Egészségügy: béremelésről és szuperkórházakról döntöttek

Egészségügy: béremelésről és szuperkórházakról döntöttek

Megszületett a bérmegállapodás az egészségügyben a szakszervezetek, a szakmai kamarák és a kormány között. A kormány arról is döntött, hogy Budapesten négy nagy, kiemelt egészségügyi centrumra van szükség.

Megszületett a bérmegállapodás az egészségügyben – jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Balog Zoltán az ágazati reprezentatív szakszervezetek, a velük stratégiai partnerségben lévő szakmai kamarák és a kormány között szerda késő este megszületett megállapodás eredményét ismertette, amely csaknem 100 ezer egészségügyben dolgozót érint.

A miniszter tájékoztatása szerint a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer, 2017. november 1-jétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő. A rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik.

A szakdolgozóknál szeptembertől új bértáblát vezetnek be. Idén átlagosan 26,5 százalékkal nő az alapbér, jövő novembertől 12 százalékkal, 2018 novemberében és 2019 novemberében pedig 8-8 százalékkal – tette hozzá.

Közlése szerint az elmúlt négy évben mintegy 500 milliárd forintot fordítottak az egészségügy fejlesztésére, “betonba, üvegbe, műszerbe”, most pedig – idén és jövőre – további 100 milliárd forint kerül az ágazatba, béremelésre.

Tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy 2012 és 2019 között – több lépcsőben és differenciáltan – csaknem megduplázódik az egészségügyi szakdolgozók bére.

Balog Zoltán közölte azt is, hogy a kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ intézményeiben dolgozóktól a munkáltatók július 1-jétől átvállalják a kamarai tagdíjakat.

A miniszter a sajtótájékoztatón kitért a budapesti kórházfejlesztésekre is. Úgy fogalmazott, a koncepció még nem végleges, még nem döntöttek el minden kérdést. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a koncepcióban nincs szó kórházbezárásról, legfeljebb “funkciók költöztetéséről”.

Biztosnak mondta ugyanakkor az új kórház helyszínét Kelenföldön, továbbá arra is kitért, hogy jelentős fejlesztést terveznek a Kútvölgyi kórházban és a Szent János kórház egy részében.

Kérdésre válaszolva Balog Zoltán azt mondta, a béremelés forrása a 2017-es költségvetésben a Miniszterelnökség során szerepel. Az ott szereplő 170 milliárd forintból egészségügyi béremelésre 82 milliárd forintot szánnak, és ebből a keretből kaphatnak még a szociális, a kulturális ágazatban és a közigazgatásban dolgozók.

A sajtótájékoztatón mások mellett megjelent a tárgyalásokon is részt vett Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Egészségügyi és Szociális Ágazatban dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki köszönetet mondott a kormánynak a megállapodásért, hogy elérhették sztrájkköveteléseiket, “melyeket négy szoclib kormány nem volt hajlandó érdemben tárgyalni”.

Balogh Zoltán, a Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke annak a reményének adott hangot, hogy a béremelésnek köszönhetően meg lehet állítani a szakdolgozók elvándorlását, növekszik a dolgozói létszám és többen jelentkeznek majd erre a pályára. Arról is beszélt, az idei átlagosan 26,5 százalékos béremelés egyes kategóriákban 34-35 százalékos béremelést jelenthet, ez elsősorban azokon a területeken várható, ahol a legnagyobb a munkaerő-hiány és a terhelés.

Kitért arra is, hogy a megállapodás a közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatott dolgozókra vonatkozik, de a szakdolgozói társadalom csaknem 25 százaléka más jogviszonyban dolgoznak. Hozzátette: céljuk az, hogy az ő helyzetük is javuljon.

Négy nagy egészségügyi centrumra van szükség Budapesten

A kormány úgy döntött, hogy Budapesten négy nagy, kiemelt egészségügyi centrumra van szükség – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető kiemelte: végső döntés született arról, hogy északon a Honvédkórházat kell megerősíteni, Dél-Pesten az Egyesített Szent István és Szent László Kórház biztosít ellátást, Dél-Budán pedig új, 21. századi szuperkórházat építenek Kelenföld térségében. Észak-Budán egy következő fejlesztési periódusban új kórház létesülhet – tette hozzá.

Lázár János közölte azt is, hogy a kormány a Kútvölgyi kórház fejlesztése mellett van, ahol sportellátási centrumot is létrehoz, a Szent János kórház pedig nem lesz szuperkórház.

“Nem akarunk kórházakat bezárni”- jelentette ki kérdésre válaszolva. Mint mondta, a Péterfy Sándor utcai Kórház bezárásáról nem volt szó egy kormányülésen sem, a Szent János kórház épületállománya pedig hatalmas gazdasági kihívást jelent. Mivel azonban a közelben van a Kútvölgyi kórház, ahol nagy fejlesztések történtek, a betegek egy részét oda kell irányítani, míg az ellátás egy része a Szent János Kórházban marad. A betegek jobban járnak, hiszen egy régi, rossz állapotú kórház helyett egy felújított intézménybe mehetnek – vélekedett.

Megjegyezte: a kormány jóváhagyta, hogy egyetemi mintára kancellárok kerülnek a kórházakba.

A miniszter emlékeztetett: az Egészséges Magyarország program keretében az elmúlt években 500 milliárd forintot költöttel kórházak felújítására, minden vidéki kórházban voltak fejlesztések. Mivel az egészségügy legerősebb részét az orvosok és a szakdolgozók jelentik, megállapodtak a bérhelyzetük rendezéséről. Ez fontos lépés, hogy a magyar orvostársadalom megbecsültsége, anyagi elismertsége növekedjen – mutatott rá.

Úgy vélte, a program legfontosabb üzenete az egészséges életmóddal függ össze, ezért szeptemberben olyan új népegészségügyi programot hirdetnek, amelynek minden magyar életére lesz hatása. A program keretében minden lakótelepen többfunkciós sportpályákat akarnak létrehozni a szabadidő értelmes eltöltésére – közölte.

Lázár János arról is beszélt, hogy a magyar orvosi egyetemek világszínvonalúak, az alapképzés messze a nemzetközi átlag felett van. Ezen intézmények zászlóvivője a Semmelweis Egyetem, amelynek a kormány szövetséget kínál: minden feltételt kész biztosítani ahhoz, hogy az egyetem a világ legerősebb orvos képző intézményeihez tartozzon. Ehhez nagy ívű fejlesztési tervet kérnek az egyetemtől – mondta.

Arra a kérdésre, hogy az újbudai szuperkórház hogy befolyásolja a kelenföldi közlekedési fejlesztéseket, azt felelte: erősíteni fogja a kettő egymást, mivel a metróátszállással is rendelkező közlekedési csomópontban egy új, körülbelül 800 ágyas intézmény jön létre parkolási kapacitással.

A fővárosi pályaudvarokról szóló döntést firtató kérdésre elmondta, hogy az ügyet a főpolgármester jelenlétében kívánja tárgyalni a kormány, egyeztetések vannak arról, mikor tud részt venni az ülésen. Ez is azok között a kérdések között van, amelyeket a miniszterelnök szeretne rendezni a nyári hónapokban – fogalmazott.

Közölte azt is, hogy a kormány pénteken lezárja a buszgyártási stratégia nyitott kérdéseit. Arra a felvetésre, hogy ezt mennyiben befolyásolja a budapesti beszerzés, azt felelte: nem bicsaklik meg, ha a főváros máshogy dönt, azonban hatással van rá.

A miniszter a tájékoztatón bejelentette azt is, hogy az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójáról döntött a kormány, a célra 25 milliárd forint áll rendelkezésre, és a megújítás mellett egy 120 éves terv alapján új szárnyat is építenek az épülethez.

Döntöttek arról is, hogy az Országos Széchényi Könyvtár főépülete marad a Budavári Palotában, egy új raktárbázisa pedig a városon kívül épül meg.

A tárcavezető azt is elmondta, hogy amennyiben a Magyar Nemzeti Múzeumnak vannak fejlesztési elképzelései, akkor a kormány kész támogatni az intézmény terjeszkedését a Palotanegyedben üresen álló állami palotákban.

MTI

The post Egészségügy: béremelésről és szuperkórházakról döntöttek appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »