Egyedi hangzásvilág, különleges instrumentumok, szenvedélyes előadás – Van ilyen… ők a VAN

Egyedi hangzásvilág, különleges instrumentumok, szenvedélyes előadás – Van ilyen… ők a VAN

 – Érdekes és elég figyelemfelkeltő nevetek van. Miért, hogyan lettetek VAN?

 – Ennek több oka is VAN. Először is, az első koncertet egy igen hosszú felkészülési idő előzte meg. Mikor elkészült a műsorunk, akkor éreztük, hogy ez az, kész a csapat, a koncepció, és fellélegeztünk, kitört belőlünk, hogy végre: VAN zenekar. Továbbá, a választott névnek, a magyar létigének számunkra pozitív üzenete van, az életigenlést, a létezést, a stabilitást, tehát magát az életet szimbolizálja. Aztán van még egy oka. Szeretem a lényegre törő, letisztult névválasztást. Hatással voltak rám Peter Gabriel lemezeinek cím választásai, aki szintén nem görcsölt sokat a névadásokkal. Olyan kiváló albumokat jelentetett meg, mint például a So, az Up, vagy az Us.

 – Kinek, minek köszönhető a zenekar létrejötte? Mivel a hagyományos rockzenei hangszerek mellett népzenei instrumentumok is megszólalnak szerzeményeitekben, mennyire volt nehéz feladat, hogy összeszokjanak ezek „gazdái”?

 – Az együttest én keltettem életre, én hívtam meg a legelső formáció tagjait a közös munkára. Elárulom, hogy eredetileg egy női zenekarban gondolkodtam, ahol én vagyok az egyedüli srác. Nagyon „inspirált” az ötlet és három lánnyal el is indultak a próbák, de nem találtam Debrecenben megfelelő felkészültségű dobost, basszusgitárosnak pedig olyan lányt választottam, aki, ha jól emlékszem, éppen Bécsben tanult. Így kénytelen voltam bevenni egy férfi basszgitárost (Márton Gábor), egy dobost (Ibrányi András), és egy szólógitárost is (Karácsonyi Szabolcs). Így már borult a koncepcióm, ráadásul a csajok népzenészek voltak, és egy idő után „leültettek”, és közölték, hogy ők csak népdal feldolgozásokban tudnának kibontakozni, a saját szólam megírása, tehát az alkotói munka nem áll közel hozzájuk. Úgyhogy, ezáltal a vállalkozásom szépen befuccsolt. Szóltam Nagy Szilárd népi pengetős úrnak és Farkas Peti énekesnek, és így, a jó kis lány zenekarom helyett megalakult a VAN zenekar csupa fiúval. Ez VAN. No, de fő a rugalmasság, nem igaz? (nevet)
A népi hangszereket nem volt nehéz bevonni a rockzenébe. Engem mindig is vonzottak ezek, valamint a folkzene dallamvilága. Viszont, ugyanígy bennem volt a „klasszikus rockzene” is, tulajdonképpen a 70-80-as évek pszichedelikus-progresszív muzsikáján szocializálódtam. Andris és Szabi is a rockzene felől jött, így volt egy elég masszív rockos és egy stabil folkos háttér (népi pengetős, népi fúvós) is. Nagyon könnyű volt tehát fuzionálni a hangszereket és a stílusokat. Alapjaiban a mi zenénk rockzene, de mivel én népi hangszereket használok, ezért amolyan népies rockzene lett belőle.

 – Milyen elképzelésekkel, célkitűzésekkel indultatok el? Ez változott-e (bármi) miatt az elmúlt évek során?

 – Természetesen, mint minden zenekar, világmegváltó tervekkel indultunk neki. A világot azonban nem tudtuk megváltani. Nem akarok panaszkodni, de a hazai zenei piac nem kedvez a sokszor hosszabb lélegzetvételű, több tételes, ráadásul instrumentális daraboknak. Ilyen dalokat szinte egyáltalán nem közvetítenek a rádiók, és a fesztiválok sem preferálják ezt a stílust. A lényeg viszont szerencsére nem veszett el, a stílus nem változott, a dalok kidolgozását továbbra is ugyanaz az alaposság és körültekintés jellemzi, mint korábban. Nagy kedvvel megyünk le a próbaterembe és imádunk koncertezni. És ugye itt van előttünk a következő tíz év.

 – Év elején jelent meg az első nagylemezetek. Egy zenészbarátom ajánlására hallgattam bele, és meg kell mondjam, azonnal beszippantott. Rendkívül fantáziadús, külön egyéniséggel felvértezett minden egyes tétel, és igaz, hogy több stílus között kalandoztok, de mégis kerek egész az anyag. És azt is hozzá kell tenni, hogy kiváló technikai felkészültségről tanúskodnak a szerzeményeitek. Van főnök, zenei vezető a csapatban, vagy közös alkotómunka eredményeként formálódnak véglegessé a dalaitok?

 – Köszönjük a dicsérő szavakat! A szerzemények úgy születnek, hogy viszek egy dalt. Ha ez énekes, akkor meg van hozzá írva a szöveg, a dallam, és egy akkord váz. Ha instrumentális, akkor a dallamszerkezete, esetleg az akkordmenete van meg. Sokszor nagyon nyers még az egész, és a társaim bontják ki a témát. Belerakják a saját alkotói elképzelésüket, felöltöztetik a saját stílusukban. Mindenkinek rengeteg munkája van minden egyes szerzeményben. Nem akarok közhelyes hasonlattal élni, de most más nem jut eszembe… ha a szerepeket sarkítani akarom, akkor én hozom a magot, a többiek pedig táplálják azt, nevelik a csemetét. Szabi, a gitárosunk a hangszerelési, alkotói munkában mindig élen járt, az ő „szállós”, progresszív gitárjátéka az egyik meghatározó karaktere, védjegye a daraboknak. de a többi hangszer, a dob, és basszus játéka, valamint a középkori hangszer, a cister dallamvilága ugyanúgy meghatározó része a VAN hangzásának.

 – Milyen inspirációk alapján születik meg egy-egy VAN nóta?

 – Erre nincs konkrét recept. Sokszor egy gondolatot, vagy egy jó témát igyekszem szavakba önteni, máskor egy jól sikerült dallammotívum indítja be az alkotói munkát.

 – És azt mi határozza meg, hogy egy zenei alap kap-e éneket, vagy nem?

 – Ez már az alkotói fázis legelején eldől. A dalok a kezdetektől vagy énekes, vagy hangszeres daraboknak készülnek. Ha gitár van a kezemben, valószínűbb, hogy énekes, ha fúvós, gyakoribb, hogy instrumentális lesz.

 – Nem egy könnyű feladat a zenekar produkcióját egyértelmű stílus-meghatározással jelölni, azaz valamilyen előre gyártott skatulyába helyezni. Ti pszichedelikus folk-rock-nak nevezitek, de olyat is olvastam már, hogy akár világzeneként is lehet értelmezni. Ez a „tanácstalanság” a számotokra pozitív visszajelzés, vagy netán negatív?

 – Jól látod, mi is keressük a kategória nevet, ami ugyanannyira előny, mint amennyire hátrány is. Azért jó a stíluskeveredés – és azt hiszem, ez nem szerénytelenség – mert nem szokványos a dalaink hangzása, szerkezete. A zenénkben markánsan benne van a progresszív rock, folk, csakúgy, mint a középkori és a popzene. Ezek a stílusok ritkán találkoznak, ezért sehova sem tudnak minket belerakni, ami miatt viszont kiszorulunk a tematikus zenei eseményekről. A legtöbb világzenében általában sokkal markánsabb a népzenei vonal, mint nálunk, ezért érzésem szerint ez a kategórianév sem tökéletes.

 – A saját számaitok magyar nyelven szólalnak meg. Mivel a muzsikátok, produkciótok a nemzetközi mezőnyben is egyértelműen megállná a helyét, nem gondolkodtatok esetleg angol verziók elkészítésében?

 – Köszönjük, ez nagyon hízelgő, de nem hiszem, hogy azon múlna a nemzetközi hírnevünk, hogy nem angolul énekelünk. (nevet)

 – Nemrég teljes egészében végighallgathatóvá tettétek az albumot a Youtube-on. Ennek köszönhetően esetleg megnőtt-e az érdeklődés a CD, vagy netán maga az együttes iránt?

 – Azért raktuk fel a lemezt, hogy népszerűsítsük a zenénket. A legismertebb közösségi portálon is megosztottuk. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, amit nagyon köszönünk a hozzászólóknak, nem kevés lendületet adott ez nekünk. A lemezeladásokból nem veszünk házat a Bahamákon, de sok mindenkihez eljutott ezáltal az album, és ez volt a cél, elégedettek vagyunk.

 – Eddig két hivatalos videoklip jelent meg a Forog anyagából. Már tavaly bemutattátok a címadó tételhez készített kisfilmet, ami egy – próbateremben, és külső helyszínen forgatott – imidzsklip. Miért pont ezzel vezettétek fel az albumot?

 – A Forog című dal azzal a céllal készült, hogy több „fogyaszthatóbb”, rádióbarát számunk is legyen. Ehhez képest ez sem egy lineáris darab, 11/16-ot és 4/4-et „forog”. Ez a maximális popularitás, ami ki tud belőlünk jönni. Viszont, az egyik debreceni rádióban, a Campus rádióban forog. (nevet)

 – Nyár elején pedig az Andalúziai egér-hez készült egy rendkívül ötletes és nagyon szerethető, jópofa videó. Nem nyúlok nagyon mellé, ha úgy vélem, hogy személyes házi kedvencek szerepelnek a klipben?

 – Az Andalúziai egér klip ötlete egy elmélyült meditatív állapotomban (fürdőkádban) jutott eszembe. Szerintem a nagy görög fizikus sem volt lelkesebb, amikor kiugrott a fürdőkádjából, mint én akkor, amikor ez kipattant a fejemből.
Eszembe sem jutott, hogy egereket tartsak, kizárólag a kliphez vettem meg a főszereplőket – japán táncoló egereket – egy kisállat kereskedésből, csak arra az időre, amíg a forgatás tart. Aztán annyira hozzám nőttek, hogy valóban házi kedvencek lettek belőlük. A gond csak az volt, hogy ezek az egerek sűrűn szeretik egymást nagyon, és a lakást gyakorlatilag belakták a soron következő generációk (másfél havonta egy alom). Kénytelen voltam megválni tőlük, mert nem bírtam lépést tartani az egerek „tempójával”.

 – Milyen rendezvényeken látják szívesen a zenekart, valamint az évek során megtalálta-e a közönségét a VAN, kik járnak a koncertjeitekre?

 – A Youtube statisztikák szerint a közönségünk elsősorban a 70-es évek progresszív rockját preferáló, tehát főleg érett korú férfiak táborából érkezik. A fiatal korosztályt is szeretnénk megérinteni, ezúton is üzenjük nekik, hogy nem kell megijedni, tessenek szépen koncertre jönni!

 – Kik alkotják jelenleg a csapatot?

 – Tóth Emese – ének, Fábry András – basszusgitár, Karácsonyi Szabolcs – elektromos gitár, Kiss Ernő – cister, mandocello, koboz, tambura, Sándor Balázs – dob, és jómagam, Dickmann Roland – középkori duda, népi furulyák, barokk furulya, akusztikus gitár.

 – Hogyan tekintetek erre a formációra, mennyi energiát öltök bele? Hobbi szinten kell elképzelnünk a működését, vagy teljes értékű „elfoglaltság”az életetekben?

 – Olyan hobbi, amit nagyon komolyan veszünk. Senkit nem ismerek hazánkban (lehet, hogy vannak), aki ebben a műfajban meg tud élni a muzsikájából.

 

 – Hogy érzed, az elmúlt években sikerült megfelelni a saját magatoknak felállított mércének?

 – A mérce, hogy a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon alkossunk és előadjunk. Mivel érzésem szerint pontosan ezt tesszük, a válaszom: maximálisan!

 – Lassan tíz éves lesz a zenekar. Terveztek-e valamilyen ünneplést, nagyobb megemlékezést ennek kapcsán, valamint milyen további jövőt képzelsz el magatoknak?

 – Biztos, hogy nagy buli lesz! 2018. áprilisában leszünk 10 évesek. Szeretném, ha minden korábbi tag fellépne velünk és meg tudnánk hívni olyan zenekarokat, akik stílusban közel állnak hozzánk. Kvázi összehozni a jubileumi esemény kapcsán egy szimpla kis pszichedelikus/progresszív/pop/középkori folk/rock/világzenei fesztivált!


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »