Eddig csak ígéreteket kaptak a halászok

Eddig csak ígéreteket kaptak a halászok

Továbbra sem számíthatunk arra, hogy a halhús és a haltermékek áfakulcsa alacsonyabb lesz. Pedig hosszú ideje közhelynek számít, hogy a magyarok kevés halat esznek. Az sem sokat segít a helyzeten, hogy a természetes folyóvizeken betiltották a kereskedelmi célú halászatot, az így munka nélkül maradt emberek pedig segítség helyett jobbára csak annak ígéretét kapták meg.

Gyakorlatilag megszüntette a halászatot az Országgyűlés azzal a törvénymódosítással, amely kimondta, hogy a régi hagyományokra visszatekintő mesterség az idei évtől Magyarországon már csak hobbiként űzhető, kereskedelmi céllal nem. A törvénymódosítás következtében megszűnő természetesvízi halászat nagyságrendileg kétszáz családot érintett súlyosan. Megsegítésükre a kormányzat ígéretet tett, ám ez a mai napig csak részben teljesült. Azt is csalódottan vették tudomásul az ágazat szereplői, hogy a hal és a haltermékek nem kerültek bele a kedvezményezett áfakörbe, továbbra is a világrekorder 27 százalékos forgalmi adó hatálya alá tartoznak. Szakértők szerint emiatt a sertés- és baromfihússal szemben még inkább visszaszorulhat a hazai, amúgy is csekély mennyiségű halfogyasztás.

Az ágazat szereplőinek régi problémája, hogy speciális helyzetüket az európai uniós források elosztásakor nem, vagy nem megfelelő módon veszik figyelembe. Az érintettek több megoldási javaslatot megfogalmaztak már, de azokat a kormány eddig nem vette figyelembe. Sőt az újabb hétéves európai uniós pénzügyi ciklus forrásainak tárgyalásakor még azt sem tudta megértetni a magyar tárgyaló fél Brüsszellel, hogy a tengeri vízi kultúra és a hazai tógazdaságok között milyen különbségek vannak. Így azután vizes élőhelyeket nem is lehetett a Natura 2000-es védettséget és támogatást élvező területek közé sorolni.

Ágazati szakértők szerint mindez annak fényében okoz különös csalódást, hogy Magyarország adottságai kiválók a jó minőségű édesvízi hal előállításához. Hogy ezzel a lehetőséggel nem tudunk megfelelően élni, az számos probléma eredője. Kormányzati segítséggel azonban ezek a problémák megoldhatók volnának. Egyik legnagyobb kihívás a magyar halgazdálkodás előtt, hogy miként lehet a modern, XXI. századi elvárásoknak megfelelő alapanyagként és feldolgozott termékként a hazai polcokra juttatni a halhúst. Néhány cég több-kevesebb sikerrel próbálkozik ezzel, de munkájuk elismerés és segítség helyett bürokratikus akadályokba, túlzott adóterhekbe ütközik.

– A Jobbik álláspontja szerint a hazai halfogyasztás komolyabb növelése elképzelhetetlen a halhús feldolgozottsági szintjének jelentős javítása nélkül – mondta lapunknak Magyar Zoltán, a párt országgyűlési képviselője, aki fentiekkel kapcsolatban többször is érdeklődött a földművelésügyi miniszternél. Fazekas Sándor a képviselő felvetéseire adott írásbeli válaszaiban közölte, a halászok helyzetének megoldásán a tárca jelenleg is dolgozik, bár már több alkalommal tárgyaltak a természetesvízi halászok képviselőivel, áttekintették az új törvényből eredő helyzetet, s több javaslatot is felvetettek a halászok problémáinak kezelésére. Azt is elismerte a miniszter, hogy az évi egy főre jutó, átlagosan 5,1 kilogrammos magyar halfogyasztás jelentősen elmarad a 24 kilogrammos európai uniós átlagtól, bár szerinte a hal nem helyettesíthető a baromfi- vagy sertéshússal, így nem kell tartani a hal pozícióvesztésétől a magasabb áfa miatt, melynek csökkentését az agrártárca többször kezdeményezte. Mivel azonban a kormány a költségvetési mozgástérre figyelemmel már döntött a következő két évben a kedvezményes áfakulcs alá sorolandó tételekről, ennek jelenleg nincs aktualitása – jegyezte meg Fazekas.

– Nincs köztünk vita abban, hogy a tengeri halászatra, a tengeri haltermelésre és az édesvízi haltermelésre fordított uniós források összege csekély – szögezte le ugyanakkor az uniós forrásokkal kapcsolatos érdeklődésre a kancelláriaminiszter. Lázár János felhívta a figyelmet: a kormány elérte, hogy a hazai halgazdálkodás fejlesztésére az előző időszakhoz képest 12 százalékkal több, 16,05 milliárd forint jusson 2023-ig. Az édesvízi haltenyésztés érdekeinek összehangolt képviseletéért továbbá Magyarország kezdeményezésére jött létre a tenger nélküli uniós tagországok informális érdek-képviseleti munkacsoportja.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 01.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »