Elhagyott földterületek agrotechnikai munkálatai

Milyen agrotechnikai műveleteket kötelező elvégezni olyan parcellákon, ahol már több éve nem folytatnak mezőgazdasági tevékenységet?

Ezzel a problémával magam is szembesültem már sokszor a gyakorlatban, mert sajnos évről évre szaporodnak ezek a több éve nem használt földterületek. Ennek több oka van, de erről nem szeretnék most írni. Arra szeretnék választ adni, hogy milyen kiút van ebből a kátyúból, hogy ezeket a földeket ismét hatékonyan tudják használni a gazdák.

Legelőször is, minden termelőnek tudni kell, hogy ezek a parcellák gyomnövényekkel erősen fertőzöttek, ami ellen nagyon nehéz védekeznünk a jövőben. Kritikus szinten van a kórokozók és betegségek fertőzése, ami a közeljövőben szinte lehetetlenné teszi a jövedelmező mezőgazdasági termelést. Van-e reális kiút ennek az újrahasznosítására? Mondhatom, hogy van. Igaz, ez sok anyagi forrást igényel. Az utóbbi években úgy vettem észre, hogy ezeken a parcellákon többéves kultúrákat ültetnek, mint pl. szamóca, szőlő és gyümölcsfa. De ha a közeljövőben a gazdák nem akarnak nagyobb problémákkal ütközni, akkor kötelező betartani bizonyos agrotechnológiai követelményeket.

Legelőször is, már most, augusztusban, késő nyáron el kell végeznünk egy „nagytakarítást”. Először is a nehezen pusztuló gyomnövényeket, úgynevezett totál gyomirtókkal takarítsuk el, glifozát tartalmú szerekkel: Roundap, Otamán stb. Ezek a gyomirtók lényegében kitűnően pusztítják azokat a gyomokat, amelyekkel szemben a következő években nehéz védekezni. Igaz, a permetezést akkor kell elvégezni, mikor a gyomnövények vegetációja erőteljes (még zöldek), nem pedig a termesztési ciklus végén. Ezt mindenkinek be kell tartani, aki hatékonyan akar védekezni a gyomok ellen. 2-3 hét után, ahogy a gyomnövények elpusztultak (elszáradtak), lehet végezni a talajelőkészítő munkálatokat: szántás, tárcsázás, kultivátorozás. Mivel ezeken a parcellákon nagy biomassza halmozódott fel, célszerű biotrágyákat használni, aminek a célja az lenne, hogy ezt a nagy biomasszát rövid idő alatt a baktériumok lebontsák, és értékes szerves anyaggal dúsítsák a talajt, pótolva részben a szerves trágyát. Aki nem sajnálja a pénzt, hasznos lehet olyan növények (sziderátok) vetése, mint pl. repce, olajretek, mustár.

Ezek a növények nagy biomasszát halmoznak fel, azon kívül nagyon jó talajjavító munkát végeznek. És persze pozitív hatást fejtenek ki a kórokozók elleni védekezésben is (gomba és baktériumok ellen, különösen a fuzáriumgombák ellen hatásosak).

Az őszi időszakban különös figyelmet fordítsunk azokra a parcellákra, ahol még nem olyan régen fejezték be az aratást, itt is nagy mennyiségű gyomnövény van, különösen parlagfű. Mint látom, gyakorlatilag senki nem végez semmilyen talajvédő munkálatokat, pl: tarlóhántás, szántás stb. Ha ezeket nem végezzük el időben, szeptember végén már a parlagfű magja is megérik, és újra fogja fertőzni a talajainkat, amivel a közeljövőben nagy harcot fogunk vívni. Ez persze plusz pénzt vesz ki a zsebünkből, és természetesen az előbb említett munkálatokat szintén el kell végezni.

Telefonszámom, amennyiben kérdéseik vannak: 0503723469 vagy 0975166318.

Novák András, a Terra Dei szaktanácsadója

Kárpátinfo hetilap évfolyama: Kárpátinfo hetilap 20. évf. 34. számRovat: GazdaságTelepülés: Ukrajna›KárpátaljaCímkék: KárpátaljaTerra DeigazdaságmezőgazdaságForrás: Kárpátinfo hetilap


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »