Díjazottakról döntött a Fővárosi Közgyűlés

A Forradalom lángja emlékművet, amely korábban a budapesti Kossuth Lajos téren állt, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján a II. kerületi Nagy Imre téren állítják fel.

Több mint negyven díjazottról döntöttek a képviselők

Hat kategóriában több mint negyven fővárosi díj odaítéléséről döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A testület határozat alapján Pro Urbe Budapest díjat vehet át Bucsek Gábor budapesti rendőrfőkapitány, Kulcsár Győző olimpiai bajnok párbajtőrvívó, mesteredző, Imre Géza párbajtőrvívó, Kapás Boglárka úszó, Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója, György István volt főpolgármester-helyettes, Kőbánya korábbi polgármestere.

Budapestért díjat 26 kitüntetett kap: a Magyar Állami Operaház Énekkara, Somogyvári Géza üzem- és rendszerszervező mérnök, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevője, Jánosa Domokos pápai káplán, plébános, Lőrincz Edina, az Óbudai Kulturális Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Kis Tamás, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. sport divíziójának nyugalmazott divízióvezetője, Járdányi Gergely nagybőgőművész, a Muzsikás Együttes, Bohus Zoltán szobrászművész, üvegtervező, Balázs János zongoraművész, tanár, Varjú Imre, a Szent Margit Kórház osztályvezető főorvosa, Badacsonyi Szabolcs, a Szent Margit Kórház megbízott főigazgatója, Hámori Mária nyugalmazott óvodavezető, Népessy Noémi Eszter, az Óbudai Múzeum igazgatója, Harsányi Gábor színművész, Gömör Béla, a Budai Irgalmasrendi Kórház osztályvezető főorvosa, Hollerung Gábor karmester, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar ügyvezető zeneigazgatója, Szabó József, a Főkert vezérigazgatója, Megyesné Hermann Judit, a Főpolgármesteri Hivatal aljegyzője, Nagyné Varga Melinda Mária, a Főpolgármesteri Hivatal főosztályvezetője, a Belvárosi Fesztivál közössége, Flesch Tamás, a Continental Group Kft. ügyvezető igazgatója, Erdélyi Tibor táncművész, koreográfus, fafaragó művész, Tóth Balázsné nyugalmazott óvodavezető, Sármay András, a Fővárosi Vízművek Zrt. igazgatóságának elnöke, az Ars Sacra Alapítvány és Végh Tamás nyugalmazott református lelkész.

A Zalabai Gábor díj – A Budapestiek Esélyegyenlőségéért díj kitüntettjei: Nagyné Kovács Tímea, a csepeli polgármesteri hivatal szociális és egészségügyi referense, Iring Zoltán, a XII. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője és a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány.

A Fővárosért Emlékzászló díjat a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság kapta, míg a Dr. Barna Sándor Emlékérem – A Főváros Közbiztonságáért díjat Paál Péter György, a BRFK XIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője, Ruszó László, a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője, Bajári Csaba, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság szolgálatvezetője, Menyhért Tamás, XI. kerületi tűzoltóparancsnok és Kovács Lajos közterület-felügyelő veheti át.

A Papp László Budapest-Sportdíjat Molnár Imre, a Budapesti Honvéd SE ügyvezető elnöke, Szívós István Antal olimpiai és világbajnok vízilabdázó, edző, sportvezető, Kovács Péter kézilabdázó, mesteredző, Sinkó Andrea ritmikus gimnasztikázó, vezető edző, az Óbudai WDSE elnöke, MOB-tag és Tóth Tamás úszó, paralimpikon kapja.

A díjakat november 12-én, illetve november 17-én vehetik át a kitüntetettek.

Együttműködési megállapodás született a hulladékgazdálkodásról

A Fővárosi Közgyűlés szerdán jóváhagyta azt az együttműködési megállapodást, amely annak érdekében született, hogy az állami hulladékgazdálkodási közfeladat keretében teljesítendő díjbeszedési feladatokat a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) átvehesse.

A megállapodás a fővárosi önkormányzat, az NHKV és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) jött létre.

Mint az elfogadott előterjesztésben olvasható, a tárgyalások során a NHKV kifejezte azon szándékát, hogy az FKF tervezett árbevétele és a fizetendő szolgáltatási díjbevétel közötti, a szolgáltató hátrányára elkönyvelhető eltérés mértékét 1,9 milliárd forintban maximalizálja a teljes hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vetítve.

A Fővárosi Közgyűlés egyben határozatban mondta ki, hogy a hulladékról szóló, 2015. december 23-án hatályba lépett módosításai, valamint a tárgykörre vonatkozó kormányrendeletek betartása súlyosan veszélyeztetik a budapesti hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását.

Emiatt felterjesztés útján kezdeményezni kívánja a testület a törvény módosítását annak érdekében, hogy a főváros kikerüljön a hatálya alól. A testület felkérte Tarlós Istvánt, hogy a felterjesztés dokumentumát készíttesse el és a soron következő ülésen terjessze a Fővárosi Közgyűlés elé.

Új P+R parkolók létesítéséről is döntöttek

Új P+R parkolók létesítéséről és meglévők bővítéséről is döntött szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés.

A tervek szerint a békásmegyeri HÉV-állomásnál a két oldalon létesül egy összesen 377 férőhelyes P+R parkoló. A HÉV-peron az aluljárós közlekedéshez liftet és mozgólépcsőt kap, és új csomópont épül a 11-es főút felől.

A csepeli HÉV-állomásnál a már befejezett első ütem folytatásaként létesül egy körülbelül 150 férőhelyes új parkoló a II. Rákóczi Ferenc úti oldalon.

A népligeti metróállomásnál a jelenleg a Volánbusz által használt tárolóteret felülépítve parkolóházat hoznának létre, körülbelül 400-450 férőhellyel. Ez a Ludovika-beruházás során megszűnt P+R kapacitást váltja ki.

Az Újpest-Városkapu metróállomásnál az újpesti oldalon meglévő parkoló bővítésével létesülne új, 250 férőhelyes P+R parkoló. Egyidejűleg megtörténne a metróállomás környezetének javítása, az újpesti oldalon található park felújítása és a Temesvári utcai buszvégállomás rendezése.

A projekt a támogatási szerződés megkötésével indul 2016-ban. Először egy megvalósíthatósági tanulmány készül valamennyi helyszínre 2017 első félévében, majd még 2017-ben elindulhat a békásmegyeri P+R parkoló kivitelezése. Ezzel párhuzamosan megindul a csepeli, a népligeti és az újpest-városkapui építés tervezési és engedélyezési munkája, valamint az érintett és kisajátítandó területek esetében a terület előkészítése. A projekt várhatóan 2019 végén zárul.

A javaslat elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés a projekt megvalósítása érdekében kötelezettséget vállalt arra, hogy a projekt 342 millió forint saját forrását 2018-2019-ben a BKK Zrt. rendelkezésére bocsátja. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) forrásából pályázaton megítélt támogatás hárommilliárd forint.

A Forradalom lángja emlékmű a II. kerületi Nagy Imre térre kerül

A Forradalom lángja emlékművet, amely korábban a budapesti Kossuth Lajos téren állt, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján a II. kerületi Nagy Imre téren állítják fel.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán jóváhagyhatja, hogy az Országgyűlés Hivatala az áthelyezési, valamint a későbbi működtetési és karbantartási költségek mellett felállítsa a téren Lugossy Mária térplasztikáját.

Az elfogadott előterjesztésben emlékeztettek arra, hogy a négy méter magas obeliszk 1996-ban került a Kossuth térre, Göncz Árpád akkori köztársasági elnök javaslatára, felállítása közadakozásból valósult meg. Az emlékművet a Kossuth tér rekonstrukciójának kezdetén, 2013-ban távolították el.

Az alkotásnak a tér rekonstrukcióját követően új, méltó helyszínt kellett találni, lényeges műszaki szempontot jelentett az emlékmű lángjának működtetéséhez szükséges gázszolgáltatás biztosítása – írták a dokumentumban.

A javaslat vitájában Gy. Németh Erzsébet (DK) felolvasta az 1956-os tevékenységéért halálra ítélt Mécs Imre nyílt levelét, aki arra kérte a képviselőket, hogy ne szavazzák meg az emlékmű új helyen történő felállítását, mivel szerinte annak a parlament épülete előtt van a helye.

Horváth Csaba (MSZP) azt mondta, az emlékmű II. kerületi elhelyezését csak ideiglenes jelleggel tudnák elfogadni, a közgyűlés azonban nem támogatta az erre vonatkozó módosító javaslatot.

Láng Zsolt (Fidesz-KDNP), a II. kerület polgármestere felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az emlékmű készítői beleegyeztek abba, hogy alkotásukat az új helyszínen állítsák fel.

A testület döntött arról is, hogy ugyancsak az 1956-os forradalom 60. évfordulójára a II. kerületi Bem téren emlékkövet helyezzenek el, amely az 1956-os lengyel szolidaritást örökíti meg. A tervezés és kivitelezés költsége bruttó 3,8 millió forint.

Elfogadták a Duna-parti építési szabályzat első ütemét

Megalkotta a Duna-parti építési szabályzat Margitsziget területére vonatkozó rendeletét a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

Margitsziget területére vonatkozó terv készítése során irányelvként fogalmazódott meg, hogy az országos jelentőségű természeti értékként számon tartott, a főváros arculatát alapvetően meghatározó városrészben és Budapest legnépszerűbb városi közparkjában olyan fejlesztés valósítható meg, amely során a terület a város mintakertjévé, a pihenés és felüdülés szigetévé válhat, továbbá a margitszigeti tradicionális intézmények színvonalas felújítása és fenntartása révén hagyományaihoz méltón helyet adhat kulturális, rekreációs és sport tevékenységeknek – olvasható a dokumentumban.

A Margitsziget fejlesztésének és rendezésének alapelveik között szerepel a kulturális értékek megőrzése, rehabilitációja, a zöldfelületek csökkenésének, a beépítettség növekedésének megakadályozása, a park egységes arculatának kialakítása, a környezetbarát és ezáltal példaértékű közlekedési és közmű-infrastruktúra létesítése, az akadálymentesítés mind a közterületeken, mind az intézményekben, sportlétesítményekben, a korlátlanul közhasználatú (ingyenes) funkciók preferálása, valamint a Dunával való kapcsolat javítása, a vízközeli élmény fokozása, kihasználása.

Faátültetőgépet vesz a főváros

A Fővárosi Közgyűlés szerdán idősebb fák átültetésére is képes gép vásárlásáról döntött, az eszközt a FŐKERT Nonprofit Zrt. 134 millió forint értékben szerzi be.

Az elfogadott előterjesztés indoklása szerint az új géppel a jövőben megmenthetők lesznek olyan idősebb, csak több évtized alatt pótolható fák, amelyeket az elmúlt időszakban különböző beruházások miatt ki kellett vágni.

Nyugat-Európában, illetve az Egyesült Államokban már bevált, évtizedek óta sikeresen alkalmazott technológia áll rendelkezésre az idős fák átültetésére, melynek segítségével 35-40 centiméter törzsátmérőig lehetséges a fák ültetése, megfelelő előkezeléssel és utógondozással akár 90 százalékos túlélési eséllyel – írták a dokumentumban.

A javaslat vitájában Gy. Németh Erzsébet (DK) és Horváth Csaba (MSZP) is elfogadhatatlannak nevezte a főváros fakivágási gyakorlatát.

Hoffman Tamás (Fidesz-KDNP), a XI. kerület polgármestere válaszában védelmébe vette a Bocskai út felújítása miatti fakivágását, hangsúlyozva, arról a BKK felmérése után, a balesetveszély elkerülése miatt döntöttek.

Karácsony Gergely (PM), Zugló polgármestere úgy foglalt állást, nem utasít el minden fakivágást, de szerinte azokat minden esetben alapos szakértői felmérésnek kell megelőznie.

Tarlós István főpolgármester megszólalásában élesen kritizálta azokat, akik a fakivágások miatt támadják a Római-parti mobilgátat. “Gátlástalan, pimasz, kártékony emberek”, akik szembemennek a közjóval és “meg nem nevezett szakértőkről pofáznak állandóan” – fogalmazott, majd a kormánypárti képviselőkhöz fordulva hozzátette: nem tudják elkerülni, hogy “vigyorgó hülyék röhögjenek” rajtuk, ezért így kell ezt az ügyet keresztülvinniük.

A Fővárosi Közgyűlés ülését megelőzően Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke tiltakozott a mobilgát megépítése ellen.

Módosították az olimpiai helyszínkiválasztási javaslatot

A nemzetközi sportszövetségekkel való egyeztetések nyomán módosította a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslatot a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. Az új változat szerint az olimpiai nyitó- és záróünnepséget a Puskás Ferenc Stadionban tartanák, a sajtó- és közvetítőközpont pedig a Hungexpo területén lenne.

A Tarlós István főpolgármester és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett módosítást 23 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadta el a testület.

A dokumentum szerint a módosítások hozzájárulnak az olimpia gazdaságosabb megrendezéséhez.

A változtatások – mint írták – a “Master Plan” és így a pályázat erősítését szolgálják a következőképpen: a versenyhelyszínek esetében a módosított terv biztosítja, hogy az összes javaslat megfelel a legoptimálisabb utóhasznosítási, valamint fenntarthatósági igényeknek. Ha nincs megfelelő utóhasznosítási lehetőség, akkor az új létesítmény ideiglenes megoldással való megépítése javasolt.

A versenyhelyszínek más vagy új helyre áthelyezése mellett a sajtó- és közvetítőközpont, valamint a médiafalvak elhelyezését is érinti a módosítás.

A kedvezőbb utóhasznosítási lehetőségek alapján a sajtóközpont új tervezett helyszíne a Hungexpo területe, itt a csarnokok az olimpia után rendezvény- és konferenciapavilonokként hasznosíthatók.

Az eredeti koncepció szerint négy médiafalu lett volna a városban, de a szálláslehetőségek további vizsgálata alapján három médiafalut elegendőnek tartanak a médiaszálláshelyek kiszolgálására. A Gubacsi úti médiafalu helyszínének megszüntetése a sajtó- és közvetítőközpontnak a Hungexpo területére áthelyezése miatt volt szükséges. A józsefvárosi pályaudvarra tervezett médiafalut pedig az előterjesztők szerint bővíteni indokolt.

Az elfogadott előterjesztés szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal és a sportszövetségekkel történő további egyeztetés nyomán a pályázat harmadik szakaszában is módosulhat a helyszínkiválasztási javaslat, amelynek alapján a végleges dokumentumot előreláthatóan 2017 januárjában mutatják be a Fővárosi Közgyűlésnek.

A változtatások között szerepel például, hogy a Testvérhegy helyett a Hármashatár-hegyen tartanák a mountain bike versenyeket, a box a Hungexpo helyett az Óbudai-szigeten kapna helyet, az evezősversenyek Szeged helyett az Olimpiai park területén lennének. Az olimpia nyitó- és záróünnepségét a javaslat szerint az Olimpiai park helyett a Puskás Ferenc Stadionban rendeznék meg.

A Fővárosi Közgyűlés az említett módosítások mellett elfogadta az olimpiai pályázat második szakaszában benyújtandó dokumentumokat.

Szeneczey Balázs ellenzéki képviselők kijelentésére reagálva azt hangsúlyozta, Magyarország és Budapest képes arra, hogy olimpiát rendezzen 2024-ben.

Fekete Miklós, az olimpiai pályázatot koordináló Budapest 2024 Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy a változtatások költségcsökkentéssel járnak.

Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) II. kerületi polgármester azt kérte, hogy a jövőben a tervezés során egyeztessenek a kerületekkel.
   

Testvérvárosi megállapodás Budapest és Szarajevó között

Testvérvárosi megállapodás kötött Budapest és Bosznia-Hercegovina fővárosa, Szarajevó.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán egyhangúlag hagyta jóvá a megállapodást, amely szerint a két főváros a kultúra, a turizmus, az ifjúságpolitika, az oktatási ügyek, a szociális szolgáltatások, a városüzemeltetés és közszolgáltatások terén kíván együttműködni.

Szarajevó kifejezetten számít a magyar tapasztalatokra a közszolgáltatások, különösen a közösségi közlekedés, infrastruktúra, csatornázás, szennyvíztisztítás, hulladékkezelés terén – olvasható az elfogadott javaslatban.   

Mint írták, az európai integráció kiemelten fontos Bosznia Hercegovina számára, ezért az európai szabványokhoz való alkalmazkodás, az integráció tapasztalatai, pályázatokkal kapcsolatos információ átadása is nagy érdeklődésre tart számot.

Az együttműködési megállapodás keretében megvalósuló programok lehetővé teszik a lakosság minél szélesebb körben történő bevonását és részvételét, melyre a kulturális, turisztikai, ifjúsági és sport terén való együttműködés kiváló lehetőséget nyújthat – áll a dokumentumban.

A képviselők a szeptember 12-én elhunyt Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költőre, íróra emlékeznek a Fővárosi Közgyűlés ülésén 2016. szeptember 28-án.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »