Dr. Varga-Damm Andrea az államadósságunkról

Az államadósságunk 25.164.076.000.000 forint!A 2016-os költségvetés bevételi főösszege: 15.800.000.000 forint!

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök azt mondta 2016. szeptember 12-én napirend előtti felszólalásában az országgyűlés őszi ülésszakának első ülésén, hogy megszabadultunk az IMF-től. Ez az ő retorikájában azt jelenti, hogy megfizettük felé a tartozásunkat, amely a pénzvilág hatalmasságainak távoltartását jelenti hazánktól. A hívek felé az az üzenete, hogy visszafizettük államadósságunkat.

Az elmúlt napokban az váltott ki egységes ellenállást az ellenzéki oldal képviselői között, hogy a gyalázatos földeladásokból származó bevételt a kormány nem a mezőgazdaság fejlesztésére, hanem az államadósságunk csökkentésére kívánja fordítani.Bizony, ez a két tényező meglehetősen erőteljes ellentmondásokat hordoz magában. Ha olyan nagy dolog, hogy megszabadultunk az IMF-től, akkor vajon mi az oka annak, hogy a földeladások legfontosabb üzenetét, miszerint a bevételt a mezőgazdaság fejlesztésére fordítják, fel kell adni, mert újra az államadósság került a középpontba?

A válasz egyértelmű. Az, hogy nem csökkent az államadósságunk sem az IMF-től való megszabadulással, sem a 27 százalékra növelt áfával, sem a szociális ellátó rendszer nagymértékű leépítésével, sem a magánnyugdíj megtakarítások bekebelezésével, sem a nyugdíjrendszer átalakításával. A nagy ner-es küzdelem az elmúlt hat évben semmiféle számottevő eredményt nem hozott az államadósság kérdésben!

Lássuk a részleteket:

1999. január 1-én az államadósságunk 27.337,1 millió euró volt, amely aznapi árfolyamon 6.873.367.000.000,- Ft-ot jelentett. Ebben az időpontban az államadósságunk GDP arányosan 60 %-ot tett ki. A GDP-arányos államadósság egy adat alapján nem jelent semmit, de az egyes évek vagy időszakok összehasonlításában bizony jelentőséggel bír.

2000. év végét úgy zártuk, hogy az államadósságunk 27.696,4 millió euró volt, amely az aznapi árfolyamon átszámítva 7.327.913.500.000 forintot jelentett. Ebben az időpontban a GDP arányos államadósság mértéke 55,2 % volt. Mit jelent ez tehát? Azt, hogy ugyan nőtt az adósságunk nominálisan, de a gazdaság teljesítményéhez képest közel 5 %-val csökkent. Ebben az időszakban tehát a kormányzat az adósság növelésével nem kockáztatta – többek között – adósi pozíciónkat.

2002. év végével az államadósság mértéke 40.520,1 millió euró volt, amely az aznapi árfolyamon átszámítva 9.558.691.500.000 forintot jelentett. A GDP-arányos államadósság mértéke 55,1 %-ot tett ki. Mit jelent ez? Egyrészről azt, hogy a kormányzat ebben az időszakban nem törekedett az államadósság csökkentésére, sőt, növelte, de valóban nagy mozgástere volt, mert annak ellenére, hogy 46 (!) %-kal növelte az adósság összegét, a gazdaság fejlődésének üteme volt olyan jelentős mértékű, hogy a GDP-arányos államadósság mértéke nem romlott.

Lépjünk egy nagyot 2009. év végére. Akkorra az államadósság már 75.700,3 millió euró volt, amely az akkori árfolyamon átszámítva 20.502.669.000.000 forint. A GDP-arányos adósság pedig 78,2 (!)%. Mit jelent ez? Azt, hogy az a kormányzat, amely 2002 és 2010 között működött, úgy növelte az államadósságot, hogy a gazdaság teljesítménye annak megtérülését nem tudta biztosítani. Indokolt volt tehát az elégedetlenség, s a kormányváltás.

Mit vártunk 2010-től? Azt, hogy mindazt a gazdaságpolitikát, mindazt a felelőtlen gazdálkodást, amely 2005-től fennállt, felváltja a gondos, a polgárokat kímélő, de eredményeket hozó politika. Lássuk, mi lett az eredménye, s okkal dicsekedhet-e azzal a miniszterelnök, hogy ebben a kérdésben hatékony volt a tevékenységük?

Az első óriási költségvetési bevételt hozó intézkedés az Európában egyedülálló 27 %-os áfa bevezetése volt. Majd következett a magánnyugdijak államosítása. Ezt követte a nyugdíjrendszer oly mértékű átalakítása, amely komoly forrást hagyott a költségvetésben. Ennek két indokát adták: 1.) a költségvetési hiány 3 % alá csökkentése, 2.) az államadósság jelentős mértékű csökkentése. (IMF, mint szitokszó.) Nagyon komoly áldozatot követeltek ezek az intézkedések a lakosságtól. Gondolnánk, meg is volt mindennek a jótékony következménye. Ilyen drasztikus lépések után az lett volna a csoda, ha a költségvetési hiány nem csökken 3 % alá. De mi lett az államadóssággal?

A tények: 2011. évet úgy zártuk, hogy 72.225,7 millió euró volt az államadósság, amely az akkori árfolyamon 22.771.318.000.000 forintot tett ki. A GDP-arányos államadósság mértéke 80,8 % volt. Ez azt jelenti, hogy hiába volt ilyen komoly terhet jelentő változás, ugyan nominális mértékben némileg csökkent euróban az államadósság, de a forint jelentős romlása miatt nőtt az adósság és a GDP-arányos adósság is nőtt, mert a gazdaság teljesítménye nem tudta fedezni ezt a növekedést.

2012-re az államadósság 76.681,7 millió euróra nőtt – azaz tovább nőtt –, amely forintra átszámítva szerencsére kevesebb összeget tett ki a forint erősödése miatt. Így forintban „csak” 22.336.612.000.000 forint lett. A GDP-arányos adósság pedig erre az időpontra 78,3 %. Miután a gazdaság teljesítménye nem indokolta ezt a 2,5 %-os GDP-arányos csökkenést, csak a forint árfolyamának átmeneti erősödése hozta meg ezt a némileg kedvezőbb eredményt az év végére. Azaz nem jó kormányzati tevékenység eredménye az államadósság 2012. év végi helyzete.

Azt várnánk, hogy ha már a kormányzat olyan erőteljes felhatalmazást kapott 2010-től, amely a minőségi kormányzást és a gazdaságpolitika javulását eredményezhette volna tevékenységében, megvalósult-e abból bármi? Sajnos aligha.

2015. év végére az államadósság mértéke 80.365,6 millió euró. GDP-arányos államadósság 75,3 %. Forintban az államadósság 25.164.076.000.000 forint. Kérdezhetnénk, hogy ha olyan erőteljesen nőtt a költségvetési bevétel, ha olyan drasztikus mértékben csökkentették a polgárok közérzetét jelentősen befolyásoló ellátó rendszerek költségvetési forrásait, ha elvették polgárok millióitól a nyugdíj megtakarításukat, hogy lehetséges az, hogy 2009-hez képest nem csökkent számottevően a GDP-arányos államadósság, viszont 4.665,3 millió euróval – forintban 1.460.798.700.000 forinttal nőtt? Úgy, hogy a kormányzat nem váltotta be az ígéretét.

Kérdezhetnénk, hogy ha a költségvetési források olyan nagymértékben nőttek az évek alatt, miként lehetséges az, hogy az államadósság nőtt és nem csökkent GDP-arányosan sem a mértéke? Válasz: úgy, hogy ezek a források kikerültek a gazdasági élet rendszeréből, a korrupció „eredményeként” magánvagyonokká alakultak, amelyek titkolt jellegük miatt nem vehetnek részt a gazdaság vérkeringésében, azaz a gazdaság fejlesztésében.Az elmúlt 17 évben tehát a „remek” kormányzatok milyen eredményt hoztak? Háromszorosára nőtt az államadósság, a GDP-arányos államadósság pedig a 2001-es legkedvezőbb mértékről 45 %-kal (!) emelkedett.

Erre kérnek bizalmat, amelyet a gondolkodó polgár nem adhat meg!

 

Forrás: Dr. Varga-Damm Andrea idővonala

 


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »