Élet a galántai javítóintézetben: „Nap mint nap terrorizáltak és megfélemlítettek minket”

„Minden második héten volt szülői értekezlet, és ha jó voltam, ha azt tettem, amit a nevelők kértek tőlem, akkor találkozhattam az anyámmal. De ha valami nem úgy történt, ahogy ők akarták, akkor voltak gyerekek, akik hónapokig nem látták szüleiket”

 

Mondta a Nikola Šurinová, a galántai javítóintézet egykori lakója, akivel az Aktuality.sk közölt interjút. A hétvégén Natália Blahová (SaS) parlamenti képviselő medializálta egy 14 éves lány esetét, akit a terapeutája erőszakolt meg a galántai Čistý deň reszocializációs intézményben.

 

Šurinová az interjúban elmondta, hogy az intézet nevelői lelki és testi fenyítést is alkalmaztak, ha valami nem az ő akaratuk szerint történt. A fiúkat például rendszeresen verték.

 

„Ez azt jelenti, hogy maradjak csendben és tartsam az egy lépés távolságot. Ellenvetésnek nem volt helye. Ha véletlenül az mondták: ’lenyomsz 20 dreppet’, akkor muszáj volt megcsinálnom. (…) Ott nem a kinti életre készítik fel a gyerekeket.”

 

„Természetesen megértem, hogy mindenhol vannak szabályok, de olyanok, hogy a zoknikat nem lehet összegöngyölve tartani, mert az drogos szokás, vagy hogy nem engedik a fülünk mögé tenni a ceruzát, vagy hogy nem szabadott megszólítani a személyzetet? Ezek a szabályok hogyan tanítják az új életre az embert? Nem nevetséges?”

 

A képen Nikola Šurinová gyermekével. Neki szerencséje volt. Forrás: Aktuality.sk

 

Belső hierarchia

 

Šurinová elmondása szerint a galántai intézetben sajátos belső hierarchia szerint működtek. Az intézet lakói három csoportba voltak osztva, az egyes csoportok a jogok és kiváltságok tekintetében különböztek egymástól.

 

Az első csoportban lévőknek volt a legkevesebb joga, nem szólíthatták meg például a nevelőket a folyosókon. Nem tehettek gyakorlatilag semmit. Az egyes csoportok jogokkal bírtak az alájuk tartozó csoportok felett.

 

„Ha valakivel úgy beszélgettem, hogy nem akartam bevallani, miről volt szó, azzal büntettek minket, hogy a második csoportba csúsztunk vissza. Nekik például nem volt joguk látogatókat fogadni”

 

A hétéves Marco esete óta Szlovákia legnagyobb közfelháborodást kiváltó esetét Natália Blahová (középen) medializálta. Azóta Andrej Kiska államfő is bekapcsolódott az ügybe azzal, hogy utasította a rendőrséget, vizsgálják ki az ügyet. Forrás: HNonline.sk

 

Erőszak

 

Šurinová maga is ismerte azt a 14 éves lányt, akinek esete a hétvégén került a szlovákiai médiafigyelem középpontjába. Azt is elmondta, hogy egyedül édesanyjának mesélhette el, mi folyik az intézményben, mert senki más nem hitt neki. Még az ellenőrzésre kilátogató szociális munkások sem vették komolyan őket.

 

„Igen, ismerem azt a lányt. Ez akkor történt, mikor még ott voltam. Ismerem a terapeutát is, és azt is tudom, hogy nem ez volt az egyetlen eset. Más nevelő három lánnyal feküdt le. És egy ilyen ember képviselt engem a bíróságon.”

 

Az esetekről Šurinová szerint az intézet igazgatója is tudomást szerzett, mert a lányok elmondták neki, és elbocsátotta az intézményből az elkövetőt.

 

Ha egy bentlakó megbetegedett, a nevelők csak akkor vitték orvoshoz, mikor már nagyon rosszul volt.

 

Šurinová nem tart attól hogy megfélemlítik. Hajlandó akár a rendőrségen is elmondani saját tapasztalatait az intézménnyel kapcsolatban, amennyiben erre felszólítják.

 

„A jövőben a szülők eldönthetik, hogy hol és hogyan akarnak segíteni gyerekükön, ha drogokkal kezd. Szeretném, ha az emberek megtudnák, hogy a galántai Čistý deň javítóintézet a lehető legrosszabb választás lenne”

 

“Az emberek 98 százaléka, aki onnan kijön, újra drogokhoz nyúl. Ott a gyerekeket abszolút nem a gyógyulás utáni életre készítik fel. Én szerencsére tiszta vagyok, férjem van és egy gyönyörű kislányom.”

 

 

Körkép.sk

Nyitókép: Sme.sk

 


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »