Egyre többen maradnak adósak a közös költséggel

Egyre többen maradnak adósak a közös költséggel

A rezsicsökkentés ellenére is megháromszorozódhatott a társasházak kintlevősége az elmúlt néhány évben – közölte lapunkkal a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke, Farkas Tamás. Az óvatos fogalmazás azért indokolt, mert a közös költségek elmaradásáról senki nem vezet hivatalos statisztikát. A LOSZ legutóbbi, 2015 végén készült mintavételes felmérése szerint 9,5–10,5 milliárd forint lehet a kintlevőség, ami azóta valószínűleg tovább növekedett. A Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSZSZ) elnöke, Kaplonyi György szerint nem ennyire magas az elmaradások összege, de egyre többen vagy egyre nagyobb tételben nem fizetik be a kötelező közös költséget.

A LOSZ elnöke kérdésünkre elmondta, hogy az érdekkörükbe tartozó házkezelő szervezeteknél a hátralék akkor okoz igazi problémát, ha mértéke meghaladja az éves bevétel 10 százalékát. Ha a nem fizető lakosok miatt már likviditási gondok keletkeznek, elsősorban a karbantartásra, felújításra jut kevesebb pénzeszköz. A szövetségek azon kérdésünkre, miképpen tudják behajtani az adósokon a kintlevőséget, azt közölték, behajtásra nincs más mód, mint a tulajdonos lakását elzálogosítani, majd végrehajtást indítani. A LOSZ szerint a behajthatóság akadálya a sok bürokratikus feladat és kifizetendő díj, illeték. Mivel számára bevételt jelent, Farkas Tamás szerint ezekről a kormány nem kíván lemondani.

A LOSZ sajnálatosnak tartja, hogy a kormányzat gyakorlatilag megszüntette a vissza nem térítendő energetikai és korszerűsítési támogatási programokat, pályázatokat. – Országos szövetségünk abban érdekelt, hogy ezeket visszaállítsák, ezt természetesen kezdeményezni is fogjuk – jelentette ki Farkas Tamás.

http://mno.hu/

A kormányzat által napirenden tartott témáról, vagyis a panelházak visszabontásáról megkérdeztük a két szervezetet: álláspontjuk szerint az ötlet nem elvetendő. A LOSZ-t épp a napokban hívta meg a miniszterelnökség egyeztetésre a folyamat elindításáról, bevezetésének lehetőségeiről, így a lakásszövetség ennek a vizsgálatnak a befejeztéig érdemben nem kíván előzetes véleményt nyilvánítani. Annyit azonban szükségesnek tartottak megjegyezni, hogy mindenféle ellenkező híreszteléssel szemben ezt nem lehet egy-két éven belül megvalósítható feladatként kezelni, és a jövőben ilyen természetű kérdésekben körültekintőbb kormányzati kommunikációra van szükség. Kaplonyi György viszont úgy látja, hogy ha továbblépnének is a döntéshozók az ügyben a jelenlegi ötletelési szintről, a gyakorlati megvalósítást nehezítheti, hogy egyes tulajdonosokat nem lesz könnyű meggyőzni a költözésről. A szakember szerint inkább egy felújítási programnak lenne értelme, hiszen a házgyári technológiával épült házak elöregedtek, korszerűtlenné váltak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.06.19.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »