Életfogytiglant kaphatnak a hatvannégy vármegyések

Életfogytiglant kaphatnak a hatvannégy vármegyések

A nonszensz vádak között közösség elleni merényletkísérlet, robbanóanyagokkal való visszaélés, felbujtás szerepel, de az román ügyészség szükségét érezte azt is megemlíteni, hogy a HVIM-s fiatalok Nagy-Magyarország visszaállításáért küzdenek.

Mint ahogy arról csütörtökön beszámoltunk, a román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) közölte, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom két erdélyi vezetőit, Beke István Attilát és Szőcs Zoltánt vád alá helyezték. Bekét közösség elleni merényletkísérlettel és robbanóanyaggal való visszaéléssel (ezek ugyebár a petárdák), Szőcs Zoltánt pedig a fenti, állítagos bűncselekmények elkövetésére irányuló felbujtással vádolják. Beke és Szőcs december óta van fogságban, előbbit december 1-jén éjszaka, Szőcsöt 30-án vették őrizetbe.
 
A vádhatóság megemlíti, hogy a HVIM romániai tagjainak egy 2015. október 10-i (lehallgatott) beszélgetésén Szőcs Zoltán azt a feladatot szabta Beke Istvánnak, hogy házilag készítsen egy robbanószerkezetet, és hozza ezt működésbe Kovászna megye területén 2015. december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén. A közlemény szerint Beke István “lépéseket tett” a robbanószerkezet előállításához szükséges eszközök beszerzése ügyében.
 
Az ügyészség közlése szerint a büntetőpert első fokon a bukaresti táblabíróság tárgyalja. A román hatóságok Beke Istvánt 2015. december 1-jén, Szőcs Zoltánt pedig december végén tartóztatták le. A házkutatások során kiderült, Beke István korábban 400 petárdát vásárolt.
 
Mind Erdélyben, mind Budapesten számos alkalommal tartottak tüntetést, hol a román nagykövetség előtt csillagszórós támadást végrehajtva, hol Székelyföld városaiban, felvonulást tartva. 
Nagyon nem akaródzik nyilvánosságra hozniuk az állítólagos felvételt
A HVIM erdélyi szervezete a közösségi oldalán korábban közleményben tiltakozott tagjai meghurcolása ellen, és követelte, hogy az ügyészség hozza nyilvánosságra azt a hangfelvételt, amelyen tagjai az állítólagos merényletet eltervezték.
 
A székelyföldi terrorvád miatt decemberben estéről-estére, majd januárban heti egy alkalommal tömegek vonultak az utcára Kézdivásárhelyen, szolidaritásukat fejezvén ki az őrizetbe vettekkel, és bizalmatlanságukat fejezvén ki a román hatóságok eljárásával szemben. Kisebb utcai megmozdulásokat Sepsiszentgyörgyön Marosvásárhelyen és Gyergyószentmiklóson is tartottak, ahogyan Budapesten is több szimpátiatüntetést tartottak.

“Féltek? Hát mitől féltek? Az igazságtól? A félelem az ember legnagyobb ellensége. Fel kell ébredni és kezünkbe kell vegyük a sorsunkat, mert aki nem képes kiállni családjáért, nemzetéért, embertársáért, az igazságért, az nem érdemel országot sem.”

– írta a börtönből Szőcs még márciusban, majd áprilisban hosszabban is ecsetelte, milyen a románok börtönében sínylődni.

Beke és Szőcs rabsága szimbolikus ügy (amely a két hazafi esetén szó szerint élet-halál kérdés), a román állam ugyanis most teszteli Magyarországot, meddig mehet el a magyarság elnyomásában. Nagyon úgy tűnik, hogy Bukarestben elégedettek lehetnek egyelőre, ugyanis a hangzatos “megvédjük a magyar embereket” típusú sajtóközleményekben verhetetlen Szijjártó-féle külügyminisztérium konkrétan semmit nem tesz értük, sőt, a külügyminiszter még közli is – kiállítva saját szegénységi bizonyítványát, hogy “a magyar állam cselekvési kerete Románia vonatkozásában igen szűkös”, továbbá “az előzetes letartóztatást román állampolgárok ellen foganatosították” (mind Beke, mind Szőcs kettős állampolgárok),
“Nagy-Magyarország visszaállításáért küzdenek”
A román vádhatóság – nyilván nem véletlenül – szükségét érezte megjegyezni, hogy a két férfi „Nagy-Magyarország visszaállításáért” küzd, akiknek az volt a célja hogy “megnehezítsék vagy megakadályozzák a román hatóságokat abban, hogy az államhatalmat gyakorolják”.
 
A román törvények értelmében, ha bűnösnek találják őket Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt akár életfogytig tartó börtönre ítélhetik, de “legjobb” esetben is 15 évi szabadságvesztésre számíthatnak.
 
Mivel a megszálló állam hatósági eddig semmilyen bizonyítékot (hangfelvétel) nem hoztak nyilvánosságra, addig az egész vád nem több mint boszorkányüldözés, aminek nyilvánvalóan egyetlen célja, hogy megfélemlítse az erdélyi magyarságot és a székely autonómiáért küzdőket.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »