Csúcstalálkozót tartanak az európai uniós és a keleti partnerségi országok vezetői

Csúcstalálkozót tartanak az európai uniós és a keleti partnerségi országok vezetői

BRÜSSZEL. Csúcstalálkozót tartanak az európai uniós és az úgynevezett keleti partnerségi országok állam- és kormányfõi pénteken Brüsszelben, az ülésen áttekintik az együttmûködés eddigi eredményeit, és megvizsgálják további erõsítésének lehetõségeit.

A résztvevõk megvitatják, hogy miként lehet tovább mélyíteni az együttmûködést az EU és az érintett kelet-európai, volt szocialista országok között.   

Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az elsõdleges cél a gazdasági kötelékek, a közlekedési és az energetikai összeköttetés erõsítése, illetve az állampolgári kapcsolatok javítása Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Georgiával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával, de fontos az is, hogy a partnerországokban fokozzák a korrupció elleni küzdelmet, és megszilárdítsák a jogállamiságot.   

Szakemberek rámutattak, hogy az ülés napirendjén sem Oroszország, sem a kelet-ukrajnai helyzet nem szerepel, sajtóhírek szerint ezekrõl az elfogadásra váró zárónyilatkozat tervezetében sincs szó. A tervezet szerint a zárónyilatkozatban mindössze annyi fog szerepelni, hogy "fokozni kell az erõfeszítéseket a kelet-európai térségben zajló konfliktusok békés rendezése érdekében", ami jóval enyhébb, mint a legutóbbi tanácskozáson elfogadott szöveg nyelvezete.   

Egy névtelenséget kérõ uniós illetékes kiemelte, hogy noha az EU továbbra is "mélyen elkötelezett" a térségbeli konfliktusok rendezése iránt, a mostani találkozó erre nem alkalmas, és nem is ez a célja.   

Bennfentes források szerint Ukrajna és Moldova azt szerette volna, ha a zárónyilatkozatban valamilyen formában kitérnek arra, hogy az európai integráció kapuja nyitva áll elõttük a jövõben. A nyilatkozatban azonban várhatóan csak azt említik meg, hogy az EU "elismeri" Ukrajna, Moldova és Georgia "európai törekvését és európai választását", és uniós tisztségviselõk szerint még errõl is nehezen jutottak kompromisszumra az uniós országok.   

A tervezetbe ugyanakkor magyar javaslatra, az ukrán oktatási törvényre célozva belefoglaltak egy olyan szövegrészt, miszerint a partnerországok nem szûkíthetik a nemzeti kisebbségek jogait az oktatás területén.   

Az elõzõ keleti partnerségi csúcsértekezletre 2015-ben került sor Rigában. Akkor az EU megerõsítette, hogy stratégiai jelentõséget tulajdonít a partnerségnek, és határozott eltökéltségérõl tett tanúbizonyságot azt illetõen, hogy szorosabb, testre szabott kapcsolatokat alakítson ki a hat országgal.   

A 2009-ben meghirdetett keleti partnerség célja, hogy az EU elmélyíthesse a politikai és gazdasági kapcsolatait Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Georgiával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »