Cseke: ellentmondásokkal teli és alkotmányellenes a települések új besorolására vonatkozó törvénytervezet

Új területrendezési szabályozás elfogadásához dolgozott ki törvénytervezetet a Cioloș-kormány, amelynek cikkelyei több pontban ellentmondanak egymásnak, és az RMDSZ álláspontja szerint alkotmányellenes rész is található benne, emellett több településre nézve kedvezőtlen, ezért a Szövetség ebben a formában nem támogatja.

Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője, a képviselőház közigazgatási bizottságának alelnöke augusztus 25-én sajtótájékoztatón ismertette a kormány javaslatait, amely szerinte egy nagy volumenű közigazgatási átszervezés előzménye. A törvénytervezet szabályozná a területi szerepet, figyelembe véve a közigazgatási állapotokat, a földrajzi helyzetet, a felszereltségi állapotot és a kulturális, valamint ökológiai potenciált is, ellenben figyelmen kívül hagyja a turisztikai, gazdasági és infrastrukturális szempontokat. A tervezet hét kategóriába sorolja a városokat: főváros, határon átívelő potenciállal rendelkező, elsőrangú regionális pólusú municípiumok, másodrangú regionális pólusú municípiumok, elsőrangú megyei pólusú municípiumok, másodrangú megyei pólusú municípiumok és városok, zonális szereppel rendelkező municípiumok és városok, valamint különleges funkciókkal ellátott municípiumok és városok.

A kritériumok között szerepel az, hogy a határon átívelő potenciállal rendelkező, elsőrangú regionális pólusú municípiumokat minimum 250 ezer lakossal (400 ezer lakossal a funkcionális övezetben) rendelkezőnek definiálja a törvénytervezet, így az országnak öt városa tartozik ide: Kolozsvár, Konstanca, Iasi, Craiova és Temesvár. Bevezetnék a falusi jellemzőkkel rendelkező városok fogalmát, illetve a községeket két csoportra osztanák: a rurális pólusú és más községek kategóriákba.

„Amennyiben az elsőrangú regionális pólusú municípiumokat határon átívelő potenciállal definiálja, akkor joggal vetődik fel a kérdés, hogy Nagyváradnak 196 ezer és Galacnak 249 ezer lakossal vajon nincs határon átívelő potenciálja? Mintha egy várt eredmény elérésére találták volna ki a kritériumokat. A rurális pólusú községek eseténél az a szempont, hogy 50 ezer falusi környezetben élő lakosra jusson egy. Bihar megyében 6, Kolozs és Maros megyében 5-5, Szatmár és Hargita megyében 4-4, Szilágy megyében 3 és Kovászna megyében 2 ilyen jellegű község lenne. Véleményem szerint ha ezeket a felméréseket mindegyik megye saját magának végezné el, egészen más eredmények születnének. Az RMDSZ minden megyére részletesen megvizsgálja a lehetséges következményeket, és továbbítja azokat az előterjesztőnek. A hibákat orvosolni kell, mivel a területi stratégiák és programok finanszírozása a jövőben ez a törvény alapján történne. A fejlesztési régiókra is azt mondták, hogy csak statisztikailag szükségesek, most pedig látjuk, mi lett belőle. Meglátásunkban a kormányzat egy nagyon komoly közigazgatási átrendeződés első lépéseit kívánja megtenni” – mutatott rá a tervezet hibáira Cseke Attila.

A tervezet egy további pontja szabályozza a közigazgatási egységek átszervezését is. E szerint azokat a községeket, ahol 1991 és 2012 között több mint 30%-kal csökkent a lakosság számaránya, 2026. január 1-től a kormány javaslatára, a kormányhatározattal elfogadott procedúra szerint egyesíteni kell a környező közigazgatási egységekkel.

Ugyanezt az elvárást sugallja a tervezet azon municípiumok és városok esetében is, ahol az adott időszakban 20%-kal esett a lakosságszám. Bevezetnék a funkcionális övezet fogalmát is, amely kétféle lehet: ágazati és integrált területi. Ez utóbbi háromféle lehet: metropolisz övezeti, amely a főváros és megyeszékhelyek körül alakul ki, a városi, amely a minimum 20 ezer lakossal rendelkező város körül alakulhat ki, és az utolsó a potenciális funkcionális övezet, amely a rurális pólusú községek köré csoportosulna. Bihar, Szilágy és Kovászna megyében nincs a második szintre sorolható város, Szatmár és Hargita megyében egy-egy van, Maros megyében három és Kolozs megyében négy.

„A közigazgatási átszervezésre vonatkozó javaslat, amely szerint a lakosság számarányát tekintve 20, illetve 30%-kal csökkent településeket egyesíteni kell, sérti a helyi autonómia elvét, ezért alkotmányellenes. A városi integrált területi övezettel az a baj, hogy nagyon kevés 20 ezernél több lakosú város van, ezért egyes megyékben nem lehetséges városok köré funkcionális övezetet kialakítani. Példaként említeném a Szatmár megyei Nagykároly, vagy a Maros megyei Segesvár esetét, amelyek 20% feletti népességcsökkenést jegyeznek, és egyesülniük kellene más településsel a tervezet szerint, ellenben integrált városterületi kategóriába tartoznak. Ezek szerit Nagykároly és Segesvár is egy gyenge közigazgatási egység, amelynek egyesülnie kellene, vagy erős, mert egy övezet központja?” – tette fel a kérdést Cseke Attila, majd hozzátette, hogy Bihar megyében mindössze Nagyváradon alakulhat ki egy metropolisz övezeti területi integrált funkcionális övezet, városi nem lesz egy sem, mivel nincs 20 ezer fölötti lakossággal rendelkező város, de hat rurális pólusú községet javasolnak a tervezet készítői. Fennáll a veszély, hogy a városoknak kell majd csatlakozniuk a rurális pólusú községek valamelyikéhez közszolgáltatás terén, ami abszurdum – fejtette ki a képviselő.

„Az RMDSZ számára nem elfogadható ez, a közigazgatási átszervezés előszeleként beharangozott törvénytervezet, mivel hosszútávra pecsételi meg a közigazgatási egységek sorsát és fejlődését. Ez a javaslat teljesen logikátlan, szakmailag nem elfogadható, és felelőtlen. Arról nem is beszélve, hogy a kötelező egyesítések alkotmányellenesek azáltal, hogy sértik a helyi autonómia elvét, ezért mi nem támogathatjuk” – foglalta össze az RMDSZ álláspontját Cseke Attila. (közlemény)


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »