Drámai mértékben öregszik a főváros, a többi régió ihatja meg a levét

Pozsonynak fel kell készülnie, hogy ebben az évszázadban Közép-Európa és Szlovákia legelöregedettebb városai közé fog tartozni – vonja le a szomorú következtetést a Demográfiai Kutatóintézet legfrissebb tanulmánya.

 

A Pozsony demográfiai potenciálja 2050-ig című dokumentum, amely a főváros következő 30 évét elemzi, megállapítja, hogy a bevándorlás, az egy anyára eső gyermekek száma és a várható életkor növekedése ellenére elöregedés majd pedig népességfogyás vár a városra.

 

Ivo Nesrovnal főpolgármester tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tanulmány szerint a nyugdíjas korú lakosság száma egyre növekszik, miközben a munkaképes korúak (15-65 év közöttiek) száma vészesen fogy.

 

„Duplázódik a nyugdíjasok száma. 2050-re a nyugdíjasok adják majd a város népességének 30 százalékát, és 8 százalékra emelkedik a legmagasabb korosztály, a 80 év felettiek aránya.”

 

mondta. Mindez persze kihat a munkaerőpiactól kezdve a társadalombiztosításig és a város költségvetéséig mindenre.

 

„Ha nem teszünk ez ellen, akkor Pozsony elveszti vonzóerejét az új generációk számára”

 

mondta a főpolgármester. Nesrovnal lehetséges megoldásként felvetette a városi bérlakásépítést kifejezetten  a fiatalok javára.

„A főváros azonban nem képes bérlakásokat építeni, mert nincs építésügyi hivatala, a városrészek pedig nem akarnak lakásokat, mert a helyi közösség érdekeit tartják szem előtt és nem Pozsonyét”

 

A vörös vonal Pozsny lakosságszámát jelöli. A tanulmány készítői hangsúlyozzák, hogy 30 ezer fővel is magasabb lehet a főváros népessége, mert rengeteg embernek nem Pozsonyban van ugyan bejelentett lakhelye, de életvitelszerűen mégis csak ott él. Forrás: bratislava.sk

 

 

Rohamosan nő a nyugdíjasok száma

 

A tanulmány valóban megrázó – ámbár a szlovákiai régiókat tekintve koránt sem egyedi – adatokat tartalmaz. Például, hogy a termékeny korú (15-49 év közötti) nők száma a kilencvenes évektől 30 ezerrel csökkent.

 

„Drámaian visszaesett a születések száma is”, ahogy a tanulmány megállapítja, a 15 év alattiak aránya népességből a ’90-es évekbeli 18 százalékról 12-re zuhant vissza. A Pozsony V.  kerület egyébként a e tekintetben országos szinten is legrosszabb adattal rendelkezik (10 százalék).

 

Teljes ellentétes, vagyis növekvő tendenciát mutat a produktív korúak aránya, amely z elmúlt években növekedést mutatott. A fővárosi munkaerőpiac ebből profitálni tudott, de tekintve, hogy gyerekek arányának csökkenése jelentős, évek elteltével egyre kevesebben lesznek produktív korúak, vagyis a főváros egyre inkább rászorul majd a bevándorlásra (elsősorban a szlovákiai fiatalok migrációjára kell gondolni, ami a többi régió elöregedését fogja erősíteni).

 

A nyugdíjasok aránya a teljes pozsonyi népességből a korábbi 12 százalékról 17 százalékra emelkedett, és ez a tendencia látványosan gyorsulni kezdett.

 

A nyugdíjas korúak aránya, feketével az országos (a vonalon négyzetekkel) és a pozsonyi (a vonalon körökkel) adatok. A B1, B2, stb. a főváros kerületeit jelöli. Forrás: bratislava.sk

 

Kitolódott a családalapítás ideje

 

Mindennek alapja a család. Meghatározza a gazdaságot, a fogyasztást, a jólétet, a közösséget és még a politikát is. A családok helyzete, állapota alakítja ki a jövő eseményeit. Nem véletlen, hogy a tanulmány külön fejezetben taglalja a pozsonyi családok (sok esetben sajnos csak háztartások) állapotát.

 

Annak ellenére, hogy az országos átlagtól (51,9) magasabb (53 százalékkos) Pozsonyban a nők aránya, a férfiak egyre magasabb korban házadnak meg. Ma egy fővárosi férfi átlag 33 éves koráig független, egy fővárosi nő 31 éves koráig. Az országos átlag ezzel szemben legalább két évvel alacsonyabb mindkét nem esetében.

 

Ráadásul a 30-34 éves férfiak 54, a nők 44 százaléka egyedülálló, ami a házasságkötések számának drasztikus visszaesésére utal. Miért pont ez a korosztály fontos? Mert ez a korosztály áll a termékenységi idő felénél.

 

A 15 év alatti gyermekek arányának alakulása a fővárosban sem túl biztató. Forrás. bratislava.sk

20-64 év közötti népesség aránya Pozsonyban, kerületeiben és Szlovákiában. Forrás: Bratislava.sk

 

A felvidéki magyarság is ráfizethet

 

A fő problémaként a tanulmány a népesebb korosztályok nyugdíjas korba lépését jelöli meg, és a következő évtizedekben a kisebb számú korosztályok kerülnek termékenységi időszakba. Ha ez valóban így lesz, az a főváros számára is komoly kihívást jelent: az elöregedő lakosság egészségügyi és szociális ellátására új intézményeket kell létrehozni és további pénzforrásokat kell elkülöníteni. Az iskolák létszámcsökkenéssel számolhatnak. Mindez a források átirányítását jelenti majd, értsd: többet kell az idősek ellátására fordítani a városnak, mint például a gyermekek oktatására, óvodákra, stb.

 

Az a tanulmány is elismeri, hogy a migráció, vagyis a bevándorlás ezeket a hatásokat enyhítheti. A fiatalok betelepülése ugyanis javíthatja a főváros demográfiai helyzetét. De mivel az ország elöregedése általános, ez csak más régiók rovására történhet, és mivel a legnépesebb magyar lakta járások épp Pozsony közelében vannak, a felvidéki magyarságot ez biztosan újabb próba elé állítja.

 

A demográfia és a számok nem engednek. A kormány pedig nem sokat tesz a népességszám növekedése érdekében, inkább folyamatosan arról beszél, hogy a munkaerőhiány miatt egyre nagyobb rajta a nyomás, hogy engedélyezze a külföldi munkaerő beáramlását. Hiányzik a koncepció, pedig már elmúlt éjfél… Fotó: biosferaklub.sk

 

Körkép.sk, Teraz.sk

Nyitókép: aktuality.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »