Dűlőúton a felsőrákosi szenelés

Dűlőúton a felsőrákosi szenelés

Keserű szájízzel fogadtam a lehangoló hírt, hogy beszüntették a széntermelést Erdővidék utolsó felszíni fejtésében, a drága száraz és nem a leggyengébb, kitakart szénréteget felvette a víz! Ugyanezt érezhetik azok a környékbeli egykori szénbányászok, akiknek megélhetési forrás volt a szénipar, azok a nyugdíjasok, akik a bányásznyugdíjból tartják fenn magukat, de különösképpen az a közel félszáz szakember, aki a tavaly nyáron állás nélkül maradt, s munkanélküli segélyért folyamodott. Járandóságuk nem volt arányban az esőben, hóban, hőségben vagy bokáig érő sárban végzett munkával. S hogy lesz-e folytatása a széntermelésnek, kétséges, bár akadnak hangok, amelyek szerint még nincs veszve minden.

Két dolog biztos: beszüntették a felgyülemlő víz kiszivattyúzását a bányamélyedésből, az alább fekvő, jobb minőségű szénréteget víz borítja, és az egyik nagy felhasználó, az olthévízi cementgyár nem igényli tovább a szenet. A felsőrákosi lignitet egyedül a segesvári Siceram cserép- és kerámiagyár használja sikerrel, ám az a mennyiség, amelyet havonta átvenne, nem teszi kifizetődővé a kitermelést. Sötét felhők tornyosulnak az égen – mondogatják Erdővidéken azok, akiket még érdekel a szénipar sorsa. Tudják, hogy a szénbányában lassan, de végzetesen növekvő tó végveszélyt jelent.

Érdekes és szomorú, hogy a letűnt rendszertől örökölt titkolózás most is él, ugyanis a plo­ieşti-i tulajdonos cég, amelyet a törvények is segítenek, nem szereti, ha mindenki tudja-ismeri a fennálló helyzetet. Megtiltották, hogy a Baróton maradt két vezető bármilyen információt szolgáltasson. Reménytelen – mondják az egyszerűbb emberek, akiknek, ha egyebet nem, panaszkodni csak szabad, hiszen ők húzták a rövidebbet. Ők a tragédia elszenvedői, és pont nekik nem szabad tudni, hogy kiken múlik most a felszíni fejtés halála! Ugyan, kit érdekel ez ebben a megyében? – mondták. Hol van az az idő, amikor az állam pótolta a szénbányászat veszteségeit? Nem fáj az senkinek, hogy emiatt zárták-zárják be a kisebb bányákat a szubkárpáti övezetben nemcsak nálunk, hanem máshol is, például Magyarországon.


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »