Egy szuperkórház helyett három centrum?

Egy szuperkórház helyett három centrum?

Egy szuperkórház helyett már több sürgősségi centrum és a hozzájuk kapcsolódó társkórházak felújításáról és átalakításáról tárgyal az egészségügyért felelős államtitkárság a kormánnyal – hangzott el egy tegnapi háttérbeszélgetésen. Ónodi-Szűcs Zoltán beszélt arról is, ha elfogadják a 2017-es költségvetést, érdemi béremelésre számíthatnak a dolgozók. Az egészségügyért felelős államtitkár ugyanakkor azt állította, nem is tudott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megszüntetéséről.

Vélhetően nem értesítették Ónodi-Szűcs Zoltánt arról a kormánydöntésről, mely szerint jelenlegi formájában megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Egy tegnapi háttérbeszélgetésen az államtitkár ugyanis úgy nyilatkozott: nincs tudomása arról, hogy végleges döntés született volna. Pedig erről Rogán Antal kabinetminiszter kedd este már nyilatkozott az RTL Klub, Magyarul Balóval című műsorában. Rogán azt mondta: tudomása szerint az OEP és a Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság is megszűnik jelenlegi formájában, és beleolvadnak az Emberi Erőforrások Minisztériumába. Ónodi-Szűcs Zoltán ugyanakkor azt hangsúlyozta: saját intézményeik átalakítására szeretnének koncentrálni, ezt azonban megnehezítené a háttérintézmények átalakulása.

Az államtitkár beszélt a tervezett béremelésekről is, de nem árult el konkrétumokat, mindössze annyit mondott, jelenleg is zajlanak a bértárgyalások, és elkötelezettek amellett, hogy érdemi béremelés legyen az ágazatban. Éppen ezért sokat várnak a 2017-es költségvetéstől. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egyébként éppen tegnap jelentette be: a jövő évi büdzsében százmilliárdos nagyságrendű forrásbevonás lesz az egészségügy és az oktatás területén 2016-hoz képest. A tárca vezetője szerint az egészségügyben többlépcsős béremelési program készül, erről az érintettekkel egyeztetéseket kezdenek.

180 milliárd forintos beruházás

A háttérbeszélgetésen az új budapesti szuperkórház is téma volt. Cserháti Péter, az egységes budapesti ellátás, valamint a szuperkórházak miniszteri biztosa elmondta, egy új budapesti, 1500-1700 ágyas intézmény létrehozása 200 milliárd forintot emésztene fel, ezért ehelyett inkább három meglévő intézmény korszerűsítésében gondolkodnak. Ezenfelül az ezekhez kapcsolódó kisebb kórházak felújításáról és átalakításáról is tárgyal az államtitkárság a kormánnyal. A teljes beruházás 180 milliárd forintba kerülne. Szerinte ez a terv azért jobb, mert a fejlesztésekhez, felújításokhoz uniós forrásokat is felhasználhatnának.

Cserháti elárulta, hogy az egyik ilyen nagy sürgősségi centrumot a Szent János Kórházban alakítanák ki, ehhez kapcsolódna a Kútvölgyi Klinikai Tömb és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika felújítása is. A miniszteri biztos szerint a cél, hogy a Szent János és a Kútvölgyi összekötésével egy sürgősségi ellátásra is alkalmas budai gyermekcentrum is létrejöjjön, mely adott esetben akár pesti betegeket is tudna fogadni. Az épület kapcsolódna egy új sürgősségi tömbhöz, melyben az idegsebészet, a traumatológia és a sebészet kapna helyet. A második nagy központot Észak-Pesten, a Honvédkórházban hoznák létre, melyhez a kórház Podmaniczky utcai telephelyét és a Szent Margit Kórházat kapcsolnák, míg a harmadik sürgősségi centrumot a dél-pesti Egyesített Szent István és Szent László kórházban alakítanák ki. Utóbbinak a Heim Pál Gyermekkórházzal és a Korányi-projektként elhíresült, Semmelweis Egyetemhez tartozó új klinikai tömbbel kellene együttműködnie. Cserháti Péter elmondta azt is: az eddig használaton kívüli, és a félkész épületeket is hasznosítani kellene. Ilyen például az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet használaton kívüli tömbje, melyben ápolási, szanatóriumi központot lehetne kialakítani.

Az alapellátás megerősítése

A háttérbeszélgetésen az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója beszélt a tervezett kancellári rendszer kialakításáról is. – Nyolc-tíz kórház gazdasági irányításáért és a lépések összehangolásáért felelne egy kancellár, míg a szakmai munka irányítása továbbra is az intézmények igazgatóinak feladata maradna – mondta Németh László.

Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelten fontosnak nevezte az alapellátás megerősítését. – Tíz éven belül a mostani háziorvosi és házi gyermekorvosi hálózat 7500 praxisa számottevően szűkülni fog, várhatóan 5000 praxisnak kell majd ellátnia a betegeket. Ez a mostani orvosi leterheltséget figyelembe véve csak úgy képzelhető el, ha legalább három szakdolgozó segítené a háziorvos munkáját – fejtette ki. Közölte: felmérést készítenek a praxisban dolgozók létszámáról, az eszközparkról és az infrastruktúráról, mely várhatóan májusra készül majd el.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 14.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »