Egymásnak feszülnek a Fideszben

Egymásnak feszülnek a Fideszben

Van egy kis esély idehaza a Kanada és az Európai Unió közötti szabad kereskedelmi egyezmény (CETA) megtorpedózására, miután távolról sincs egyetértés a Fidesz-frakción belül a hazánk szuverenitását és mezőgazdaságát súlyosan veszélyeztető megállapodás kérdésében. Úgy tudjuk, a nézeteltérések miatt szűk munkacsoport alakult a CETA-val kapcsolatos döntés előkészítésére, az egyezmény elfogadásáról ugyanis e hét elején kezdtek el vitázni a parlamentben.

Információink szerint a kormánypárti képviselőcsoporton belül létrejött egy „kemény mag”, amely arról próbálja meggyőzni a többieket: a CETA komoly élelmiszer-biztonsági és környezeti kockázatokat szabadítana Európára, az egyezmény részét képező befektetési bírósági rendszer pedig antidemokratikus, és ellentétes az uniós joggal.

Több forrásból is úgy értesültünk, hogy Kövér László házelnök osztja ezeket a félelmeket, és képviselőtársainak is küldött a kétségeket megfogalmazó anyagokból. A Miniszterelnökség és a külügyi tárca viszont azt hangoztatja, hogy minden idők legjobb szabad kereskedelmi megállapodását készülünk megkötni, bár ezt konkrét adatokkal, hatástanulmánnyal még nem támasztották alá.

Ungár Péter, az LMP szakpolitikusa a Hír TV Magyarország élőben című műsorában szintén azt emelte ki, hogy a hazai országgyűlési képviselők többsége még nem is tudja, miről fog hamarosan szavazni, annyira hiányoznak a konkrétumok Szijjártó Péter külügyi tárcavezető előterjesztéséből.

Ez az információhiány egyébként uniós szinten is igaz. Alig néhány tanulmány foglalkozik a CETA gazdasági hatásaival, s közülük a legkedvezőbb forgatókönyv – amely az EU és a kanadai kormány megrendelésére készült – is csak annyit tudott kimutatni, hogy néhány év alatt 0,08 százalékkal nőhet az uniós GDP, ami elenyésző mértékű. Az amerikai Tufts Egyetem elemzése viszont arra figyelmeztet: az egyezmény hatására Európában 2023-ra 200 ezer munkahely szűnne meg, csökkennének az átlagbérek és a nemzetállami bevételek, valamint mintegy fél százalékkal mérséklődne az EU gazdasági összterméke.

Ráadásul a CETA éppúgy a globális nagyvállalatok erőfölényét kívánja kiterjeszteni az európai gazdaságra, mint a készülő amerikai–uniós szabad kereskedelmi egyezmény, a TTIP. Erről „gondoskodik” a befektetési bíróságok rendszere, amely alapján semmi sem korlátozná a multinacionális cégeket abban, hogy megtámadják az emberi egészség és a környezet védelmében hozott kormányzati döntéseket. Sőt, a CETA azt is lehetővé teszi, hogy a kanadai leányvállalatot is birtokló amerikai biotechnológiai cégek – így a hírhedt Monsanto – beperelhessék például hazánkat a génmódosított kukorica termesztésének tilalma miatt.

Azt is nehéz megmagyarázni, milyen előnye származhat a jó mezőgazdasági adottságú Európának abból, ha ipari körülmények között előállított, s ennek köszönhetően akár negyven százalékkal is olcsóbb kanadai sertés-, illetve marhahús árasztja majd el a piacot? Külön kockázatot jelent az is, hogy a CETA szövege nem tartalmaz olyan előírást, miszerint a kanadai mezőgazdasági termények nem lehetnek génmódosított eredetűek. Ez azért érzékeny kérdés, mert a magyar kormány beemelte az alaptörvénybe mezőgazdaságunk gmo-mentességét, a CETA elfogadása estén viszont nehéz lesz megőrizni ezt a vívmányt.

Az egyezményt a tervek szerint október 27-én írják alá a felek az uniós–kanadai csúcstalálkozón, de végső elfogadásához szükség van az egyes nemzeti parlamentek jóváhagyására is. Kérdés, hogy a magyar, illetve a szintén erősen CETA-ellenes osztrák, belga, szlovén törvényhozás hogyan dönt majd az egyezmény ratifikálásáról. Idehaza reményre ad okot, hogy Bencsik János fideszes országgyűlési képviselő júniusban elfogadott módosító indítványa a CETA ideiglenes hatályba léptetésének Magyarország általi blokkolását írja elő a kormány számára.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »