Elbukni látszik a CETA

Elbukni látszik a CETA

Elbukni látszik az Európai Unió és Kanada között formálódószabad kereskedelmi egyezmény (CETA), mert a vallonok vétója miatt Belgium nem adhatja meg hozzájárulását az elfogadásához.

Belgium francia nyelvű vallon régiója megvétózta a CETA-t, ez pedig azt jelenti, hogy nem írhatják alá a felek október 27-én a megállapodást – hangsúlyozta lapunknak a Greenpeace kampányfelelőse. Tömöri Balázs kifejtette: mind a 28 uniós tagország jóvá­hagyása szükséges a CETA-hoz, Belgium nélkül nem egyezhet meg az Európai Bizottság az ottawai kormánnyal. Pedig a belga szövetségi kormány igent mondana a szabad kereskedelmi egyezményre, ám ezt akkor tehetné meg, ha az ország régiói és nyelvi közösségei támogatják. A szakértő szerint Magyarország nem a „rosszfiú” lett volna, ha ellenzi a CETA-t, és ezzel újabb frontot nyit az EU-val, hanem éppen a jó, hiszen ezzel megvédte volna az alaptörvényben rögzített GMO-mentességet, valamint az egészségvédelem, a klímavédelem már elért szintjét. Ezzel szemben az egyezmény átment a parlamenten, vagyis nem hazánkon múlt, hogy a multinacionális vállalatok nem kényszerítették rá hatalmukat a nemzetállamokra, köztük Magyarországra.

Nem teljes elvetés

Paul Magnette, a vallon parlament szocialista elnöke aláhúzta, az elutasítás nem jelenti az egyezmény teljes elvetését, viszont újra kell kezdeni a tárgyalásokat a megállapodás bizonyos, mások mellett Belgiumot is hátrányosan érintő fejezeteiről.

– A vétó volt az egyetlen út a CETA megállítására, hiszen az Európai Bizottság már közölte, hogy az ötéves tárgyalás nyomán létrejött 1600 oldalas dokumentumot véglegesnek és lezártnak tekinti – fogalmazott Tömöri Balázs.

– Legfeljebb egy párhuzamos nyilatkozat szerződéshez csatolásába ment volna bele Brüsszel, az azonban nem jelenthetett biztosítékot az európai uniós tagállamok félelmeire, aggályaira. Emlékeztetett: a befektetőbarát bíróságok elleni konzultáció során véleményt formáló százhúszezer uniós állampolgár hangja sem ért el az uniós döntéshozókig. A Green­peace kampányfelelőse szerint a CETA érdekében a bizottság megtagadta a lisszaboni szerződés által biztosított EU-s állampolgári kezdeményezés lehetőségét is. Ez arról rendelkezik, hogy ha legalább hét tagállam egymillió polgára felvet egy közérdekű problémát, arról Brüsszelnek tárgyalnia kell. A Kanadával kötendő szabad kereskedelmi egyezmény esetében mégis ellenállt a kezdeményezésnek, erre 3,6 millió CETA-ellenes aláírás volt a válasz. Tömöri szerint mindenképp érdemes megvárni október 27-ét, nehogy addigra valamilyen jogi furfanggal mégis keresztülvigyék a megállapodást, de erre elvileg a feleknek nincs törvényes lehetőségük.

Sok lehet a veszély

– Az Európai Unió és Kanada közti szabad kereskedelmi egyezmény sokkal több veszélyt tartogatott hazánknak, mint amennyi lehetőséget kínált – emelte ki lapunknak az LMP-s Sallai R. Benedek, aki a parlament fenntartható fejlődés bizottságának is az elnöke. A politikus szerint legfeljebb a járműiparban vagy az agrárexportban rúghattunk volna labdába: egyrészt a nagy német és francia autógyárak összeszerelőiként, másrészt mezőgazdasági nyersanyagok exportálásával. Utóbbiról elmondta, csak és kizárólag a nagybirtokosok szerezhettek volna piacot, „például a 77 ezer hektáron szóját termesztő bankár-üzletember Csányi Sándor”. De Sallai szerint a magyar mezőgazdaság alapvető problémája az, hogy jellemzően nyersanyagokat tudunk csak eladni, nem pedig késztermékeket, hiszen nem épült ki az ágazatban a szükséges feldolgozóipar. A hazai cukoripar elvérzett, és a húsfeldolgozás sem lényeges tényező már, az olcsó kanadai hús beáramlása pedig végképp lenullázná ezt a területet. A politikus felidézte: a kanadai sertéshús évtizedeken át hatvan százalékkal olcsóbb volt az uniós átlagnál. Sallai R. Benedek szerint a CETA 75 ezer tonnányi sertés- és 45 ezer tonnányi marhahús be­áramlását tette volna lehetővé az unió területére, ezzel a magyar húsipart biztosan padlóra küldte volna.

Eleve több sebből vérzett a CETA, Magyarország a kérdésben politikailag megosztott volt, de a vétózó belgákon kívül Ausztriának és Szlovéniának is voltak fenntartásai. A német alkotmánybíróság sem volt kibékülve a megállapodással: bár a CETA-ellenes sürgősségi indítványokat elutasította, a német kormánynak feltételeket szabott az aláíráshoz. Az egyezményt idehaza ellenzők egyik fontos érve volt, hogy nem az 508 milliós EU szerez értékes piacot a 35 milliós lakosú Kanadával, hanem fordítva. Az sem titok, hogy Kanada a világ negyedik GMO-termelője, közel 12 millió hektáron állít elő génmódosított repcét, kukoricát, szóját és cukorrépát. Idehaza 107 CETA-ellenes civil szervezet és mintegy hat­ezer magánszemély fordult levélben a döntéshozókhoz. A fenntartható fejlődés bizottsága abbéli aggodalmát fejezte ki, hogy csökkenni fog az élelmiszer-biztonság, romlani fog a munkajogi környezet és a környezetvédelem eddigi szintje.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 15.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »