Éberség

A. D. 2016. augusztus 16.-án, egy zöld polifoamon fekve, a szovátai hegyeket szemléltem, a relatív csendben magamba mélyedve. Hirtelen bevillant elmémbe, hogy tulajdonképpen milyen abszurd és felesleges törekvés az, hogy emberi énemhez bármiféle érzelmi kötődéssel viszonyuljak. Miért kellene emberi énemet szeressem, vagy gyűlöljem? Miért kellene bármiféle kötődéssel lennem irányába? Ha szeretném, ugyanazt tenném, mintha gyűlölném. Ha gyűlölném ugyanazt tenném, mintha szeretném. Kötődni és kötve lenni a maszk, a szerep iránt: nem a szabadsághoz, nem az egyedüli valósághoz, nem a maszk viselőjéhez visz közel.

A léghajó ahhoz, hogy egyre feljebb emelkedhessen, le kell dobjon MAGáról minden nehezéket, mindent ami visszatarthatja attól,

…tovább »


Forrás:blog.fazekas.info
Tovább a cikkre »