Egymást terrorizáló gyerekek, szexuális erőszak az otthonban

Egymást terrorizáló gyerekek, szexuális erőszak az otthonban

Személyi szabadság jogsértő korlátozása, pszichológusi létszámhiány, terror a gyerekek között, vetélés, drog, szexuális erőszak, elégtelen élelmezés, omladozó vakolat – többek között ezt tartalmazza a viselkedési zavarokkal küzdő gyerekeket gondozó Somogy Megyei Zita Gyermekotthonról készített OPCAT jelentés. A dokumentumból kiderül: bár az intézmény nem zárt, a bekerülő gyerekek jelentős részét egy hónapig nem engedik ki az otthon területéről, és a szüleikkel való személyes kapcsolattartást is megtiltják nekik. A gyerekek egy része terrorizálja a többit, az erőszakos eseteket az intézmény sokszor késve jelenti. Az ombudsmani hivatal a gyermekvédelmi törvény módosítását kéri a kormánytól, mert szerintük ma indokolatlanul hosszú ideig korlátozható a gyerekek személyes szabadsága az otthonokban.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) legújabb OPCAT-ellenőrzését – amelynek keretében olyan intézményeket vizsgálnak, ahol korlátozzák az emberek személyes szabadságát – az állami fenntartású kaposvári Zita speciális gyermekotthonban folytatta le.

Az intézményben disszociális zavarokkal küzdő (más néven antiszociális) gyermekeket nevelnek, egyetlen épületben, nyolcfős csoportokban, nemek szerint elkülönítve. Az ellenőrzés ideje alatt az intézményben négy csoport működött, ebből csupán egyet alkottak lányok, és az egyik csoport létszáma jelentősen meghaladta a jogszabályban előírtat. Az ombudsmani hivatal szerint a csoport túltelítettsége alkotmányosan visszás, ráadásul súlyosbítja a helyzetet, hogy egy évvel korábban már az illetékes gyámhivatal is túlzsúfoltságot tapasztalt, és kérte ennek megszüntetését a fenntartótól, mégsem történt semmi érdemi intézkedés az ügyben.

Egymást terrorizálják

A gyermekek közötti erőszak sem ritka az intézményben. Az egyik bentlakó elmondása alapján „ütni kell, hogy elfogadjanak”, itt mindenkit piszkálnak, aki új vagy nem áll ki magáért. Egymás cukkolása, szekálása rendszeres, ezt nem minden gyermek tudja jól kezelni. Több dolgozó is jelezte, hogy súlyos probléma adódhat abból, amikor egy-egy olyan gyermek kerül vissza az otthonba, aki időközben büntetés-végrehajtási intézményben is volt. Az ilyenek ugyanis gyakran hoznak olyan agresszív viselkedésmintákat magukkal, amelyeket aztán alkalmaznak is: terrorban tartják a többieket, hangzott el egy gyermekfelügyelő részéről.

Két éve például négy, javítóintézetből szabadult gyermek került egy csoportba. Nagyon megsokasodott akkoriban az agresszió. A hangadó úgy került el az intézményből, hogy feljelentést tettek ellene, mert megtámadott valakit. Ez a gyermek terrorizálta a többieket. Azok szóltak a nevelőknek, a szembesítésnél azonban már nem mertek ellene vallani. A dolgozók szerint sok gyerek kifejezetten felnéz a büntetés-végrehajtásból kikerülő fiúkra. Ezzel a kihívással a gyermekfelügyelők nehezen birkóznak meg, legtöbbjük azt szeretné, ha az érintett gyermekeket áttennék máshová.

Az intézményben a közelmúltban volt egy súlyos szexuális erőszakkal kapcsolatos ügy is: az egyik fiú arra kényszerített egy másikat, hogy orálisan kielégítse, illetve hogy análisan közösüljenek. Az ügyben rendőrségi feljelentést tettek, ám csak három héttel a cselekmény után. Ezzel egy időben vették fel az orvosi látleletet is, amely akkor persze már nem szolgált érdemi információval. A sértett gyermek később visszavonta az abúzusra vonatkozó állítását. Kérdés, hogy mennyire önszántából.

A gyermekfelügyelők persze igyekeznek megakadályozni a fizikai agressziót. Ha a helyzet súlyosabb, feljelentést tesznek. További lehetőség, hogy az áldozatot szükség esetén „átmenekítik” másik csoportba. Az ombudsmani hivatal jelentése ugyanakkor leszögezte: a lánynövendékek közötti erőszak kezelésének lehetőségeit jelentősen korlátozza, hogy az intézmény csupán egyetlen leánycsoportot működtet. Így náluk sem a másik csoportba való áthelyezés, sem az agresszor és az áldozat elkülönítése nem alkalmazható. A jelentés hangsúlyozza: az intézmény a jelenlegi helyzetben a lánygyermekek körében veszélyezteti az embertelen bánásmód tilalmát, továbbá több, az alaptörvényben biztosított joggal kapcsolatosan visszásságok történnek.

Egyetlen pszichológus

A gyermekotthon épületének állaga rendkívül leromlott, kívülről a vakolat nagy felületeken levált, az alsó szinten vizesedés, máshol beázás nyoma látszik. Valamennyi ablakon rács. A szobák berendezése puritán, néhol kifejezetten szegényes. A helyiségekben több helyen rongálás, gyújtogatás nyomai, emellett látni beütött, átlyukadt ajtót, letépett ablakkilincset, szétlyuggatott, foltos matracot, törött szekrényt és fiókot. A beázás és vizesedés egészségi kockázatot hordoz, a törött kilincsek, a sérült bútorok és a kilógó vezetékek balesetveszélyesek lehetnek.

Az intézményben orvosi státus nincs, egy szakápolót foglalkoztatnak. Pszichiátriai ellátást – ez leginkább a megfelelő gyógyszerek felírását jelenti – a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Pszichiátriai és Addiktológiai Centrumának gyermek- és ifjúsági szakrendelése nyújt. A gyermekek intézményen belüli mentálhigiénés ellátása egyetlen pszichológus vállát nyomja. A szakemberek fluktuációja igen nagy, így tartósabb, hosszabb terápiára szinte alig van lehetőség, holott ez nélkülözhetetlen lenne a disszociális személyiségzavaros, sokszor pszichoaktív szereket használó gyerekek számára. Több dolgozó is jelezte, a kábítószer igen súlyos probléma az intézményben, elsősorban a „biofű” és a dizájnerdrogok.

A helyi drogkereskedelem célpontjai nemritkán kifejezetten a szakellátásban lévő gyermekek: „A dílerek úgy gondolkoznak, hogy ha bejön egy új anyag, akkor először a zitásokon kell kipróbálni” – hangzott el a jelentés szerint az egyik dolgozó részéről. Súlyosbítja a problémát, hogy mivel nincs pénzük, a gyermekek főleg a legolcsóbb szereket használják, ám épp ezek a legkárosabbak vagy leginkább kockázatosak.

A növendékek számára egyébként nincs előírva fogamzásgátló szerek vagy módszerek alkalmazása, így időről időre előfordul nem tervezett várandósság. A legutóbbi ilyen eset néhány hónappal a látogatás előtt történt, a terhesség vetéléssel végződött.

Szegényes az étrend, gyakori a szökés

A jelentés megállapítja azt is, hogy megoldatlan a dolgozók folyamatos képzése, a kiégésmegelőzés, a stresszkezelés és a szupervízió. Ez utóbbi olyan speciális szakmai személyiségfejlesztő módszer, amelynek hiánya szintén jogsértő.

Az ellenőrzés során megvizsgálták a gyerekek élelmezését is. Úgy találták: a gondozottak étrendje szegényes, nem felel meg a táplálkozás-egészségügyi előírásoknak. A négy csoport egyikében sem volt biztosítva az előírt napi zöldség-gyümölcs mennyiség, és elegendő tejtermék sem került az asztalra. Volt olyan csoport, amely 10 napon belül három napon át nem kapott nyers zöldséget vagy gyümölcsöt, és az is előfordul, hogy uzsonnára kizárólag nápolyi, keksz, nyalóka jár, holott az ajánlás szerint kisétkezésként is kizárólag olyan édesség adható, amely legalább egyharmad részben tartalmaz gyümölcsöt vagy tejterméket.

A látogatás idején 9 gyermek, a bennlakók több mint egynegyede volt „szökésben”. Az engedély nélküli eltávozások oka – a dolgozók szerint – elsősorban az, hogy a gyermekek szeretnének együtt lenni a családjukkal. A „szökevények” legtöbbször maguktól visszajönnek, ha mégsem, akkor a gyermekotthon értesíti a rendőrséget. Az engedély nélküli távozást a napi kimenő megvonásával szankcionálják, a fenyítés időtartama egy naptól akár egy hétig is terjedhet. Az ombudsmani hivatal szerint a gyermekek engedély nélküli távozásának ilyen magas aránya aggasztó: feltehető, hogy az intézmény nem minden gyerek számára képes megfelelő gondozási környezetet nyújtani.

Több dolgozó is beszámolt róla, hogy az otthon lakói között van olyan, aki gyermekprostitúció áldozata. Ha ilyen felmerül, értesítik a rendőrséget, ám ennek – tapasztalatuk szerint – gyakran nincs valódi eredménye, a nyomozást sok esetben megszüntetik. Emellett az érintett gyermekkel is próbálnak beszélgetni, felhívni a figyelmét a prostitúció veszélyeire.

Izolációs időszak

Az intézményben nem használják a biztonsági elkülönítőt, más módon azonban korlátozzák a gyerekek személyes szabadságát. A gyermekek többsége úgynevezett „izolációs időszakról” számolt be, amit közvetlenül az intézménybe kerülésük után alkalmaztak velük szemben. Ezen időszak alatt – ami az egyéntől függően egy héttől akár egy hónapig is eltartott – a gyerekek nem hagyhatták el az otthon területét. Ketten arról is beszámoltak, hogy ezalatt nem tarthattak személyes kapcsolatot hozzátartozóikkal, kizárólag telefonon és levélben érintkezhettek velük. Az ombudsmani hivatal szerint az izolációs időszak súlyosan korlátozza a gyermek személyes szabadságát. A gyermekvédelmi törvény szerint ugyanis a gyerek személyi szabadságának 48 órát meghaladó korlátozásához a gyámhatóság határozata szükséges nevelési felügyelet elrendeléséről, ám az intézmény az itt elhelyezett gyerekekkel szemben nem kezdeményez ilyet, ez pedig jogsértő.

Az ombudsmani hivatal ennek kapcsán rávilágít a hatályos jogszabályok súlyos hiányosságaira is. A vonatkozó rendelet ugyanis kimondja, hogy amennyiben a gyermek mások vagy saját testi épségét veszélyeztető magatartása a biztonsági elkülönítőben 24 órán belül nem rendeződik, kezelését fekvőbeteg-intézményben kell folytatni. Arról azonban a jogszabály nem rendelkezik, mi történjék akkor, ha a gyermeknek (magát és másokat veszélyeztető magatartása miatt) nem a biztonsági elkülönítőben, hanem más úton-módon korlátozzák a szabadságát. A jogszabályi hiányosságok pedig sértik a gyerekek jogait.

A hivatal szerint ráadásul a nevelési felügyelet elrendelésére vonatkozó eljárás is túlságosan hosszadalmas: bár a jogszabály szerint a személyi szabadság korlátozásának megkezdését követő 48 órán belül kezdeményezni kell a felügyeletet, a különböző eljárási határidőket figyelembe véve a gyermek szabadsága akár 13 napon keresztül is korlátozható anélkül, hogy erről bármilyen jogerős hatósági döntés születne. Ezenfelül akár további 15 nap is eltelhet addig, amíg a gyermek ügyéről a bíróság határozatot hozna. Az ombudsmani hivatal hangsúlyozta: a körülmény, hogy akár 28 nap is eltelhet a szabadságtól való megfosztás és a bíróság nevelési felügyeletről szóló határozatának meghozatala között, sérti a gyerek alapvető jogait.

A kaposvári speciális gyermekotthonban végzett ellenőrzés során derült ki az is, hogy ha döntés születik valamely gyerek áthelyezéséről, azt csupán az utolsó pillanatban, sokszor a költözés napján közlik az illetővel, akinek így nincsen lehetősége tiltakozni. Ezt a gyakorlatot azzal indokolták, hogy a gyermekekből gyakran dühöt, kezelhetetlenséget vált ki a költözés híre.

Felhívás Balognak és Trócsányinak

A jogszabályi hiányosságok miatt az ombudsman felkérte az emberi erőforrások miniszterét, készítse elő a gyermekvédelmi törvény olyan módosítását, hogy az rögzítse a személyes szabadság korlátozására vonatkozó részletszabályokat a speciális gyermekotthonokban, illetve alkosson olyan a garanciális szabályokat, amilyeneket a jogszabály a hasonló helyzetben lévő, büntetés-végrehajtásban, egészségügyi, illetve szociális ellátórendszerben fogva tartottak számára biztosít. Ezenfelül arra szólította fel Balog Zoltánt, valamint Trócsányi László igazságügy-minisztert, hogy készítse elő valamennyi vonatkozó jogszabály módosítását úgy, hogy azokban szerepeljen: a korlátozottan cselekvőképes kiskorúakat megfelelő időben kell tájékoztatni a gyámhatósági határozatokról.

A Zita gyermekotthon fenntartóját, a Somogy Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot az ombudsmani hivatal arra kérte, gondoskodjék a gyermekotthon felújításáról és arról, hogy egyetlen csoport létszáma se lépje túl a jogszabályban előírtat, a leánynövendékeknek pedig a fiúkkal azonos szintű védelmet nyújtson az erőszakkal szemben. A gyermekotthon vezetőjét pedig felszólították, hogy vizsgálja felül a gyermekek szabadságtól való megfosztására irányuló gyakorlatot, tartassa be az élelmezési előírásokat, és minden időszakban tegye lehetővé a gyermek számára a családdal való kapcsolattartást.

Lapunk megkereste az ügyben az intézmény fenntartóját és a fenntartót felügyelő, Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumát is, milyen lépéseket terveznek az ügyben, de lapzártánkig egyik szerv sem válaszolt.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala tavaly január óta folytatja az úgynevezett OPCAT-ellenőrzéseket, amelyeknek célja a kínzás és az embertelen bánásmód megelőzése, a szabadságukban korlátozott emberek jogainak védelme. Korábban öt jelentés került nyilvánosságra, három közülük pedig szinte sokkolta a közvéleményt a zárt osztályokon (Merényi Gusztáv kórház pszichiátriája), fogyatékossággal élők otthonaiban (Debreceni Terápiás Ház), börtönökben uralkodó körülmények feltárásával, az ott zajló visszásságok nyilvánosságra hozatalával.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 02.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »