Életszerű: dolgozó, adófizető migránsok mentik meg az elöregedő svéd társadalmat a demográfiai katasztrófától

Életszerű: dolgozó, adófizető migránsok mentik meg az elöregedő svéd társadalmat a demográfiai katasztrófától

Szinte hihetetlen, de a svéd foglalkoztatási hivatal és a bevándorlási hivatal adataiból az derül ki, hogy tavaly Svédországban nagyon kevés, mindössze 494 betolakodó talált munkát, mialatt arra várt, hogy elbírálják a menedékkérelmét.

A svéd gazdaság az egyik legerősebb a világon: a gazdasági növekedés évek óta szinte töretlen. Az infláció alacsony és az állami pénzügyek is jól állnak, bár a tavaly érkezett közel 170 ezer "menekült" fogadásához és ellátásához külföldi kölcsönöket kellett felvenniük.

Jó néhány szabályon kénytelenek voltak változtatni a svédek az elmúlt időszakban – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

Korábban a kontinenshódítók érkezésétől és a tartózkodási engedély megszerzésétől a munkába állásig átlagosan 7-8 év telt el: ez alatt az idő alatt passzív eltartottak voltak, az engedély után pedig segélyen tengődtek tovább.

Ekkora beáramló tömeg esetében, mint a mostani, ez nem fenntartható, így rájöttek: a várakozási időt jelentősen meg kellett kurtítani.

A kitoloncolás helyett újabb pénzkidobó akciókba kezdtek: szinte rögtön megindult a "menekültek" oktatása. A gyerekeket iskolába járatták, a felnőttek pedig nyelvet kezdtek tanulni – legalábbis papíron.

A hiányszakmák – orvosok, ápolók – képviselőivel külön foglalkoztak, hogy ők a svéd törvényeket és viszonyokat megismertető tanfolyamok után, még a tartózkodási engedély megszerzése előtt minél előbb munkába tudjanak állni – hangzott el a Kossuth Rádióban, de sejthető, hogy ilyen külön foglalkozásokra nem valami nagy számban volt szükség.

A közgazdászok között vita folyik arról, hogy mibe kerülnek a betolakodók az országnak. Abban egyetértenek, hogy a hatás rövidtávon negatív és pozitív egyaránt.

Egyfelől rengeteg pénzt fordítanak a migránsok eltartására – ami nagyjából a GDP 1-1,5%-a –, másfelől a fogadásukkal kapcsolatosan sok új munkahely is teremtődött. Hosszú távon azonban az a nagy kérdés, hogy a munkaerőpiac képes lesz-e felszívni ezt a rettentően kitanított tömeget.

Bármennyire is szeretnék a buta svédek, nem lehet mindenkit az iskolapadba küldeni, szükség lesz egyszerű, szakképzettséget nem igénylő munkahelyekre. Svédországban azonban az OECD országok között a legalacsonyabb a képzetlen munkaerőt, vagy az alacsony képzettséget igénylő állások aránya. De van a dolognak jó oldala is – majd rátértek az alábbi badarságra a Kossuth Rádióban.

A svéd demográfusok hosszú évek óta riogattak azzal, hogy az egyre öregedő népességet nem lesz, aki eltartsa, és főleg aki ápolja. Ez a probléma megoldódni látszik hosszú távon: egy csomó fiatal, alacsonyan képzett ember érkezett az országba, akik ha munkát kapnak, adót is fizetnek majd. Egyfelől tehát lesz ki ellássa az öregeket, másfelől lesz, aki az eltartásukhoz adóbefizetéssel hozzájárul.

Sokan ugyanakkor ellenére attól félnek, hogy a menekültek svéd társadalomba való beillesztése nem csak a gazdasági vonatkozásokon bukhat meg – zárul a tudósítás kevésbé életszerű része.

(Kossuth Rádió nyomán)

Kizsuppolják otthonából a svéd családot, hogy helyükre közel-keleti migriceket költöztessenek

A "holnapután szakembereinek" 80 százaléka nem rendelkezik Németországban elfogadott képzettséggel

Egy halálra ítélt nemzet: Svédország zsidó felforgatása


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »