Élet-halál kérdése – elkezdődött az Iszlám Állam bázisának ostroma

Sosem volt még olyan nagy a tét az Iszlám Állam ellen vívott háborúban, mint most: megkezdődött az iraki terrorbázis, Moszul ostroma. A dzsihádisták kezében viszont olyan aduász van, amellyel néhány óra alatt több száz ember gyilkolhatnak meg.

54 ezer katona Moszul kapuiban

Az iraki vezetés 54 ezer katonát küldött Moszul felszabadítására. A hadműveletet az amerikai vezetésű koalíció légi csapásai segítik – együttes erővel próbálják meg bevenni Irak második legnagyobb városát, amely bő két éve az Iszlám Állam regionális központja.

„Megszólaltak a győzelmi harangok” – mondta az iraki miniszterelnök, Haider al-Abadi az ostrom kapcsán. A politikus szerint hatalmas vállalkozás lesz a történelmi város visszavétele, amely egyben 1 millió ember számára jelentené „a brutalitástól és terrorizmustól való szabadulást”.

Ha az iraki hadsereg győz, akkor az olajban gazdag északi országrész újra Irak ellenőrzése alá kerülne, a terrorszervezetet pedig komoly presztízsveszteség érné. Nehézségben azonban nincs hiány, a dzsihádisták elszántak, a hadsereg pedig megosztott: az iraki, kurd pesmerga és amerikai katonáknak is az iraki utasításokat kell követniük, de a vezetés soraiban is minimális az egyetértés – írja a CNN.

Az iraki hadsereg mellett kiemelt szerepet kap az ostromban a Népi Mozgósítási egység is – a főképp síita, de szunnita és keresztény harcosokat is tömörítő félkatonai szervezetre marad a „partizánmunka”: termobarikus bombákkal kell behatolniuk a városba, ahol a dzsihádistákat rejtő alagutakat és árkokat semmisítik meg.

Moszul egy közel 3000 éves város, ahol a háború előtt 2 milliónál is többen éltek – most alig 1 millióan maradtak. Az ostrom akár hónapokig is elhúzódhat, amit leginkább a lakók és maga a város bánhat – a csata után holttestek és romok maradnak Moszulban. Mivel ez az Iszlám Állam utolsó, erős iraki bázisa, a dzsihádisták különösen véres harcokra készülnek, nem fogják könnyen adni a várost.

Az utolsó csepp vérükig védik

Hogy pontosan hány iszlamista harcos lehet Moszulban, arról megoszlanak a vélemények. Az amerikai katonai felderítők 5000-re teszik a dzsihádisták számát, az Iszlám Állam támogatói viszont 7000, mindenre kész harcosról beszélnek.

A terroristák a korábbi vereségek során felmérték, hogy a legnagyobb veszélyt a légierő jelenti rájuk. Ezért Moszul környékéről már napok óta sűrű fekete füst száll fel – a harcosok olajat öntöttek az árkokba, majd meggyújtották. A füst miatt a repülők nem látják, hol vannak a terroristák állásai. A kémek szerint az egész város alatt egy hatalmas alagútrendszer húzódik, amelyben a terroristák biztonságban, motorral cikázhatnak Moszul egyik végéből a másikba, miközben a koalíció bombázza a földfelszínt. Néhány járat kivezet a városból.

Az ostromtól félve több tucat terrorista álruhában hagyta el Moszult – az ellenőrzőpontokon maszkokban jutottak át. A sebesült harcosok többségét azonban a város vezetői küldték el a városból – Rakkába, hogy ott legyenek a terrorszervezet segítségére. Velük tartott a terrorszervezet vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi is.

Közben a börtönök is kiürülnek: a dzsihádisták szabadon engedik azokat a lakosokat, akiket korábban kisebb vétségeik – cigarettázás, nem megfelelő méretű szakáll – miatt zártak be. A terroristák hosszú ostromra rendezkedtek be, a civileket pedig élő pajzsként fogják használni az összecsapások során.

A mostani migránsválság még csak ízelítő…

Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint ha a Moszulban ragadt lakosok el tudnak menekülni a városból, azzal együtt az eddigi legnagyobb, ember okozta migrációs válságot generálnák. A menekülő irakiaknak több tucat befogadó állomásra lenne szükségük, ahol az alapvető szükségletekről és az emberek utaztatásáról is gondoskodni kéne, amint megindulnak a katonák a város felé – egymillió menekültről van szó. A szakemberek szerint az ostrom megkezdése előtt a biztonsági folyosók létesítése a legfontosabb, ezeken keresztül hagyhatják el a civilek a várost.

Nagy kérdés azonban, hogy ki irányíthatja a háború végéig azokat, akik mégis maradás mellett döntenek. Erre közel 15 ezer szunnita békefenntartót képeztek ki – miközben az irakiak 60-65 százaléka síita. A szunnita többségű Törökország azonban támogatja ezt az elképzelést. Ha viszont a vallási megosztottság elfajul, akkor a térségre újabb háború várhat…

A terroristák aduásza: a moszuli gát

Az Iszlám Állam pillanatok alatt végezhet több százezer emberrel az ostrom során – a terroristák kezén van ugyanis a moszuli gát. A Tigrisen épített gát bő 11 milliárd köbméter víznek állja útját. Ez a vízmennyiség körülbelül hat Balatonnak felel meg. Ha a gát leomlik, egy óra alatt több emberrel végez, mint ahány az amerikaiak 2003-as iraki inváziója alatt meghalt – az amerikai becslések 500 ezerre teszik a várható halálos áldozatok számát.

„Ha a gát áttörik, esély sincs a túlélésre. Mindent és mindenkit elmos a víz.”- mondta egy helyi lakos.

A gátat áttörni pedig gyerekjáték – hiába mondta az 1980-as években több szakértő is Szaddám Husszeinnek, hogy a főleg gipszből álló, rossz talaj miatt sokat kockáztat a moszuli gát felépítésével, a diktátor hajthatatlan volt. Így megépült a világ legveszélyesebb gátja – amely most a világ legveszélyesebb terrorszervezetének kezén van.

Csatolt_cikkek: Olvasta már?Rabtársai verték halálra az Iszlám Állam terroristájátVégső csata: megfoszthatják az Iszlám Államot utolsó fellegvárátólRovatok: KülföldTelepülés: Közel-KeletCímkék: külföld, Közel-Kelet, Iszlám Állam, dzsihádista terrorszervezet, MoszulForrás: 

MTI


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »