, családos középosztálybeli, Jerry kiábrándult, az életben nem sokat elért bohém. Jerry beszélgetést kezdeményez, a legkevésbé sem hagyományosat, fokozatosan lehántva Peterről mindenféle civilizációs mázt, a végeredmény pedig brutálisabb nem is lehetne.

Ahogy Albee legfontosabb drámája, a Nem félünk a farkastól (Who’s Afraid of Virginia Woolf) esetében sem. Az 1961-62-ben íródott mű középpontjában egy házaspár, George és Martha áll, továbbá az ő vendégeik, Nick és Honey. Itt az előbbi, középkorú pár keveri bele saját kisded játszmáiba a fiatalokat: az egymással szemben igencsak ellentmondásosan, kényelmetlenül viselkedő Martha és George egyre keményebb helyzeteket teremt, mígnem aztán a férj gyakorlatilag egyetlen mondattal elképesztő mélységekbe taszítja feleségét. A cím szójáték a számos kiváló lélektani regényéről ismert Woolf nevével: az angol dalocskában is veszedelmes farkas szerepel eredetileg, itt pedig a szembesülést jelenti azzal, hogy illúzióink nem állják ki a valóság próbáját. Martha kijelenti, hogy ő fél a farkastól, ő szeretne megmaradni a kialakított elképzeléseinél, a játéknál, hogy aztán férje ugyancsak egy játékkal, egy elképesztően kegyetlennel zúzza porrá a reményeit.

A magyarul 1966-ban megjelent mű óta volt szokás Albee-t olyanokhoz hasonlítani, mint August Wilson, Arthur Miller és Tennessee Williams. A darabból 1966-ban emlékezetes film is készült Richard Burton és Elizabeth Taylor főszereplésével, amiért aztán mindkettejüket Oscarra jelölték. A Mike Nichols rendezte műnek nagy sikere volt a gálán: öt szobrocskát is bezsebelt, Taylor megkapta a legjobb női főszerepért, Sandy Dennis pedig a legjobb női mellékszerepért járó díjat. A film ugyanakkor nagy vihart is kavart: bár a darab évek óta közismert volt, mégis nagy vihart kavart, hogy széles vásznon is elhangzottak olyan káromkodások, mint amilyen a „b*szd meg” („screw you”) is volt. A maihoz hasonló korhatár-besorolás nem létezett még, a Warner Bros. pedig kikötötte, hogy 18 év alattiak nem mehetnek be a vetítésre felnőtt kísérő nélkül.

Háromszoros Pulitzer-díjas

Albee aztán olyan darabokkal állt még elő, mint amilyen a Bessie Smith halála (1959), a Kényes egyensúly (1966) vagy a Tengertánc (1974) is volt. Színpadra adaptálta Truman Capote világsikerű művét, az Álom luxuskivitelbent (Breakfast at Tiffany’s), ahogy 1981-ben Nabokovtól a Lolitát is. Háromszor is elnyerte a Pulitzer-díjat: a Kényes egyensúly, a Tengertánc és az 1994-es Három magas nő érdemelték ki az elismerést. 2005-ben életműve elismeréseként speciális Tony-díjat vehetett át. Albee magánéletében nyíltan vállalta melegségét, ugyanakkor visszautasította, hogy meleg írónak nevezzék őt: mint mondta, ő egy író, aki történetesen a saját neméhez vonzódik. Több mint 34 éven át, 2005-ös haláláig volt együtt Jonathan Thomas szobrásszal.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »