Egy budapesti tér, a Kalef emlékezete

Egy budapesti tér, a Kalef emlékezete

Először Gödör néven emlegették. 1929-ben lett Széll Kálmán tér, becézve: Kalef. 1951-ben keresztelték át Moszkva térré, 2011-ben kapta vissza az egykori magyar miniszterelnök és pénzügyminiszter nevét. A főváros egyik ikonikus helyszíne, villamosok bonyolult elosztóhelye, megkerülhetetlen miliő, amely a maga valószínűtlenségében és rendezetlenségében összefoglalta, milyen is Budapest valójában.

„A Moszkva” egy időben állandó razziák színhelye, az 50-es, 60-as, 70-es években a rendszerellenesnek minősített fiatalok, galerik gyülekezőhelye volt. Sokan csupán átutazóként ismerték, vagy csak várakozásra, találkozásra használták, de a Moszkva munkahely is, BKV-soké, vendéglátósoké, újságosoké – sőt a rendszerváltozás után hajnalonként itt gyülekeztek az alkalmi munkát keresők is.

Az egymást követő korokhoz igazodva a tér nevét mindig meg kellett változtatni, épp csak a közepén álló rozoga óra volt az, ami az állandóságot, a viszonyítási pontot jelentette egy-egy találkához, s vált sokaknak olyasfajta érzelmi relikviává, mint amilyen a pesti oldalon a Jégbüfé. Tavaly, a tér felújításának indulásakor egy magánszemély vásárolta meg a Kalef óráját, amelyet letétként a Kiscelli Múzeumban helyezett el.

A jövőben egy hatméteres látszóbeton oszlop tetején lévő digitális óra mutatja majd a pontos időt, amelyet a Szövetség ’39 csapata tervezett. Májusban, amikor a Széll Kálmán tér életében új időszámítás kezdődik, és véget ér több mint egyéves rekonstrukciója, nagyszabású kiállítás nyílik a Kiscelliben, amely végigköveti a Kalef történetét, miként változott át a korábbi téglagyár, sportegyesület helyszíne később közlekedési csomóponttá, s mindez hogyan illeszkedik a város szövetéhez. A filmrészletek, irodalmi utalások mellett a városlakók visszaemlékezései és tárgyi relikviái is helyet kapnak a kiállításon, ahogy a műemlékké vált óra is.

A Kiscelli Múzeum a Kossuth Lajos utcában található Budapest Projekt Galériában a Budapest Városarculati Nonprofit Kft.-vel (BVA) együttműködésben beharangozó tárlatot rendezett. A Real 5D technika révén a galériában virtuálisan bebarangolhatjuk az új Széll Kálmán teret, régi fényképeken végigkövethető, miként alakult arculata. Rövid interjúkból pedig kiderül, mit jelent például Harcsa Veronika énekesnek, Karafiáth Orsolya írónak, Szűcs Péter divatszakértőnek, Pajor Tamás énekesnek, Till Attila tévés műsorvezető-rendezőnek, Para-Kovács Imre újságírónak és a Moszkva tér című, kultikus filmet jegyző Török Ferencnek a város e pontja.

Az április 30-áig nyitva tartó ízelítő célja a Kiscelli-kiállításhoz kapcsolódó tárgy- és emlékgyűjtő kampány folytatása. Épp ezért a városlakók által eddig beküldött személyes történekből is olvasható néhány. Borsos Sándor például Bandiról, a könyvészről emlékezik meg, akinél még akkor is lehetett Beszélőt kapni, amikor máshol szót sem lehetett ejteni róla. Szabó Pálnak, aki tízévesen járt először a budai csomóponton, „az áprilisi meleg, barna, délutáni fényekben inkább hasonlított egy pályaudvarra, mint valódi városi térre”.

A Kiscelli Múzeum az E8 Laborral együttműködve instagrames játékot is hirdetett. Május közepéig meglepetésszerűen bukkan fel a város különböző helyszínein a Moszkva téri óra hű mása, amely alatt egy szelfit kell készíteni és feltölteni a fotómegosztó közösségi oldalra #moszkvater és @kiscelli tegekkel. A heti nyertest kiállításra szóló belépőjeggyel és BKK-ajándékcsomaggal jutalmazzák. Az órát most a Kossuth Lajos utcai galériában lehet lencsevégre kapni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 18.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »