Csath: a trójai faló már Kanadában van

Csath: a trójai faló már Kanadában van

A közgazdász szerint a Kanadával kötendő CETA-megállapodás már egy “kicsi TTIP”. Noha eddig még egyetlen pontban sem állapodtak meg a Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői, a brüsszeli vezetés bízik abban, hogy még az idén tető alá hozzák a szabadkereskedelmi megállapodást. Mindeközben egymás után jönnek létre úgynevezett TTIP-mentes városok, régiók.

Tavaly októberben Berlinben több mint egymillió ember tiltakozott az európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény ellen, és egymás után jönnek  létre úgynevezett TTIP-mentes városok, régiók, tiltakozásul, hogy ebből nem kérnek az emberek – jelentette ki Csath Magdolna közgazdász az M1 Ma reggel című műsorában.

Mint ismert, Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter nemrég azt mondta, hogy zsákutcába jutottak a felek közötti tárgyalások. Angela Merkel német kancellár ugyanakkor leszögezte, hogy szó sincs erről, és még idén tető alá hoznák a megállapodást, noha a 27 pontból még egyben sincs kompromisszum. Ráadásul jön az amerikai elnökválasztás, és ha év végéig nincs megállapodás, a tárgyalásokat már az új amerikai elnökkel és az új adminisztrációval kell folytatni – hívta fel a figyelmet.

Sigmar Gabriel ugyanakkor azt mondta, hogy a Kanadával kötendő CETA-megállapodás rendben van. Ez pedig kicsit már a „trójai faló”, hiszen a Kanadában működő amerikai cégek ugyanúgy hozzájutnak a kedvezményekhez, mint a kanadaiak. Ez már egy „kicsi TTIP” – fogalmazott.

Megemlítette: Francois Hollande francia elnök azt mondta, nem írja alá a szabadkereskedelmi megállapodást, ha bármiféle fenyegetettség lesz a mezőgazdaságban és a kultúrában. A legnagyobb gond, hogy a génmanipulált élelmiszerek eláraszthatják Európát. Az Egyesült Államokban a feldolgozott termékek több mint 70 százaléka tartalmaz valamilyen génmódosított származékot.

Veszélybe kerülhet a környezetvédelmi politika is, az egyezménnyel ugyanis nem lehetne egy cégnek azt mondani, hogy környezetvédelmi okok miatt nem alkalmazható egy egyébként gazdaságos technológia. Változhat a munkajog is, számításba kell venni, hogy az Egyesült Államokban gyengék a szakszervezetek, és el kell gondolkodni azon is, hogy a multicégek érvényesíthetik jogaikat a nemzetállamokkal szemben az úgynevezett befektetési bíróságok (ICS) előtt – sorolta.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »