Egykulcsos adóval is stabil maradhat a TAO-rendszer Magyarországon

Az Európai Bizottság újabb hat évre, 2023. június 30-ig jóváhagyta a társaságiadó-kedvezmény rendszerének (TAO) működését. Volt félnivalónk a brüsszeli igenre várva?

Már tavaly októberben kezdeményeztük a bizottságnál a támogatási rendszer meghosszabbítását, hogy a TAO az engedély 2017. június 30-i lejártával folytatódhasson. A kedvező határozat végül március végén született meg. Óriási lehetőség ez a látványcsapatsportoknak. A főbb paraméterek változatlanok: ha a klubok a taglétszám növelésére kívánják felhasználni a TAO-pénzeket, csak 10 százalék önrészt kell biztosítaniuk, létesítménybővítéshez 30 százalékos önrész szükséges, edzői bérfejlesztéshez pedig 50. Több európai sportminiszter jelezte már, hogy a magyar modell meghonosítását tervezi, legutóbb a lengyelek érdeklődtek. Az eredmények önmagukért beszélnek, 2011 óta 155 ezer fővel nőtt az igazolt sportolók száma az öt csapatjátékban: labdarúgásban, kézi-, kosár- és vízilabdában, illetve jégkorongban. Ez több mint 70 százalékos bővülés. A létesítmények terén is jelentős az előrelépés, közel 300 épült fel, legalább ennyi pedig megújult.

A TAO-rendszer 2011-ben a kétkulcsos, 10 és 19 százalékos társasági adóval indult, az egységesen 9 százalékos adókulccsal visszaeshet az évi 60-70 milliárdos finanszírozási csatorna szerepe?

Biztosan nem hoz megtorpanást az adóváltozás, kiszámítható és tervezhető marad a sporttámogatás. Ha egy idehaza működő vállalkozásnak nyeresége van, adóznia kell, eddig 500 millió forint volt a választóvonal, most már e felett és alatt is a 9 százalék az irányadó. A befolyó összegnek a 70 százalékát lehet a röplabdával kiegészülve most már hat csapatsport támogatására fordítani. Eddig mintegy 450 milliárd forint áramlott ezáltal a magyar sportba. A felhasználási arányok persze eltolódhatnak, hiszen a szükséges pályák, termek és csarnokok többsége már felépült, ez pedig a felnőtt versenyzők felkészülése mellett az utánpótlás- és a szabadidősport miatt is fontos.

Szabó Tünde sportállamtitkár
Fotó: Móricz-Sabján Simon

A következő szint a 2013-ban kijelölt 16 kiemelt sportág, amely 2020-ig 135 milliárd forintot kap. Mely sportág pótolhatja a „ligát váltó” röplabdát?

A röplabdakluboknak fel kell készülniük a TAO-ra, azt szeretnénk, hogy már a 2017–2018-as támogatásokat igénybe tudják venni, így szeptembertől érdemben is csatlakozhatnak a rendszerhez. A kiemelt sportágak közé jövőre a karate kerülhet be, amely eddig a 24 sportágat érintő felzárkóztatási alapból részesülhetett. A japán harcművészet mellett szóló legfőbb érv, hogy 2020-ban Tokióban már ott lesz az olimpiai programban.

Százmilliárdos tétel évről évre a magyar költségvetésben is a sport mint stratégiai ágazat támogatása. Mekkora összegből gazdálkodhatnak összesen?

Két éve még az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kezében összpontosult a teljes sporttámogatás, akkor 122 milliárd forint volt a végösszeg. Mivel a létesítményfejlesztésekkel kapcsolatos beruházások tavaly átkerültek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, az Emmi hatáskörében maradó feladatokhoz kapcsolt keret is lecsökkent, de a fejlesztési tárca által kezelt forrásokkal együtt a sporttámogatás nagyságrendileg továbbra is 120-125 milliárd forint évente.

Irigylésre méltóak az anyagi körülmények a magyar sportban, de mi számít megtérülésnek, mi a siker legfőbb értékmérője? Az olimpiai aranyak száma?

Az utánpótlás-nevelés élsportban megjelenő eredménye 10-12 év, így ha azt vesszük, hogy a programjaink 2011-ben, illetve 2013-ban indultak, akkor a befektetett munka akár már a 2020-as, de még inkább a 2024-es olimpián sikereket hozhat. Fontosak a kiemelkedő eredmények, de legalább ilyen lényeges, hogy minden gyermek sportoljon napi szinten, és mi, magyarok valóban sportoló nemzetté válhassunk. A mindennapos testnevelés keretében közel 1,2 millió gyerek mozog naponta, ami segíti a legtehetségesebbek kiválasztását is a sportági szakszövetségek utánpótlás-szakemberei számára. Aki tehetséges, annak lehetőséget kell biztosítanunk, hogy országszerte bármely sportág elérhető legyen számára. Alapvetően azonban egészséges, mozgásgazdag életmódra szeretnénk nevelni a gyermekeket, hogy fizikailag aktív felnőttek váljanak belőlük. Elveim közé tartozik, hogy hatéves kortól minden gyermek mindennap mozogjon.

Ha már 2024: ez az olimpia lehetett volna Budapesten is. Mi a visszavont pályázat legfőbb tanulsága?

A világ legnagyobb sporteseménye olyan erős összefogást követel, ami nem engedi meg, hogy politikai csatározások játszótere legyen. Az olimpia megrendezésébe egy nemzet vágott bele egységes szándékkal és a közös cél iránti elkötelezettséggel. Pártok, civilek, a hazai sporttársadalom egy emberként állt ki a magyar olimpiai pályázat mellett. A felmérések azt mutatták, a társadalom is pozitívan áll a rendezéshez. Az Agenda 2020 reformcsomag gazdaságos, fenntartható olimpiát és a közepes méretű nagyvárosok rendezési esélyeinek növelését hirdette meg. A budapesti olimpia mint sportesemény és mint gazdaságélénkítő hatású beruházás olyan fejlesztések megvalósulását hozta volna előbbre, amelyek az egész ország, a magyar lakosság érdekét szolgálnák. A főpróba a vizes világbajnokság lehetett volna: a szállásfoglalások alapján a turizmusnak már most 70 százalékos növekedést jelent a budapesti, balatonfüredi sportesemény. Ezekben a napokban 350 ezer látogató és az összes híradást, közvetítést együttesen tekintve több mint 6 milliárd tévénéző láthat majd látványos, varázslatos képeket Magyarországról.

Szabó Tünde sportállamtitkár
Forrás: Móricz-Sabján Simon

Ha Párizs és Los Angeles után újra egy ázsiai helyszín következik, leghamarabb 2036 lenne új esély egy budapesti olimpiára.

Azért várjuk meg, hogy dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a szeptemberi limai kongresszuson. Már arról lehet hallani, hogy a NOB változtat az eddigi rendszeren, és a sorozatos visszalépések miatt meghívásos pályázat lesz a továbbiakban. Bárhogy alakul is, úgy kell terveznünk, hogy egyszer, lehetőleg minél előbb, egy olimpián is vendégül láthassuk a világot.

De a vizes vb intő jel is: bár annak idején elhangzott, hogy 25 milliárd forintból meg lehet rendezni, 130 milliárdnál járnak a költségek, csak a Duna Aréna 43 milliárdba került. Hogyan szabadulhattak el ennyire a kiadások?

Az előzetes kalkuláció nem tartalmazta azokat a kiemelt városfejlesztési beruházásokat, tartós fejlesztéseket, amelyek a világbajnokságtól függetlenül is a városrehabilitációs program keretében megvalósultak volna. Ilyen például a közúthálózat fejlesztése, a pesti alsó rakpart felújítása, csatornázási munkálatok és teljes rekonstrukció a Margitszigeten, gátépítés, kerékpárutak, szabadidő- és közösségi parkok, valamint a sportinfrastruktúra-fejlesztések. Büszkék lehetünk, hogy alig két év alatt sikeresen felkészültünk egy ilyen nagyszabású versenyre, hiszen eredetileg nem a 2017-es, hanem a 2021-es rendezést nyertük el, de Guadalajara visszalépése után Magyarország elvállalta a korábbi lebonyolítást. Az elkészült fejlesztések, a világszínvonalú sportlétesítmények a világbajnokságot követően nemcsak az élsport és az utánpótlássport új helyszíneivé válnak, hanem lehetővé teszik további kiemelt sportversenyek megrendezését, valamint kiszolgálják a szabadidősport, illetve a lakosság igényeit egyaránt.

Egykori úszóként hogyan éli meg, hogy a sportág egyre nagyobb üzletté válik, s ennek Hosszú Katinka az élharcosa?

Új távlatok nyíltak szakmai és üzleti értelemben is az elmúlt években a pénzdíjas versenyekkel, ma már nem vonulnak vissza 20-22 évesen a legjobbak, kitolódott a versenyzői életkor. A változásokhoz az úszósport minden szereplőjének alkalmazkodnia kell, hiszen a sport dinamikus fejlődése általában is profizmust követel meg az egész úszósportcsaládtól, így az egész sportvilágtól is.

Hosszú a riói szereplése után nagy összegű jutalmat kapott. Marad 2020-ra, Tokióra is a jelenlegi rendszer?

Kormányrendelet szabályozza, hogy az olimpiai aranyérem után 35 millió forint állami jutalom jár, az ezüstért 25, a bronzért 20, de még a 7-8. helyezés is anyagi elismerést hoz. A riói játékok után több mint 2,2 milliárd forintot folyósítottunk a sportolóknak, jó néhány nagy sportnemzetnél, például az amerikaiaknál, a briteknél, a németeknél vagy a franciáknál ennek az összegnek a töredéke a prémium.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »