Élesedik a helyzet Észak-Korea körül

Élesedik a helyzet Észak-Korea körül

Nagyon nagy bajba kerül Észak-Korea, ha Guam szigetén bármi történik – ezt mondta Donald Trump amerikai elnök, és figyelmeztette Észak-Koreát, hogy tartózkodjon az amerikai fennhatóság alatt álló sziget megtámadásától. Észak-Korea egyetlen szövetségese, Kína elnöke telefonon tárgyalt az amerikai elnökkel, és a békés megoldást sürgette. A feszültség azonban egyre nagyobb. Guam szigetén már szórólapokon osztanak tanácsokat egy esetleges nukleáris támadás esetére. Matura Tamás külpolitikai szakértő szerint ugyanakkor a korábbinál most sem nagyobb a háború esélye Észak-Koreával.

Harci készülődés Japánban, a hirosimai támaszponton. Katonai járművek érkeznek egymás után a bázisra, ide szállítják az ország rakétavédelmi rendszerét. De nem csak itt, hanem a szigetország további három nyugati térségében is készenlétbe helyezték a rakétaelhárítást.

Abban az esetben, ha Észak-Korea támadást indítana Guam szigete ellen, a rakéták Japán felett repülnének el, amit teljesen elfogadhatatlannak tart a tokiói kormány, ezért azt tervezi, megsemmisíti a rakétákat.

Aggódnak a turisták is Guam szigetén. Egy japán turista szerint „nagyon rossz lesz”, ha kitör egy háború. A festői szépségű sziget lehet ugyanis az észak-koreai csapás első célpontja. A kommunista állam azt jelezte, hogy augusztus közepére elkészül a sziget elleni támadás tervével.

Persze nem a turisták által kedvelt tengerpart lenne a cél, hanem egy amerikai légi- és egy haditengerészeti bázis, azonban egy atomtámadás esetén minden és mindenki megsemmisülhet.

A szigeten emiatt szórólapokat terjesztenek, amelyeken atomtámadás esetére tanácsokkal látják el az ott élőket. A többi között elmondják, hogy a kilövéstől számítva 14 perc után várható a becsapódás.

Miközben a térségben eluralkodott a háborús hangulat, az Egyesült Államok elnöke ismét arra figyelmeztetett, ha amerikai területet támadás ér, akkor azt Phenjan nagyon rövid időn belül bánni fogja.

Igaz, azt is hozzátette, hogy ő a békés megoldásra törekszik, de mint fogalmazott, az ügyben történhetnek jó dolgok is, de születhetnek rossz megoldások is. Egy újságíró megkérdezte, hogy vajon a rossz megoldás, a háborút jelenti? Trump úgy válaszolt: azt hiszem, tudja a választ.

Beindult a telefondiplomácia

Még pénteken az amerikai elnök telefonon biztosította a csendes-óceáni sziget első emberét, hogy nem kell félniük, mert az Egyesült Államok 1000 százalékban kiáll és megvédi a szigetet.

Még pénteken az amerikai elnök telefonon biztosította a csendes-óceáni sziget első emberét, hogy nem kell félniük, mert az Egyesült Államok 1000 százalékban kiáll és megvédi a szigetet.

Az Egyesült Államok és Észak-Korea között a héten azután mérgesedett el a viszony, hogy az amerikai hírszerzés kiderítette, Phenjannak sikerült rakétára illeszthető nukleáris robbanófejet kifejlesztenie. A hírre Donald Trump amerikai elnök úgy reagált: ha Észak-Korea Amerikát fenyegeti, olyan tűzzel és haraggal fognak szembesülni, amilyet még nem látott a világ.

Észak-Korea erre azt üzente, hogy bármelyik pillanatban elindíthatja a rakétatámadást. Formálisan arról beszéltek, hogy Guam irányába –  de ismerve a koreai rakéták pontosságát, meglehetősen nehéz megjósolni, pontosan hol lesz a becsapódás.

A válasz nem váratott magára. Donald Trump azt írta a Tweeteren: „Csőre töltöttünk arra az esetre, ha Észak-Korea nem cselekszik bölcsen.” Eközben a válságról egyeztetett egymással telefonon az amerikai és a kínai elnök is. Mindkét politikus közös érdeknek nevezte a Koreai-félsziget atomfegyver mentesítését és a béke megteremtését.

Hszi Csin-ping ugyanakkor önmérsékletre szólította fel Washingtont és Phenjant is – mondván: tartózkodjanak azoktól a szavaktól és tettektől, amelyek súlyosbítják az amúgy is feszült helyzetet.

Már interkontinentális rakétái is vannak Phenjannak

Koreát a japán uralom alól felszabadító szovjet és amerikai csapatok osztották ketté. Az így létrejött Észak- és Dél-Korea gyökeresen eltérő utat járt be azóta.

1950. június 25-én először vált fegyveres konfliktussá a két világrend közötti hidegháború. Észak-Korea kínai és szovjet támogatással lerohanta a déli országrészt. Dél oldalán amerikai vezetésű ENSZ-erők szálltak harcba. A háború három év után tűzszüneti egyezménnyel ért véget. Békét azóta sem kötöttek a felek.

Azonban Észak-Korea atomfegyver-programba kezdett, emiatt hatoldalú tárgyalások indultak a két Korea, Japán, Kína, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével. 2006 októberében Phenjan a kínai határ közelében sikeres nukleáris robbantást hajtott végre.

Rakétaprogramja elleni szankciókra 2009-ben újabb nukleáris teszttel válaszolt az ország.

A nemzetközi kapcsolatok hanyatlását jelezte, amikor 2010-ben Észak-Korea a határhoz közeli vizeken elsüllyesztett egy déli hadihajót. Majd északi tüzérségi támadás érte Jonphjong szigetét, amely négy emberrel végzett.

Kim Dzsong-Il halála után fia, Kim Dzsong Un vette át az irányítást. A Svájcban tanult, fiatal vezetőtől a békefolyamat helyreállítását várta a Nyugat. Ő azonban harcosabb retorikára váltott. Az atomprogram mellett Phenjan mind nagyobb hatótávolságú rakéták kifejlesztésén dolgozik.

Idén léptek szintet

Márciusban négy ballisztikus rakétát is kilőttek, amelyek a Japán-tengerbe csapódtak. Ezt jó néhány sikeres teszt követte, több alkalommal Japán területi vizeit célba véve.

Az amerikai nemzeti ünnepre időzítve bocsátották fel azt a Hvaszong-14-es rakétát, amely 8000 kilométeres hatótávolságával már amerikai területeket is képes lett volna elérni. Július végén már a 14. tesztet hajtották végre az évben.

Kim Dzsong Un kezdettől fogva azt hangoztatja: céljuk olyan fegyver kifejlesztése, amellyel az Egyesült Államokra is csapást mérhetnek. Az amerikai katonai vezetés szerint viszont a koreai rakéták egyelőre szerencsére megbízhatatlanok.

Nincs újdonság? 

Matura Tamás külpolitikai szakértő szerint a korábbinál most sem nagyobb a háború esélye Észak-Koreával, Kim Dzsong Unnak pedig a minél további hatalmon maradás a célja.

A szakértő az M1 esti Híradójában azt mondta, a helyzet komolyságát erősíti, hogy sok szomszédos állam szerződésben áll egymással, és megvédik a partnert, ha azt támadás érné. Kínának is van egy ilyen szerződése Észak-Koreával, de Kína már kinyilatkozta, hogy ha Észak-Korea kezdeményezi a háborút, akkor semleges marad a konfliktusban.

Szerinte Kim Dzsong Un nem „öngyilkosságra” készül, tudja, hogy elsöprő válaszcsapásra számíthat, neki viszont az a fontos, hogy minél tovább Észak-Korea uralkodója maradjon.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »