Dögrováson a hazai alapellátás

Magyarországon több mint háromszázezer embernek kétszer akkora az esélye a korai, 65 év alatti halálozásra, mint az országos átlag. Ennek oka az, hogy lakókörnyezetükben nem megoldott a háziorvosi ellátás. Az EU-n belül ráadásul hazánkban halnak meg a legtöbben daganatos megbetegedésekben is – ilyen és ehhez hasonló, riasztó adatokat közölt a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete. A társaság arra kéri a döntéshozókat: a biztonságos betegellátás érdekében az alaptörvényben rögzítsék, hogy a kormánynak legalább a GDP hat százalékát az egészségügyre kell fordítania. Lapunknak Dénes Tamás, a szakszervezet elnöke arról beszélt: már nincs türelmi idő, az állampolgárok egészsége a tét.

Tegnap öt éve, hogy az Országgyűlés elfogadta az új alaptörvényt, amelynek megváltoztatására mindenképpen szükség van a biztonságos betegellátás érdekében – hívta fel a figyelmet a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz). A vasárnap este kiadott közleményben azt írták, kérik az összes parlamenti pártot, támogassa a javaslatukat, miszerint az egészségügyre fordított közkiadások minimuma a jövőben az alaptörvényben legyen rögzítve. Úgy vélik, az egészségügyre szánt keretnek a mindenkori nemzeti össztermék 6 százalékának kell lennie.

Dénes Tamás, a Reszasz elnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta: ez nagyjából 700 milliárd forintos pluszt jelentene, ami a problémák nagy részét orvosolná, és már igazodna a környező országok ráfordításaihoz is. – A struktúraváltozást ez már biztosíthatná, és egy olyan stabil alap jöhetne létre, ahol végre biztonsággal elláthatók a páciensek – mondta az elnök. Úgy véli, az lenne az ideális irány, ha a nemrégiben bejelentett 100 milliárdos plusz mellett, amit jövőre az oktatás és az egészségügy problémáinak megoldására, bérrendezésre szán a kormány, 2017-ben a jelenlegi 3,9 helyett már a GDP 4,9 százalékát fordítanák az egészségügyre. Ez már jó kezdet, elfogadható kompromisszum volna. – A betegek érdekében már nem szabad türelmi időt adni, most kell lépni, vagy még súlyosabb problémák lesznek, rohamtempóban el kellene kezdeni a felzárkóztatást – hangsúlyozta Dénes Tamás.

Az alaptörvény módosítására szerintük azért van szükség, mert a Magyarországhoz hasonló adottságokkal rendelkező szomszédos országok GDP-arányos egészségügyi közfinanszírozásai jóval magasabbak, mint nálunk, és ameddig a szükséges forrás nem áll rendelkezésre, addig az egészségügyi rendszer képtelen jobb teljesítményre.

Hazánk egészségügyi adatai a legrosszabbak között

A Reszasz közleményében riasztó tényeket is közölt. Mint írták: az Európai Unión belül hazánkban betegszenek és halnak meg a legtöbben daganatos megbetegedésekben, és arra is háromszor akkora az esélyük a magyar betegeknek, hogy érszűkület szövődményei miatt amputáció válik szükségessé.

Kiemelték azt is, hogy Magyarországon a születéskor várható élettartam az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Az adatok azt mutatják, Magyarország a kezelhető betegségekből eredő halálozások rangsorában is az egyik legrosszabb helyen áll. Ezek olyan betegségek miatt bekövetkező halálokat jelentenek, amelyek elkerülhetőek lennének egy jól működő egészségügyi rendszerben. Ennél is rosszabb a helyzet, ha az elkerülhető betegségekből eredő halálozások rangsorát nézzük, ennek ugyanis az élén helyezkedik el hazánk.

Fotó: MN-grafika

A Reszasz arra kéri a parlamenti pártokat, civil szervezeteket és az állampolgárokat, hogy támogassák a Reszasz Emberi konzultációját az egészségügyről, és írják alá az ezzel kapcsolatos petíciót, amely a honlapjukon elérhető.

A közleményből kiderült az is, hogy Magyarországon több mint háromszázezer embernek kétszer akkora esélye van a korai, 65 év alatti halálozásra, mint az országos átlag, mert nem megfelelő az alapellátás, nincs biztosan elérhető háziorvosi ellátás. Ez a probléma 2025-re – részben az orvostársadalom öregedése miatt – már több mint 4 millió állampolgárt fenyegethet.

Támogatási programok

Ahogy arról nemrégiben lapunk is beszámolt, az Országos Alapellátási Intézet legfrissebb adatai szerint 259 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van az országban. Ezekben a körzetekben legalább hat hónapja nincs háziorvos, az ellátást helyettesítéssel próbálják megoldani. Dénes Tamás lapunknak elmondta: az eddigi támogatási programok – a háziorvosi letelepedési  és praxisvásárlási támogatás – nem hoztak átütő sikereket, ezért is egyre égetőbb feladat az alapellátás rendszerének átalakítása, de ez még évekbe telhet.

A háziorvosok rohamos fogyásáról egy háttérbeszélgetésen nemrég Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár is szót ejtett. Elmondta, hogy kiemelten fontos volna az alapellátás megerősítése. – Tíz éven belül a mostani háziorvosi és házi gyermekorvosi hálózat 7500 praxisa számottevően szűkülni fog, várhatóan 5000 praxisnak kell majd ellátnia a betegeket. Ez a mostani orvosi leterheltséget figyelembe véve csak úgy képzelhető el, ha legalább három szakdolgozó segítené a háziorvosok munkáját – fejtette ki.

A fogorvosi praxisok között is egyre több a tartósan betöltetlen, az Országos Alapellátási Intézet legfrissebb adatai szerint 224 olyan rendelő van hazánkban, ahol már több mint fél éve nincs állandó fogorvos. A legtöbb (36) tartósan betöltetlen praxis Budapesten található, ezek közül 20 gyermekfogászat. Nehéz helyzetben van Békés megye, ahol 21, és Bács-Kiskun is, ahol 20 tartósan betöltetlen körzet van.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 19.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »