Egyre távolibb a szíriai kurdok auto­nómiája

Egyre távolibb a szíriai kurdok auto­nómiája

A már régóta a szír társadalom szélére sodródott kurdok abban reménykednek, hogy a háború révén sikerül autonóm régiót létrehozniuk, de álmuk valóra válása egyre valószínűtlenebb: „államkezdeményük” ugyanis gazdaságilag elszigetelt. 

kurdok_harcosok 89_b

A háborúban Washington számára a dzsihadisták elleni harcban megkerülhetetlen kurdok újabb területeket hódítottak meg, és márciusban önigazgatású szövetségi régiót kiáltottak ki Észak-Szíriában. Kiváltották azonban mind a szír kormányerők, mind a lázadók gyűlöletét, a szomszédos Törökországtól pedig soha nem számíthattak megértésre, így a kőolajban gazdag és Szíria „gabonaraktárának” tekintett térséget gyakran elzárják a külvilágtól. A kurdok az ENSZ segítségétől függenek, mert hiány van még az alapvető élelmiszerekből is.

A Haszaké tartománybeli Ka­misli város egyik gyógyszer­tá­rosa elmondta, hogy a legtöbb gyógyszer hiánycikk, nincsenek fájdalomcsillapítók a műtétekhez, sem cukorbetegség elleni szerek. Az MTI által idézett Fabrice Balanche Szíria-szakértő annak tudja be a rossz gazdasági helyzetet, hogy a kurd régiókat délen az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadistái, északon pedig a kurdokkal ellenséges Törökország zárja körül. Keleten működik ugyan egy átkelő Szimalkánál a szomszédos félautonóm iraki kurd régióba, az ottani vezetők azonban ezt kényük-kedvük szerint időnként lezárják.

Ugyan mindkét országban a kurd vezetőknek azonos a célja, egy független állam létrehozása, a Maszúd Barzáni vezette iraki Kurd Demokrata Párt (PDK) és a szíriai Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) között azonban feszült a viszony. Barzáni szoros kapcsolatokat ápol Törökországgal, amely viszont terrorszervezetnek tekinti a PYD-et, és elítélte a szíriai félautonóm kurd régió kikiáltását. Ez utóbbi Afrin, Kobani és Dzsezíre járásokat (a tulajdonképpeni Haszaké tartományt) foglalná magában.

A szimalkai átkelő szíriai oldalán dolgozó Szijamand Oszman elmondta, hogy március óta 90 százalékkal csökkent a Törökországból érkező áruk aránya. Az iraki kurdok gyakran napokig a tűző napon hagyják az árukat, és a szíriai kurdoknak hatalmas összeget kell fizetniük, hogy biztosan átjussanak a határon. Ennek következtében siralmas a félautonóm kurd régió gazdasági helyzete. A cukor ára négy hónap alatt a négyszeresére, a liszté pedig az ötszörösére nőtt. A kamisli piacon a hiánycikkek miatt a kereskedők az egekbe emelték az árakat.

A határátkelő bezárása mellett gondot okoz az is, hogy az elmúlt években kimerültek az egykor bőséges termőföldek. A szíriai népesség 15 százalékát kitevő kurdok a 2011-ben kitört konfliktusban nem álltak sem a rendszer, sem a lázadók mellé, inkább a félautonóm térségre összpontosítottak. 2014 óta, amikor külföldi erők is beavatkoztak a konfliktusba, és megnőtt a szélsőséges iszlamisták befolyása, a PYD fegyveres szárnya lett az IÁ ellen az Egyesült Államok vezetette szövetség támogatásával harcoló erők közül az egyik legfontosabb. A gazdasági válság miatt az ENSZ július elején légihidat hozott létre Kamisliban, hogy ellássa a térség 300 ezer nélkülöző lakosát. Az első szállítmány 40 tonna élelmiszert tartalmazott, de a kurd vezetők szerint ez csak gyorssegély volt. Badran Dzsija Kurd, a kurd közigazgatás egyik illetékese szerint ez csak átmeneti segítség, nem oldja meg véglegesen a gondokat.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »