Elbutítaná a zenészeket a kormány?

Alaposan kielemezte a természettudományos tantárgyak elvételéről szóló kormányzati tervek rá vonatkozó intézkedéseit a Zeneakadémia előszobájaként felfogható Bartók-konzi. A közismereti tantestület és a diákönkormányzat konstruktív javaslatokat is tartalmazó tiltakozó fogalmazást írt arról, milyen nagyot rúgnak a jövő muzsikusaiba, ha „zeneipari szakmunkásokká” zülleszti őket az oktatásirányítás.

A kormány szerint a zenei szakközépiskoláknak nem kell a földrajz – ezen felháborodva az ország első számú hangszeres zenei gimnáziuma, a Zeneakadémia gyakorlóiskolájaként működő Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakközépiskola (ismert nevén: Bartók-konzi) közismereti tantestülete és diákönkormányzata dörgedelmes hangú, terjedelmes közleményt adott ki.

Ebben az iskola alaposan szétcincálja a rá vonatkozó szakgimnáziumi kerettantervet, amelyben nem található meg például a földrajz.

„Érettségizőinknek mintegy harmada választotta a földrajz tantárgyat ötödik érettségi vizsgatárgyának, további 30 százalékuk művészettörténetből érettségizett, a többiek a fizikát vagy a biológiát választották előszeretettel” – kezdi a száraz tényekkel a közlemény, amely megjegyzi, a földrajz különösen fontos a diákok társadalmi és gazdasági kérdések iránti fogékonyságának kialakításában, úgynevezett mediátor tárgynak számít az egyébként inkább humán érdeklődésű muzsikusok körében. Megjegyzik, a zenei pályát elhagyó konzisok általában valamelyik bölcsészkaron folytatják tanulmányaikat, de ugyanígy fordulhatnak a csillagászat, a geográfia vagy az orvosi egyetem felé is. Külön emlékeztetnek azon nagy számú volt diákra, akikből később hangmérnök vagy rádiós lett.

Így lesz a tanár kultúraközvetítő értelmiségi?

A konzis tanárok és diákok közleménye szerint magától értetődő, hogy a kiröppenő diákok legnagyobb része „kultúraközvetítő zenepedagógus” lesz, „intellektuális hivatással rendelkező értelmiségi”. A beterjesztett szakgimnáziumi kerettanterv alapján attól félnek, hogy felnőttként, ismeret híján kiszolgáltatottak lesznek a társadalomban, féloldalas személyiségük lesz, nem tanulnak meg komplex problémákat feltárni, megérteni és megoldani, nem látják majd a maga komplexitásában a világot, és versenyhátrányba kerülnek. „Úgy véljük, nem lehet értelmiségi pályára nevelni a növendékeket az előterjesztésben szereplő karcsúsított óraszámokkal” – írják.

Úgy látják, az új terv szerint 1+4 évre kellene növelniük a képzési időt, mint a két tannyelvű gimnáziumokban, és olyan tárgyak tűnnének el, amelyek nélkül a művészképzés intellektuálisan kiüresedik. Ezért felveszik a harcot a „zenei szakmunkásképzés” ellen, illetve azért, hogy a gimnáziumihoz hasonló órahálót alakíthassanak ki szakgimnáziumként, elősegítve a pályakorrekció lehetőségét. „Egyetlen jóérzésű szülő sem adná a gyerekét olyan intézménybe, ahol jobban eltávolodnak a gimnáziumi óraszámoktól, és ahol gyermeke jövője 14 éves korában eldől. Inkább úgy dönt, hogy egyáltalán nem is küldi művészeti szakgimnáziumba”, figyelmeztetnek. Tiltakozó levelükben külön kitérnek a művészettörténet és a második idegen nyelvi tárgy elvételére.

Van konstruktív javaslat

A nyílt levél megfogalmazóinak javaslatai között szerepel, hogy a természettudományos tárgyak oktatási mennyisége között az iskolák autonóm módon választhassanak. Így például egy táncművésznek készülő diák a biológiához, a zenésznek tanuló a fizikához és a földrajzhoz férhetne hozzá jobban, míg az iparművész párosítása a kémia-fizika lehetne. A szabadon választható órakeret terhére kiegészítő modulokat állítanának össze: leendő zenészek széles csoportjának a művészettörténet, pénzügyi, vállalkozási ismeretek, filozófia tudáscsomagból bármelyikre szüksége lehet emelt óraszámban.

A Bartók-konzi „népe” végül rámutat: „A művészet minden korban a társadalom történéseire reflektál. A jelenlegi tantárgystruktúrában leginkább a társadalomföldrajz és a társadalomismeret tantárgyak mutatnak rá a gazdasági, pénzügyi és társadalmi összefüggésekre. A tantárgyaknak nem csak akadémikus, hanem tapasztalati tanulásra is kell irányulniuk. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgyba integrált jelenismereti témakörök nem elégségesek a globalizált világban való tájékozódásra, az általános iskolában elsajátított alapszintűnél magasabb szintű földrajzi ismeretek nélkül a történelmi problémák nem megérthetők és nem reflektálhatók.”

A földrajzpánikkal kezdődött

Először a Népszabadság írt róla, hogy bizonyos iskolatípusoknál eltörölhetik a földrajztanítást, később kiderült, az egész természettudományos közoktatás érintett a nyirbálásban. A szakgimnáziumi és szakközépiskolai kerettantervek bevezetését a Pedagógusok Szakszervezete is elhamarkodottnak, átgondolatlannak tartja, és tiltakozik az ellen, hogy a szakgimnáziumoktól természettudományos tárgyakat vegyenek el.

Az ügyben egyre szélesebb körű összefogás körvonalazódik az oktatás szereplői körében, erről ITT írtunk. A Petíciók.com-on is elindult egy kapcsolódó kezdeményezés.

Munkatársunk, Molnár Csaba a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában arról elmélkedett, hogyan szeretheti valaki a hazáját, ha nem ismeri azt.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »