Döntés születhet a vélhetően rákkeltő szerről

Döntés születhet a vélhetően rákkeltő szerről

Nemzetközi szervezetek már figyelmeztettek a glifozátalapú növényvédő szerek veszélyeire. Ezekre a szakvéleményekre az Európai Unió és Magyarország is alapozhat a szerek engedélyezése kapcsán. Továbbra is kérdés azonban, hogy milyen korlátozásokat léptetnek majd életbe.

Már a héten döntés születhet az Európai Unióban a glifozát hatóanyagú növényvédő szerek forgalomba hozatali engedélyének megújításáról. A glifozát igen gyakran használt gyomirtó, amelyet a ’70-es években szabadalmaztattak. Miután a szer szabadalmi joga az ezredfordulón lejárt, a gyártók sok száz glifozáttartalmú növényvédő szert jegyeztek be és dobtak piacra Európában.

Mivel felmerült a gyanú, hogy a glifozát rákkeltő, és a hormonháztartásra is káros hatással van, az Európai Parlament (EP) nem kötelező érvényű állásfoglalást adott ki, amely szerint az Európai Bizottságnak (EB) az eredetileg tervezett tizenöt év helyett csak hét évre és csak szakipari használatra szabadna megújítania a szer forgalomba hozatali engedélyét.

Az anyag kapcsán a képviselők még április közepén független vizsgálatot kértek, illetve kezdeményezték az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) saját vizsgálati eredményének nyilvánosságra hozatalát. Az EFSA véleménye egyébként az, hogy bizonyos határérték alatt a glifozát nem hordoz egészségügyi kockázatot. Az uniós hatóság úgy látja, a szerről nem lehet százszázalékos bizonyossággal bizonyítani, hogy káros. A Földművelésügyi Minisztériumba (FM) összehívott növényvédelmi bizottság már óvatosabb volt, és a tagok egyhangúlag elfogadták, hogy a következő ülésre, függetlenül az EU döntésétől, készüljön közös javaslat a Magyarországon forgalomban lévő glifozát hatóanyagú növényvédő szerek felhasználásának korlátozásáról. Például kössék képesítéshez a felhasználását, és korlátozzák a szer használatát a közterületeken.

Időközben az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) közösen új ajánlásokat jelentetett meg a veszélyes kategóriába tartozó növényvédő szerek által okozott károk csökkentése céljából. A FAO–WHO-dokumentum szerint a mérgezések nagy részéért a káros növényvédő szerek felelnek, főleg a fejlődő országokban, ezek ugyanis rákos megbetegedéseket és a gyerekek körében növekedési zavarokat okoznak. Az iparilag fejlett országokban a szervezetek szerint jobb a helyzet, mert ezek már jórészt betiltották vagy szigorúan korlátozták a rendkívül veszélyes növényvédő szerek használatát.

A szakmai anyag szerint a mérgezéses esetek többségének okozója a veszélyes növényvédő szerek egy szűk csoportja, amelyek kiválthatók lennének kevésbé mérgező termékekkel. De szóba jöhetne az úgynevezett integrált növényvédelem is, amely többféle védekezési módszer egyidejű használatával jelentősen csökkenti a növényvédő szerek használatát. A lapunk által megkérdezett szakértők szintén azon a véleményen voltak, hogy más, az unióban engedélyezett hatóanyagokkal is ki lehetne váltani a glifozátokat. Darvas Béla, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, aki a GMO-kerekasztal és a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke is, lapunknak arról beszélt, hogy az EFSA, amikor nem találja különösen veszélyesnek a glifozátot, megfeledkezik arról, hogy abban az esetben, ha az emberek folyamatosan fogyasztanak egy adott szert, lényegesen alacsonyabb dózis mellett is jelentkeznek a káros hatások. – Márpedig az ivóvíz szennyezettsége a folyamatos kitettség feltételét biztosítja – tette hozzá. Rávilágíthat a lakosság glifozátkitettségére, hogy egy teszt során az EP-képviselők vizeletében igen magas glifozáttartalmat mértek.

Az új ajánlások egyébként nem csupán felhívják az országok figyelmét a rendkívül veszélyes szerekre, tanácsokkal is szolgálnak kezelésükre. Sőt, ahol a feltételek megengedik, akár adott növényvédő szer betiltását is javasolják. A FAO és a WHO dokumentumának segítségével tehát a döntéshozók felülvizsgálhatják az eddig engedélyezett növényvédő szerek lajstromát.

Lapunk egyébként úgy értesült, a magyar kormány nem lobbizik azért, hogy az európai tiltás megvalósuljon. Pedig ha továbbra is a következetesen kitart a génmódosított növényektől való mentesség mellett, akkor ennek hatékony eszköze lehetne a génmódosított gabonaféléknél különösen kedvelt glifozát korlátozása.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 18.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »