Csőd a családi csődvédelemről szóló jogszabály

Csőd a családi csődvédelemről szóló jogszabály

Még mindig nagyon sok, hitelt fölvett család tartozik több pénzzel bankjának, mint amennyit lakása ér. Ők a családi csődvédelem bevezetésekor még reménykedtek, hogy megoldódik a helyzetük, de az elmúlt egy év bebizonyította, az életidegen jogszabály semmire sem jó, új törvényt kellene alkotni.

A jelzáloghitelt fölvett családok csaknem harmadánál – egészen pontosan 32 százalékánál – magasabb a még visszafizetendő tőke összege, mint lakásuk értékének kilencven százaléka – írja a Portfólió.hu. Pedig a banki elszámoltatásnak, illetve a lakásárak emelkedésének köszönhetően még javult is ez a mutató.

Nem torzítás ezeknek a számoknak az ismeretében, ha azzal számolunk, hogy még mindig nagyon sok az olyan család az országban, amelynek nagyobb a tartozása, mint az ingatlana értéke. Azaz kilátástalan a helyzetük: jó eséllyel soha, vagy csak igen nagy erőfeszítéssel szabadulhatnak meg a tartozástól. Esetükben még az sem jelenthet megoldást, hogy eladják az ingatlant, abból visszafizetik tartozásukat, s így szabadulnak a havi törlesztési tehertől.

A családi csődvédelemről szóló törvény hírére közülük sokan abban reménykedtek, hogy az új lehetőség számukra is megoldást jelent majd. A jogszabály életbelépése óta eltelt majdnem egy esztendő azonban bebizonyította, szó sincs erről: alig néhány százan kérték a csődvédelmet, pedig bevezetésekor arra számított a kormány, illetve az elképzelést erőltető kereszténydemokraták, hogy tízezrek számára jelent majd menekülőutat szorult helyzetükből.

– Éppen azokon nem segít a csődvédelem, akiknek a legfontosabb lenne. Azaz a nagy összegű jelzáloghitelek visszafizetésével küszködő adósoknak – nyilatkozta korábban lapunknak Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség szakértője. – A lehetőséggel ugyanis csak azok élhetnek, akiknek több a tartozásuk, mint a vagyonuk, és legfeljebb addig, ameddig ez a többlet el nem tűnik.

Ha például valakinek a lakása 10 millió forintot ér, de 15 millió forint tőkével tartozik még, továbbá gondot jelent a havi törlesztő fizetése, akkor kérheti a csődvédelmet. Az eljárás öt éve alatt csődgondnok dönt arról, mire költhet a család. Így a tartozás egy részét vissza tudják fizetni, a másik részét pedig elengedi a hitelt nyújtó bank. De még legjobb esetben is csak odáig juthat el, hogy a lakás értéke fölötti tőketartozás eltűnik, de még így is megmarad a 10 milliós adósság, amelyet visszafizethet ugyan az ingatlan eladásával, de semmije sem marad. Érthető, hogy ez kevesek számára vonzó perspektíva.

Mindez azt mutatja, életidegen a jogszabály által kínált megoldás, olyan, mintha a szociális szempontok helyett kizárólag üzletieket vettek volna figyelembe a megalkotói. Ennek okát Barabás abban látja, hogy megalkotásakor a civil szervezetekkel és a gazdasági szereplőkkel nem egyeztetett a kormány, csak a bankok képviselőivel. Ezért nem is érdemes a törvényt toldozgatni-foldozgatni, új, életszerű jogszabályt kellene alkotni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 23.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »