Együtt kell élnünk az Iszlám Állammal

Együtt kell élnünk az Iszlám Állammal

Két éve tanulmányozza az Iszlám Államot az interneten egy francia filozófus, akivel a Der Standard készített interjút. Philippe-Joseph Salazar meghökkentő következtetéseket is levont a terrorszervezet kapcsán, többek között úgy véli, előfordulhat, hogy párbeszédet kell kialakítani a dzsihadistákkal. A gondolkodó ostorozta a francia republikánusokat, akik szerinte a könnyes szemmel történő fogadkozásokon kívül nem tesznek semmit a terrorizmus megfékezésére.

„Filozófusként és íróként a többször is felkeltették a figyelmemet a politikai és vallási megbékéléssel kapcsolatos folyamatok. Az Iszlám Államra éppen azért figyeltem fel, mert ez gyökeresen az ellentéte volt annak, amivel korábban foglalkoztam. Amikor 2014 júniusában Abu Bakr al-Bagdadi bejelentette, hogy kalifátust alapít, a nyugati média csak tréfálkozott ezen. Ma már nem lehet mindezen nevetni. Ekkortól kezdtem el tanulmányozni mindent, ami elérhető volt az Iszlám Államról” – kezdte a beszélgetést a 61 esztendős francia filozófus.

„Eleinte főleg angol nyelvű anyagokat találtam, de németül is franciául is egyre több minden jelent meg a szervezettől, a szervezetről. Jelenleg már 13 nyelven propagál az ISIS, a legutolsónak most a portugált vették fel a repertoárjukba, mivel újabban Latin-Amerikába importálnák a dzsihádot” – tekintett előre Philippe-Joseph Salazar, aki felhívta a figyelmet a terrorszervezet profi kommunikációjára. Szerinte gyakran illesztenek mondandójukba vallási szövegeket és történelmi eseményeket, amelyeket érvként használnak, mellyel alátámaszthatják mondandójukat.

„Az Iszlám Állam propagandája kulcsszavakra, kulcsmondanivalókra épül. Egy ilyen példa erre, amikor üzennek a Nyugatnak: miért gyűlölünk titeket – és ezt nagyon világosan el is magyarázzák” – nyilatkozta a filozófus, aki szerint Nyugaton a terroristákat sem nevezik annak, amik, hanem piti bűnözőknek, elmebetegeknek, pszichésen terhelt egyéneknek próbálják meg beállítani az elkövetőket.

„A terrortámadást is terrortámadásnak kell nevezni. Csak akkor teszik meg ezt, hogy ha sok a halott. A kalifátus viszont azt hirdeti, a legkisebb akció, amit a hatásukra követnek el, segítségükre van – mondta a professzor, aki hozzátette, „egyáltalán nem közönséges bűnözőkről van szó, akiket jogilag is ennek megfelelően kell kezelni.”

Salazar egy másik érdekességre is rávilágított. Az Iszlám Államot különbözőképpen nevezik a nyugati kormányok, ISIS, ISIL, Daesh, néha az az érzésem, direkt kerülik az „Iszlám Állam” kifejezést, hogy kisebbítsék őket. Én viszont éppen azt javasolnám, hogy nevezzék „kalifátusnak”, mert ez kifejezi azt, amivel szemben állunk. Mert ők több, mint egy terrorista csoport, a kalifa az iszlámban valami olyasmi, mint a keresztényeknek a pápa.

Philippe-Joseph Salazar szerint háborúban állunk, amit tudatosítani kellene mindenkiben.

„Be kell mutatni azt, hogy mi történik, nem többet és nem is kevesebbet. Ha valakit lekaszabolnak, mint egy állatot, azt be kellene mutatni: hiszen ez a valóság, ez a háború, amelyet a nyugati értékek ellen visel a kalifátus.”

A köztársasági érzületű franciáknak is beolvasott a filozófus.

Franciaországban van egy nagyon erős köztársasági érzületű bázis, amely viszont nem tesz semmit elvei megőrzése érdekében. Minden, amit tesznek egy-egy terrortámadás után, az a sírás, az ölelkezés, a gyertyagyújtás és a bizonygatása annak, hogy „nem félünk”. És megvárják a következő ugyanilyen esetet – értetlenkedett Salazar, aki hangsúlyozta: az idők megváltoztak, Franciaország, már nem tud olyan békében élni, mint korábban.

Salazar ugyanakkor vészjósló következtetéseket vont le a történésekből.

A helyzet számomra egyértelmű: az elkövetkező 100 évben együtt kell élnünk az Iszlám Állammal, akár tetszik ez nekünk, akár nem. Csökkentenünk kell a kockázati tényezőket amennyire csak lehetséges, és adott esetben bizony párbeszédet kell folytatni velük, mint ahogy annak idején az USA tette Iránnal és a tálibokkal. Mint filozófus, meg vagyok győződve róla, hogy nincs olyan, hogy abszolút ellenség. Az, hogy beszélünk az ellenséggel, még nem jelenti magától értetődően azt, hogy az legyőzött minket.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »