Csomagban adnák el a Tescót

Csomagban adnák el a Tescót

A Tesco londoni anyavállalatának egyik illetékese megerősítette, hogy eladósorba kerülhet a magyar hipermarketlánc. Értesüléseink szerint a tulajdonosok a négy országban működő kelet-közép-európai régiós vonalat, vagyis a Tesco Europát egészben kívánják értékesíteni. Az eladási szándékot erősítheti a Brexit is, valamint egy év elején kiszivárgott, újabb leépítésekről szóló belső dokumentum. Eközben a Tesco Global Áruházak Zrt. tagadta a budaörsi központ megszüntetését, noha az eladótér szűkítése valóban napirenden van az üzletekben – fejlesztés címén.

Olyannyira napirenden van a magyarországi Tesco áruházlánc eladási szándéka, hogy amennyiben érkezne egy értékelhető ajánlat, az anyavállalat rábólintana – közölte a Magyar Időkkel egy, a Tesco londoni központjában dolgozó pénzügyi megbízott. Neve elhallgatását kérve arról tájékoztatott, a központi terv az, hogy a kelet-közép-európai régióban működő magyar, cseh, lengyel és szlovák leánycégeket egyszerre, egy csomagban értékesítik a tulajdonosok, mert így kifizetődőbb. Ennek érdekében történnek átalakítások, a működés racionalizálása valamennyi érintett országban.

Ráadásul, a Tesco Europa-csoportban a forgalomból tavaly több mint 13 milliárd forint nyereséget felmutató magyarországi áruházak teljesítménye ér a legtöbbet, amellyel a hazai Tesco – mint értékes eszközállomány – a zászlóshajója az eladósorba került kereskedelmi csomagnak. A bennfentes megerősítette azt is, hogy a budaörsi központ átalakítása az esetleges kivonulást előkészítő lépések egyike, ahogy a mérleg szerint is kimutatható készletszűkítés, az üzletek méretének csökkentése és a korábban több mint húszezer magyart jelentő dolgozói állomány alacsonyan tartott bérek miatti fokozatos leépítése is. Ismert, az utóbbi öt évben négy és fél ezerrel csökkent a Tescónál foglalkoztatottak száma, miközben a hazai kiskereskedelem növekedési pályára állt.

 A Tesco Global Áruházak Zrt. nyilvános mérlegeiben is jól látható például, hogy folyamatos a költségek leírása, magas az értékcsökkenés, nincs céltartalék újabb fejlesztésekre, miközben szűkül a piaci részesedés. Lényegé­ben mindent kivezetnek a könyvekből, igyekeznek egy potenciális vevőnek értékesebbé tenni a céget. A folyamat két éve tart – jelezte informátorunk.

A Tesco alkalmazottja megjegyezte, a Brexit is az angol központ azon szándékát erősítheti, amely szerint szabadulna az európai egységektől. Ehhez kapcsolódhat, hogy még az év elején a dolgozók által használt verylittle­helps.com nevű fórumon kiszivárgott egy Projekt Pace nevű belső dokumentáció, amely annak esélyeit latolgatta, hogy lehet a leghatékonyabban megmenteni a 2014-ben 6,6 milliárd fontos adósságállományt felhalmozó multit. A tervek szerint a Tesco a következő három évben 39 ezer alkalmazottjától válna meg.

Ahogy a Portfólió.hu idézte, ezzel a cég ötszázmillió fontot spórolna, a leépítések elsősorban észak-ang­liai és skót munkavállalókat érintenének, de az sem kizárt, hogy más európai országokban teszik ezt. A Tesco februárban elismerte, hogy létezik a belső felhasználásra készült dokumentum, de abban több forgatókönyvet is megvizsgáltak.

A Magyar Idők megkeresésére a hazai Tesco vállalat leszögezte, nincs tervben a budaörsi központ bezárása. Azt ugyanakkor elismerték, jelenleg felülvizsgálják az irodai folyamatokat, a feladatok összetettségének csökkentéséért, az irodai működés egyszerűsítésért. – A cél a hatékonyabb és egyszerűbb folyamatok kialakítása, amelyek megkönnyítik a négy régiós központi iroda együttműködését – közölte a vállalat. Hangsúlyozták azt is, hogy a Tesco cégcsoport átalakítását célzó portfólió-átvizsgálás befejeződött, aminek kapcsán Dave Lewis, a csoport vezérigazgatója júniusban megerősítette, a multicég elkötelezett a közép-európai, ezen belül a magyar vállalat jövőbeni fejlesztése mellett. Azt nem árulták el, mik a Tesco Europa középtávú tervei, mivel azok üzleti titkot képeznek.

Ennek némiképp ellentmond, hogy a cég 2015-ös mérlege szerint miközben a vállalat nyereséget termelt tavaly, egyebek mellett a kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésére nem különítettek el fejlesztési alapot, miközben az áruházi berendezések értékének csaknem fele mostanra nullára íródott, vagyis erőteljesen elavult. A Tesco áruházlánc erre reagálva jelezte: az, hogy külön, számviteli értelemben nem képeznek tartalékot, nem azt jelenti, hogy nem tudnak, vagy nem akarnak fejleszteni. Ennek kapcsán felsorolták, tavaly öt hipermarketet újítottak fel, és további 11 szupermarketet alakítottak át. Bővültek a benzinkutakon lévő expresszüzletek, és fejlődött az online bevásárló szolgáltatás.

– Prioritásunk, hogy vásárlóinknak megerősítsük jelenlegi működésünket, ezért a meglévő áruházaink fejlesztésére és azok kínálatára fogunk koncentrálni – szögezte le a Tesco, megerősítve, hogy jelenleg Győrben és Székesfehérváron zajlik a nagy eladóterű áruházaik fejlesztése. Ez a valóságban annyit jelent, hogy az üzletekben polcokat szüntetnek meg, csökkentik az alapterületet, hogy a felszabaduló helyeken más kereskedőknek bérbe adható külön üzletrészeket alakítsanak ki. Ez a helyszűke miatt óhatatlanul a kínált árucikkek számának csökkenésével jár. A vállalat kérdésünkre ezt úgy magyarázta, a fejlesztések célja nem a választék szűkítése, hanem a hatékonyabb helykihasználás, a vásárlóknak vonzó partnerek és az ideális vásárlói útvonalak kialakítása.

Úgy tájékoztattak: a Közép-Európa négy országában – Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában – működő vállalataikat egyesítették a Tesco Europa égisze alatt. Még inkább a vásárlókra kívánnak koncentrálni, ezért egyszerűsítik a folyamatokat, hogy a Tesco fenntartható vállalat legyen. Ehhez a forgalom és a profit további növekedését tartják a legfontosabbnak.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »