Egy ország, ahol biztosan nem a szennyező fizet

Egy ország, ahol biztosan nem a szennyező fizet

“Véget ért a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) szomszédságában lévő veszélyeshulladék-tároló felszámolása Balmazújváros-Lászlóháza térségében, illetve a debreceni Határ úti telephelyen – jelentette be a hajdú-bihari kormánymegbízott kedden sajtótájékoztatón. Rácz Róbert emlékeztetett: a kormány egyedi döntéssel 400 millió forintot biztosított a két telep felszámolására. A hortobágyi helyszínről 1893 tonna, a debreceniről 673 tonna veszélyes hulladékot szállítottak el ártalmatlanításra – tette hozzá. Ugyanakkor sem az ellenzéki szakpolitikus, sem pedig az üggyel foglalkozó környezetvédelmi szervezet sem elégedett maradéktalanul.

Ahogy arról 2014-ben(!) lapunk is beszámolt, több ezer tonna veszélyes hulladékot „találtak” egy láthatóan teljesen magára hagyott, gondozatlan telepen a HNP tőszomszédságában, amely fokozott veszélyt jelentett a környezetére.

Hortobágy, egy kicsit másképp…

Ezt sikerült most elszállítani, de gyorsan tegyük hozzá, az adófizetők pénzéből. Ugyanis a nagy mennyiségben felhalmozódott – három évnél sokkal hosszabb ideje tárolt – veszélyes hulladék elszállítására és megsemmisítésére a magánvállalkozásnak nem volt pénze, elindult a felszámolás, a probléma megoldása pedig az államra maradt – idézte az MTI Rácz Róbertet. Hozzátette: a kormánydöntés után megindult előbb a gyors kárenyhítés, majd a telepek teljes kiürítése.

Elmondta azt is, hogy a hulladékok nagy részét veszélyeshulladék-lerakókba szállították, egyharmadát égetőműben elégették, kisebb részét egyéb átalakítással kezelték.

Rácz Róbert az MTI érdeklődésére hozzátette: a kormányhivatal felvette a kapcsolatot a telepeket korábban működtető cég  felszámolójával aki jelezte: az állam által biztosított 400 millió forintot az “A” besorolású igények között tartják számot. Reményét fejezte ki, hogy az eljárás során az összegnek legalább egy részét vissza tudják szerezni a költségvetésnek.

Hortobágy, egy kicsit másképp…

Nincs magyar környezetvédelem

Az 1990-es években megkezdett, de aztán források miatt megszakadt kármentesítési program következménye, hogy ilyen és ehhez hasonló telephelyek fellelhetőek az országban, amelyek többnyire már felszámolt, megszűnt vállalkozások mementói – sóhajtott fel lapunk kérdését hallva Kepli Lajos, a Jobbik környezetvédelmi szakpolitikusa. Így a károk felszámolása most már a magyar államra vár, tette hozzá.

Az ellenzéki politikus emlékeztetett, amíg működtek ezek a cégek, tehát amíg be lehetett volna vasalni a kárrendezésre elköltött összeget, addig nem lépett a kormány, ám az is igaz, hogy megelőzésre most sem áll rendelkezésre költségvetési forrás.

„Csak akkor lépnek az illetékes szervek, ha a szó minden értelmében felszínre kerülnek a veszélyes anyagok, s ha már a civilszervezetek értesítik a sajtót”

– utalt arra Kepli Lajos, hogy az Illatos út esetében is akkor indult be az állami gépezet, miután a Greenpeace kiverte a balhét.

Mindkét esetben azonban van egy nagy probléma, magyarázta a politikus; a veszélyes anyagoknak csak a látható részét szállítják el, ám a sokszor évtizedek óta történő szennyezés már kijuthatott a környezetbe, a talajba, a talajvízbe.

„Így hiába szüntetik meg az elsődleges forrást, a veszélyt ezzel még nem hárítják el.”

A csapadékkal tovább terjedhet ugyanis a veszélyes anyag, a kiterjedése nagyságrendileg nagyobb lehet, mint a felszínen, de persze nagyságrendileg nagyobb összeget is emésztene fel akár a talajréteg kicserélése is. Azonban, ha eléri az ivóvízbázist a szennyeződés, visszafordíthatatlan a pusztítás, amely során elvesztenénk a természeti erőforrásunkat – figyelmeztetett.

Kepli Lajos szerint az 1990-es években készült adatbázisokat kellene aktualizálni és tervszerűen semlegesíteni a szennyezőforrásokat. Ám amíg az Orbán-kormánynál nem élvez prioritást a magyar környezet védelme, és amíg az ágazat egyre súlytalanabbá válik, erre kevés esélyt lát a honatya.

Garanciák nélkül

A Greenpeace az Alfahírnek elküldött válaszában üdvözli, hogy felszámolták a Hortobágy határában Balmazújvároshoz tartozó szabálytalan veszélyes hulladéktárolót, valamint ugyanezen cég debreceni hasonló telephelyét. A környezetvédelmi szervezet még 2014 januárjában a TerepSzemle Stúdióval közösen hívta fel a figyelmet a hulladéktároló katasztrofális állapotára. A Greenpeace mérésekkel bizonyította, hogy a szennyezők kijutottak a tárolóból, melyet követően a kormányzat bejelentette a terület megtisztítását.

A környezetvédők számára azonban nem világos, hogy miért kellett hosszú éveket várni a terület megtisztítására. Az évek során folyamatosan jutottak ki szennyezők az érzékeny területekre.

A Greenpeace újra felhívja a figyelmet arra, hogy olyan környezeti felelősséget biztosító jogszabályra lenne szükség,

“ami mindig garantálja, hogy a szennyező fizessen hasonló esetekben és ne közpénzből kelljen helyt állni, ahogy jelen esetben és az Illatos úton is.”

Mindmáig nincs ilyen jogszabály, amely valós pénzügyi garanciákat követelne. Továbbra is a kormányzathoz kell fordulnunk ilyen esetekben, gyors kármentesítést kérve – fogalmaztak.

Amire a hírek azonban nem adnak választ, és ami ezáltal szemet szúrt a Greenpeacenek is:

„vajon készült-e felmérés arról, hogy a telephely környéke, a talaj, a talajvíz milyen mértékben szennyeződött el, készült-e részletes felmérés, terveznek-e intézkedéseket”.

 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »