Elérkezett az Iszlám Állam fekete napja

Elérkezett az Iszlám Állam fekete napja

Óriási erőkkel indult meg Moszul ellen az iraki és kurd hadsereg, miután hosszú hónapokig készültek az ostromra. Szakértők szerint a mai nappal egy döntő ostrom vette kezdetét, amivel egy nem csak stratégiai, hanem szimbolikus jelentőségű várost veszíthet el a terrorszervezet. Az Iszlám Állam iraki fellegvára ellen induló kurd harcosok kiképzését a magyar honvédek is segítették.

Nagyszabású hadművelet kezdődött az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet kezén lévő utolsó iraki nagyváros, Moszul felszabadítására, melynek eredményeként már több falut is visszafoglaltak az iraki-kurd erők.

Haider al-Abádi iraki kormányfő közleményét a hadműveletek megkezdéséről az éjszaka folyamán felolvasták az iraki állami televízióban. „A közeljövőben együtt fogjuk megünnepelni az IÁ teljes felszámolását az ország területén” – jelentette ki Abádi, és fogadkozott, hogy a dzsihadisták felelni fognak szörnyű bűncselekményeikért.

Az offenzívában nagyjából 60 ezer – egyes források szerint 80 ezer – fegyveres vesz részt, köztük a hadsereg katonáin kívül terrorelhárító egységek, szövetségi és helyi rendőrök, kurd harcosok (pesmergák), illetve egy síita milícia és a térségbeli szunnita törzsek fegyveresei is. Az előrenyomulást az Egyesült Államok vezette terrorellenes koalíció légi egységei támogatják. Az Iszlám Állam a becslések szerint több mint 6000 harcossal rendelkezik Ninive tartomány székhelyén.

 Iraki kurd harcosok, azaz pesmergák konvoja halad az észak-iraki Moszultól mintegy 30 kilométerre, keletre fekvő Házer felé 2016. október 17-én, az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet iraki fellegvárának tartott Moszul felszabadítására irányuló hadművelet kezdetén Fotó: Bram Janssen / MTI/AP  

 

Felkészültek a védelemre

Ugyan az Iszlám Állam propagandája arról szól, hogy mindenáron megvédik Moszult, és az utolsó katonáig ellenállnak, egyelőre nem lehet tudni, mi lesz a terrorszervezet stratégiája – mondta el lapunk megkeresésére Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője. Ami viszont biztos, legalábbis az eddigi tapasztalatok alapján, hogy ha az iraki erők Moszulhoz érkeznek, akkor utcáról utcára kell majd visszafoglalniuk a várost. A terroristák bizonyos városnegyedeket már megerősíthettek, pokolgépeket helyezhettek el, alagutakat áshattak, hogy minél inkább megnehezítsék az ostromlók dolgát.

Kérdésünkre, hogy mennyi ideig tarthat az ostrom, a szakértő elmondta: az sem kizárt, hogy a dzsihadisták könnyen feladják a várost, ez esetben akár egy hét alatt kitűzhetik az iraki zászlót az ostromlók Moszul főterén. Valószínűbb azonban, hogy az összecsapás egy hónapig is eltarthat, ahogy ez Fallúdzsa esetében is történt. Wagner Péter szerint azonban jóval fontosabb ennél, hogy mi történik a város visszafoglalása után. Előfordulhat ugyanis, hogy az IÁ visszaalakul „hagyományos” terrorszervezetté, és még több merényletet követ el Bagdadban, Moszulban vagy a visszafoglalt területeken. De mivel az IÁ harcosai nem mind elkötelezett terroristák, lesznek, akik feladják a harcot, lesznek akik idővel visszaszivárognak, és olyanok is lehetnek, akik menekültként útra kelhetnek Európa felé, vagy Szíriában folytatják a harcot.

 

 

A magyar honvédek is segítették a kiképzést

A Moszul elleni offenzíva során az iraki kormányerők délről támadtak, a kurd harcosok pedig északról és keletről állják útját a dzsihadistáknak. Ami az utóbbiakat, a pesmergákat illeti, Wagner Péter szerint a magyar misszió kulcsfontosságú tudást adott át nekik az utóbbi két évben. Ismert: idén nyáron 110-ről 150-re növelték az iraki Erbilben, Harirben és Atrusban tevékenykedő magyar misszió létszámát, emellett júliusban arról is megállapodtunk az iraki kormánnyal, hogy hamarosan ottani tisztek érkeznek Szentendrére, ahol a robbanóanyagok hatástalanítását fogják gyakorolni.

Ami az iraki kiképzést illeti, a szakértő hangsúlyozta, hogy a kurd harcosokat egyfajta gyorstalpaló képzésben részesítettük, melynek a célja az volt, hogy megtanuljanak alegységekben harcolni. Egyénileg ugyan hagyományosan is jó harcosok voltak a pesmergák, azonban amikor csoportosan, koordináltan kellett valamit elfoglalni, akkor rendre szétestek az erőik. A magyar honvédek lövészetre is tanították a katonákat, de egészségügyi képzést is tartottak. Emellett megtanították felismerni és hatástalanítani a házilag készített robbanóeszközöket, de a kurd katonák páncél-elhárító fegyvereket is tudnak már kezelni, így ha az IÁ felpáncélozott öngyilkos merénylő autói közelítenek feléjük, azokat ki tudják lőni. A mostani fejlemények kapcsán pedig különösen fontos, hogy honvédeink azt is betanították, hogyan kell biztonságosan elfogni valakit, aki átjön a frontvonalon és megadja magát.

Kérdésünkre, hogy veszélybe kerülhetnek-e a magyar misszió tagjai a mostani harcok során, a szakértő jelezte: a magyar kiképzők nem vehetnek részt a harcokban, de még a front közelébe sem mehetnek, így a katonáink biztonságban vannak. „Ez továbbra is egy nagyon biztonságos misszió, teljesen más mint Afganisztán, a kurd titkosszolgálatok nagyon jól végzik a munkájukat, a katonák pedig nagyon szeretik a magyar kiképzőket” – hangsúlyozta Wagner Péter, aki a koszovói misszióhoz hasonlította a magyar szerepvállalást. Az albánok ugyanis nagyon szerették a nemzetközi kiképzőket, mert számukra ők jelképezték a biztonságot és a függetlenséghez vezető utat. A szakértő szerint most a kurdoknál is hasonló a helyzet, mert nekik is hasonló távlati terveik vannak.

 

  Fotó: Hálid Mohamed / MTI/AP  

 

Borítékolható a vereség

Döntő jelentőségűnek nevezte Moszul ostromát Rostoványi Zsolt Közel-Kelet szakértő is, emlékeztetve, hogy az Iszlám Állam kezén lévő legnagyobb város nem csupán stratégiailag, de szimbolikusan is kulcsfontosságú, hiszen Abu Bakr al-Bagdadi 2014-ben itt kiáltotta ki magát kalifának. A Corvinus Egyetem oktatója úgy látja, hogy a helyzet bonyolultsága miatt a harcok még hosszú ideig, hetekig, sőt akár hónapokig is elhúzódhatnak. – Moszul lakosságának jelentős része szunnita. Nem véletlen, hogy annak idején az emberek egy része pozitívan fogadta az Iszlám Államot. Ezért aztán nagyon kényes ügy, hogy ki szabadítja fel a várost, sokan máris a síiták megtorló akcióitól tartanak – magyarázta a Közel-Kelet szakértő.

Rostoványi Zsolt úgy vélte, hogy a vallási ellentétek és egymással versengő hatalmi érdekek miatt nehéz lesz elkerülni a konfliktusokat, az erre vonatkozó tervek között azt említette, hogy a síita csapatok csupán a külvárosi részekig nyomulnának, illetve a terroristák kiűzése után nemzetközi támogatással rendfenntartó erőket hoznának létre.

És hogy mit remélhet az Iszlám Állam az elkeseredett védekezéstől? Rostoványi Zsolt szerint nem sokat. A szakértő úgy vélte, félő ugyan, hogy a terroristák élő pajzsként használják majd a civil lakosságot, és a harcok elhúzódhatnak, de vereségük borítékolható. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a napokban visszafoglalt szíriai Dabik városánál is parancsba adták a terroristáknak, hogy utolsó csepp vérükig védelmezzék az iszlámban szimbolikus jelentőségű települést, végül mégis könnyen feladták. – Korai lenne még leírni az Iszlám Államot, végső legyőzése még akár évekbe is eltelhet. Ráadásul ezután majd azzal is számolni kell, hogy külföldi harcosaik visszatérnek azokba az országokba, ahonnét csatlakoztak a terrorszervezethez – figyelmeztetett Rostoványi Zsolt.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »