Egy rugalmasabb Európai Unióról szóló tervezetet dolgoz ki a német és a francia külügyminiszter

Egy rugalmasabb Európai Unióról szóló tervezetet dolgoz ki a német és a francia külügyminiszter

Egy rugalmasabb Európai Unióról szóló tervezetet kíván bemutatni a német és a francia külügyminiszter az Európai Unió alapító tagjainak szombaton – derült ki pénteken diplomáciai forrásokból, miután Nagy-Britannia az EU-ból való kilépésre (Brexit) szavazott.

Frank-Walter Steinmeier német külügyi tárcavezető a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak (FAS) úgy nyilatkozott, Európának most iránymutatásra van szüksége, Németország és Franciaország ezért pedig különösen felelősséggel tartozik.

A dokumentumban egy olyan “rugalmas Európa” tervét vázolták fel a tárcavezetők, amely több teret adna azoknak a partnerországoknak, aki az integráció további lépéseit nem akarják vagy nem tudják véghezvinni.

A két ország a tervezetben saját magát olyan “sorsközösségként” határozta meg, amely a kül- és belbiztonság terén, a menekültpolitika, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás területén is európai megoldásokat szorgalmaz.

Steinmeier a ZDF német állami televíziónak adott interjújában azt rótta fel a brit kormánynak, hogy könnyelműen eljátszotta EU-tagságát. Emlékeztetett arra, hogy a referendum a David Cameron pénteken visszalépett brit konzervatív miniszterelnök pártján belüli vitákra vezethető vissza. “A kabinet Európa sorsával játszott és veszített” – mutatott rá Steinmeier.

A német külügyminiszter nem számol az EU-n belüli esetleges láncreakcióval. “Nem ismerek olyan európai államot, amely ezt az utat járná be” – mondta.

A Nagy-Britannia távozása után bennmaradó “huszonhetek” informális tanácskozására is sor fog kerülni az európai uniós állam- és kormányfők jövő heti csúcstalálkozóján – írta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós vezetőknek küldött pénteki meghívólevelében.

A Brexit népszavazás “negatív kimenetelére” való tekintettel a referendum politikai következményei lesznek elsősorban a kétnapos csúcstalálkozó középpontjában – olvasható a levélben.

Donald Tusk fontosnak tartotta, hogy a bennmaradó tagállamok vezetői David Cameronnal, és nélküle is megvitathassák a történteket és a következő lépéseket.

Mint írta, kedden huszonnyolcas körben tárgyalnak az uniós állam-, illetve kormányfők, a szerdai napon azonban már csak a bennmaradók maradnak majd Brüsszelben, hogy a britek kilépésének következményeiről és a “kiválási folyamatról” egyeztessenek.

Az európai integráció érdekében végzett együttműködés folytatását ígérték pénteken a német, olasz, francia és luxemburgi házelnökök. A politikusok megállapodtak abban, hogy “szorosan kitartanak az Európai Unió történelmi vívmányai mellett” – derül ki a német parlamenti elnök hivatalának közleményéből. Emellett a házelnökök megegyeztek abban is, hogy szorosan egyeztetnek majd a Nagy-Britannia kilépéséről folytatandó tárgyalásokon.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár reméli, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió a Brexit ellenére is folytatja az együttműködést a világszervezettel – közölte Stepahen Dujarric, a főtitkár szóvivője. Reméli az EU továbbra is partner lesz fejlesztési és humanitárius ügyekben, illetve a béke és biztonság kérdéseiben, köztük a migráció témájában – áll a közleményben.

Nicolas Sarkozy volt francia államfő olyan új európai szerződést szorgalmazott, amely többek között a külső határok ellenőrzésének megerősítését és az Európai Unió bővítési folyamatának leállítását is előírná. Sarkozy öt pillért javasolt az új szerződéshez: Európa külső határai ellenőrzésének megerősítését, az eurózóna gazdasági kormányának beindítását, az EU kompetenciáinak mintegy tíz stratégiai pontban való meghatározását és a korábbiaknál jobb intézményi működést. A volt elnök szerint “Európa bővítésének folyamatát pedig egyértelműen le kell állítani egy újabb döntésig, mert Törökországnak nincs helye” az EU-ban.

Emellett a franciák 35 százaléka szeretné, ha országa kilépne az Európai Unióból, 54 százalék pedig a bent maradást támogatja – derül ki az Odoxa közvélemény-kutató intézet által készített felmérésből, amely szerint az elmúlt két hónapban hét százalékkal nőtt azok aránya Franciaországban, akik a kilépést pártolják.

A Marine Le Pen vezette Nemzeti Front a nagy-britanniaihoz hasonló népszavazást szorgalmaz Franciaországban is. A pártelnök pénteken jelezte, hogy ha jövőre elnökké választják, féléven belül kiírja a referendumot.

Szoros EU-brit együttműködést kell kialakítani a kiválást követően is, ahogy a kétoldalú kapcsolatokat is tovább kell fejleszteni – mondta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára Luxembourgban, az uniós országok európai ügyekkel foglalkozó tárcavezetőinek tanácskozását követően magyar újságíróknak telefonon nyilatkozva. Arról tájékoztatott, hogy a tanácskozáson részt vevő brit uniós ügyekért felelős miniszter a bevándorlást nevezte meg az első számú problémának. Ennek kapcsán látták úgy a brit szavazók, hogy nem kaptak megnyugtató, meggyőző és az ő véleményüket is figyelembe vevő válaszokat.

Vlagyimir Putyin orosz elnök taskenti látogatásán arról beszélt, Oroszország sohasem avatkozott be a brit népszavazás ügyébe, azzal kapcsolatban nem hangoztatott semmiféle véleményt, ezért azzal kapcsolatban minősítést tenni a politikai kultúra alacsony szintjének megnyilvánulása. Az orosz elnök David Cameronnak arra a kijelentésére reagált, amely szerint “Putyin boldog lesz”, ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból.

Az orosz elnök szerint a referendum eredménye azt tükrözi, hogy a britek elégedetlenek a migránsok beáramlásával párhuzamosan erősen megromlott biztonsággal, és nem akarnak “más országokat és egész népeket eltartani”. (MTI)


Forrás:vajma.info
Tovább a cikkre »