Egyeztetés a referendumról

Egyeztetés a referendumról

Konkrét törvényjavaslattal készül a Jobbik arra az általa kezdeményezett mai egyeztetésre, amellyel megkönnyítenék a külföldön dolgozó magyarok szavazását. Az érintettek a jelenlegi szabályok alapján csak személyesen voksolhatnak a külképviseleteken, ami sokakat elriaszt. A jobbikos Szávay István lapunknak azt mondta, lehet úgy módosítani a szabályokon, hogy ne sérüljön a jogbiztonság.

Nemcsak az LMP, hanem a Fidesz és a KDNP is képviselteti magát azon a mai egyeztetésen, amelyet a Jobbik kezdeményezett a magyarországi lakcímmel rendelkező, de jellemzően Nyugat-Európában dolgozó magyarok szavazásának könnyítéséről – tudtuk meg. Lapunknak Szávay István, a Jobbik képviselője elmondta, a kormánypártok nevében Gulyás Gergely lesz ott a találkozón, a Fidesz-alelnök a KDNP álláspontját is képviseli majd. Az LMP már korábban jelezte, hogy részt vesz az egyeztetésen, és támogatja a rendkívüli parlamenti ülésre vonatkozó jobbikos kezdeményezést is.

Szávay a múlt hét közepén számolt be arról, hogy ma ötpárti egyeztetést, jövő csütörtökön pedig rendkívüli parlamenti ülést tartanának a külföldön élő magyarok szavazása ügyében. A szabályok szerint ugyanis nekik – a külhoni magyarokkal ellentétben – nincs lehetőségük a levélben szavazásra, hanem kizárólag személyesen adhatják le a voksukat a külképviseleteken. Ehhez nemcsak regisztrálni kell előre a külképviseleti névjegyzékbe, hanem a külföldön dolgozóknak akár több száz kilométert is utazniuk kell ahhoz, hogy élhessenek választójogukkal. Ráadásul a korábbi választásokon több külképviseleten is előfordult, hogy órákat kellett várakozni a szavazásra, mert hosszú sorok alakultak ki. Emiatt e csoport részvételi aktivitása általában alacsony.

A szocialisták nem mennek el

A Jobbik diszkriminatívnak tartja ezt a helyzetet, és mivel Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a napokban célzott arra, hogy nyitottak a technikai módosításra, így ők úgy vélik, lehet esély a konszenzusra. Az MSZP viszont azért nem megy el az egyeztetésre, mert szerintük az valójában Orbán Viktor és a Fidesz célját, azaz Magyarország EU-ból való kivezetését szolgálja. – „Hazug és hiteltelen”, amit az MSZP csinál ebben az ügyben, és a jelek szerint magyarok százezreinek sorsa nem érdekli a pártot – reagált lapunknak Szávay, hozzátéve, az ügyben készített törvényjavaslatukat megküldték azért a szocialistáknak is.

Az ügyben a rendkívüli parlamenti ülés – amelyet a képviselők legalább húsz százaléka kezdeményezhet, vagyis 40 aláírás kell hozzá – a Fidesz támogatásán múlik, hiszen az MSZP nélkül az ellenzék többi részének nincs elég képviselője ehhez, még a függetlenekkel együtt sem. Szávay István erről azt mondta, tesznek még egy kísérletet a szocialistákkal, de az eddigi magatartásuk alapján a támogatást nyilván nem fogják megadni ehhez.

Nem sérül a jogbiztonság

Arra a felvetésre, hogy a népszavazás előtt kevesebb mint két hónappal helyes-e a választási és eljárási szabályokon változtatni, a jobbikos politikus úgy válaszolt: általában nem, de ha konszenzussal hoznak meg egy döntést, akkor nem sérül a jogbiztonság. Ráadásul itt nem jogot szűkítő, hanem egy jogot, vagyis a levélben szavazás lehetőségét kiterjesztő változtatást vinnének végig. Kiemelte viszont, hogy a Fidesszel és az MSZP-vel ellentétben a választási eljárás általános érvényű reformját akarják, nem pedig csak a mostani népszavazásra könnyítenének a külföldön dolgozók szavazásán.

Múlt hét elején Tuzson Bence az InfoRádiónak tett említést arról, hogy az október 2-i népszavazás esetében a kormány kész „technikai jellegű változtatásokra” a külföldön élő és dolgozó százezrek egyenlő választójogának garantálása érdekében. Hozzátette, ehhez az kell, hogy ezeket a technikai módosításokat a választási iroda kezdeményezze. A Nemzeti Választási Iroda viszont úgy reagált a felvetésre, hogy ők nem tudják ezt kezdeményezni, az ugyanis egyáltalán nem technikai jellegű változtatás kérdése, hogy ki hogy szavazzon, ehhez többpárti egyeztetésre van szükség, és kétharmados törvényt kellene módosítani hozzá.

Nem tudni, lesz-e eredménye

Részben az okozza most a problémát, hogy a 2014-es parlamenti választásnál még az Alkotmánybíróság szerint is indokolt volt a különbségtétel a külföldön dolgozó és a külhoni magyarok között, hiszen nem ugyanarra szavazhattak. A külhoniak ugyanis csak listára voksolhattak, egyéni jelöltere nem, míg a magyarországi lakcímmel rendelkezők, köztük a külföldön dolgozó, de magyarországi lakcímre bejelentettek is mindkettőre. Ám a mostani népszavazáson minden szavazó ugyanúgy igent vagy nemet mondhat, tehát ugyanarra szavaznak, azaz a különbségtétel indoka nem áll fenn. Egyelőre nem tudni, hogy a mai négypárti egyeztetésnek lesz-e eredménye. Gulyás Gergely nemrég úgy fogalmazott: a Fidesznek továbbra is az az álláspontja, hogy a levélben szavazás csak végső eszközként engedhető meg, akkor, ha más megoldás nincs.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 08.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »