"Eggyel kevesebb háború van a világon" – békét kötött a FARC

"Eggyel kevesebb háború van a világon" – békét kötött a FARC

A kolumbiai Cartagenában ünnepélyesen aláírták hétfőn a kormány és a FARC gerillaszervezet békeszerződését, amely a latin-amerikai országban 52 éve tartó fegyveres konfliktusnak vet véget.

A “Végső megállapodás a konfliktus befejezéséről, a stabil és tartós béke megteremtéséről” címet viselő dokumentumot a cartagenai Zászlók terén látta el kézjegyével Juan Manuel Santos kolumbiai államfő és Rodrigo Londono, alias Timochenko, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szélsőbaloldali gerillaszervezetének vezetője. Az elnök ezután egy békegalambot formázó kitűzőt adott át a FARC vezetőjének, aki az ingére tűzte azt.

A kolumbiai közszolgálati televízió élő közvetítésben sugározta a szabadtéren megrendezett aláírási ceremóniát, s az adást a spanyol közszolgálati televízió is átvette.

“Sok éven át, sőt, vannak, akik egy életen át csak a fájdalmat ismerték. Önök több mint 200 ezer ember halálát gyászolták. Tudom, hogy néha úgy tűnt, a konfliktus sosem ér véget, és ez beárnyékolta napjaikat és jövőjüket” – fogalmazott Ban Ki-Moon, ENSZ-főtitkár, aki az ünnepélyes aláírást követően megnyitotta a felszólalók sorát.

Kifejezte reményét, hogy a kolumbiai népnek sikerül túllépni a fájdalmon, és köszönetet mondott minden országnak, amely közreműködött a békefolyamatban, kiemelve közülük Kubát, Norvégiát, Chilét és Venezuelát. Hangsúlyozta: ez a megállapodás nem csupán a fegyveres konfliktus végét ígéri, hanem garantálja a politikai részvételt is mindenki számára.

A FARC vezetője ünnepi beszédében bocsánatot kért a több mint fél évszázadon át tartó harcok áldoztaitól és hozzátartozóiktól mindazért a fájdalomért, amit okoztak. Rodrigo Londono kiemelte: senki se kételkedjen abban, hogy “fegyvertelenül” tartanak a politika felé, be fogják tartani a megállapodást, és azt várják, hogy a kormány is így tegyen. A gerillavezér békét kívánt az egész világnak, külön említve az izraeli és palesztin népet, valamint Szíriát.

“Isten hozta a demokráciában!” – intézte szavait a kolumbiai államfő a FARC vezéréhez, aki szerinte ezzel a fegyvereket eszmékre cserélte, és fegyverei most már ezek az eszmék lesznek, amiket bármikor, szabadon kifejthet. Juan Manuel Santos beszélt arról, hogy a mai világban, amely tele van háborúval, terrorizmussal, Kolumbia talpra állt. “Eggyel kevesebb háború van a világon!” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezzel példát mutattak az egész világnak, Cartagena pedig a béke városa lesz, és ezentúl így is fogják emlegetni.

A békemegállapodásról azt mondta: ugyan nem tökéletes, de a lehető legjobb, és arra buzdított, hogy a kolumbiaiak a jövő vasárnapi népszavazáson támogassák ezt a békeszerződést.

Az aláírási ceremóniát több mint 2500 magas rangú meghívott kísérte figyelemmel a helyszínen, 15 államfő, 30 miniszterelnök, 27 külügyminiszter érkezett a világ minden tájáról a történelmi jelentőségű eseményre. Köztük például Raúl Castro kubai elnök, Nicolas Maduro, Venezuela elnöke, és John Kerry amerikai külügyminiszter. Jelen volt továbbá a FARC gerilláinak delegációja és 250 meghívott a belharcok áldozatait képviselő szervezetektől, a fegyveres konfliktus által leginkább érintett területekről.

Az esemény összes résztvevője fehérbe öltözött az alkalomra, viseletükkel is a békét szimbolizálták. A FARC vezetőinek többsége először jelent meg civil ruhában a nyilvánosság előtt.

A békeszerződés aláírását Kolumbia-szerte ünnepelték az emberek. Bogotá belvárosát ellepte a lelkes tömeg, a helyi sajtó beszámolója szerint mintegy 20 ezren vonultak utcára a fővárosban.

A megállapodás kétoldalú kötelezettségvállalásokat tartalmaz: a kolumbiai kormány részéről a széleskörű földreform végrehajtását, a kábítószer-ellenes stratégia átalakítását, a lázadók politikai életbe való integrálását, a konfliktus áldozatainak kárpótlását és az állami intézmények működésének kiterjesztésért az ország elhanyagolt térségeibe, a gerillák oldaláról pedig egyebek mellett a tejes fegyverletételt, és a béke építéséhez való hozzájárulást.

A szerződés egyik legvitatottabb eleme, hogy a bűntetteiket beismerő gerilláknak legfeljebb nyolc évi börtönbüntetésüket nem a rácsok mögött kell tölteniük, hanem helyette a konfliktus sújtotta települések újjáépítésében vehetnek részt. A másik sokak által kritizált pont, hogy a FARC vezetői politikai mozgalmat hoznak létre, és helyet kapnak a kolumbiai törvényhozásban.

A békekötést népszavazáson is meg kell megerősíteni, amelyet október 2-án tartanak meg.

A kolumbiai Datexco közvélemény-kutató cég legutolsó felmérése szerint a megkérdezettek 55,3 százaléka támogatja a békét, 38,3 százaléka viszont a megállapodás ellen szavaz. A dél-amerikai ország kormánya korábban azt közölte: bízik abban, hogy az aláírási ceremónia lendületet ad a támogatásnak.

Ha a referendum megerősíti a békeszerződést, az ENSZ 450 tagú katonai megfigyelő missziót küld Kolumbiába, akiknek az lesz a feladata, hogy megszervezzék a 7500 gerilla lefegyverzését. A tervek szerint a begyűjtött fegyvereket megsemmisítik, darabjaiból pedig emlékműveket építenek.

Az 1964-ben kezdődött kolumbiai fegyveres konfliktusban az évtizedek során legalább 260 ezren vesztették életüket, 45 ezren tűntek el, és 6,8 millióan váltak földönfutóvá.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »