"Egy kelet-közép-európai politikusnak háromszor kell okosabbnak lennie"

"Egy kelet-közép-európai politikusnak háromszor kell okosabbnak lennie"

Orbán igazából azzal lépett ki az európai nagypolitikába, hogy maga köré szervezte a V4-eket.

Van egy nagyon jól érzékelhető hektika az uniós felsővezetésben. Miközben Donald Tusk, az Európai Bizottság elnöke azt üzente a migránsoknak, hogy ne jöjjenek ide, ne higgyenek az embercsempészeknek, ne tegyék kockára a vagyonukat és az életüket, ugyanakkor Angela Merkel német kancellár változatlanul a régi nótáját fújja – jelentette ki Galló Béla a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Eközben akik korábban kígyót-békát kiáltottak Magyarországra, most ugyanazt csinálják, például Werner Faymann osztrák kancellár. Itt van egy koncepcióhiány, ami mélyebb ellentmondásokat tár fel az unió működésében.

Zárug Péter Farkas azt mondta: egy teljesen széttört Európát látunk. A törökök zsarolási potenciálja nagyon nagy, az azonban méltatlan, hogy „még azokhoz az összegekhez sem jutottak hozzá, melyekről mindenki csak beszél, majd amikor a kalapba be kellene dobni, vonakodik” – fogalmazott.

Ebből adódóan Törökország nem is csinálja azt, amiben tavaly novemberben megállapodott Angela Merkellel, hanem engedi tovább a migrációs folyamatot. De a görögöket sem kell sajnálni. A görög migrációs beszállítás nagyobb részét azok a kompok végzik, melyek leállítását már tavaly nyáron el kellett volna rendelni. Macedónia pedig beállt az Orbán-féle, nemzeti irányvonal mögé, bekeményített, miután a V4-ek támogatásukról biztosították – mondta.

Az idei év újdonsága a zsilipelés lesz, a határmenti konfliktusok erősödnek, a katonai védekezés kerül előtérbe. Mindaddig, amíg Brüsszel tehetetlen, mindenki maga próbál védekezni – vetette fel.

Az Európai Unió határait az Európai Unió határain kellene megvédeni, de erre vonatkozóan nem történik semmi, fokozatosan a nemzeti kompetenciák erősödnek föl. Európa immár több mint egy éve, percről-percre demonstrálja a gyengeségét. Ez föl is bátorítja azokat, akik ezt kihasználják, és magukat a migránsokat is – tette hozzá.

Brüsszel úgy viselkedik, mintha az Európai Unió máris egy föderális állam lenne. Azt mondja, hogy a központ el tud rendelni kötelező dolgokat, és az kötelező kell legyen mindenkire. Ezzel szemben a tény, hogy ez egy konföderációs metaállam, mely közös dolgokra szerveződött. Vagyis olyan dolgokat csinál közösen, melyekről meg tud állapodni. A vétó intézménye létezik. Ha találunk egy olyan problémát, melyben nincs kompromisszum, az nem közös ügy – magyarázta a politológus, hangsúlyozva: a közös határvédelemre viszont szerződtünk, az egy közös ügy.

Galló Béla szerint Európában nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a kontinensnek egy történelmileg és egyéb kulturális szempontok alapján jól elkülöníthető régiója egységesen lép fel bizonyos kérdésekben, és a brüsszeli véleményekkel szembemegy. (…) Ez egy nagyon jó húzása a magyar külpolitikának – hangoztatta.

Arra a kérdésre, hogy a magyar külpolitika valóban kilépett-e az európai színtérre, Zárug Péter Farkas azt mondta: ez már az előző ciklusban megtörtént. Egy sajátos, különutas, rosszfiús szerepkör jutott akkor Orbán Viktor miniszterelnöknek. Ezzel ő megbirkózott, társadalmi támogatottsága nőtt és ismét választást nyert. Azt, hogy a közép-kelet-európai államok vezetői szuverének és lehet ellenvéleményük, ő „testesítette meg” – szögezte le.

Galló Béla úgy vélte: Orbán igazából azzal lépett ki az európai nagypolitikába, hogy maga köré szervezte a V4-eket. Ezáltal egy önálló politikai entitás jött létre. Nem az a kérdés, hogy Orbánnak igaza van-e vagy nem, hanem az, mindezt hogyan hozzuk a Nyugat tudomására. Nem szeretik ugyanis, ha a kicsinek igaza van, és azt még el is kell ismerni. Ezért egy jó közép-kelet-európai politikusnak háromszor kell okosabbnak lennie egy nyugatinál. Nem szívesen nyelik le a békát – szögezte le.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »