Csányi Sándor cégei biztos jól járnak az egyezménnyel

Csányi Sándor cégei biztos jól járnak az egyezménnyel

Jól járhat az EU és Japán között körvonalazódott szabadkereskedelmi megállapodással a magyar agrárexport. Nem tudni, a magyar állam miként készíti fel a szektort a japán piacra, az azonban már biztos, Csányi Sándor érdekeltségei jól járnak majd.

Bár az idei G20-csúcstalálkozó a Hamburg utcáit feldúló népharag miatt vonta magára a sajtó figyelmét, a globalizációellenes hangulat nem akasztotta meg a világgazdaság szerekét. Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ugyanis megállapodott Abe Sindzó japán kormányfővel az EU–Japán szabadkereskedelmi egyezmény (EPA) végső formájáról. Négyéves tárgyalási folyamat zárult le a Hamburgban tett bejelentéssel, miszerint az utolsó két vitás ügy végére is sikerült pontot tenniük:

az EU az autópiacot féltette a japán termékek dömpingjétől, míg Tokió az európai borok és sajttermékek miatt aggódott.

A Japan Times szerint a megállapodás értelmében a következő 8 évben tízszázalékos vámmal exportálhatják autóikat Európába a japán gyártók, ezt követően a termékek 90 százaléka vámmentessé válik majd. Lágy sajtokból 20 ezer tonnában állapították meg a vámmentes kvótát, ami 15 év alatt 31 ezer tonnáig nőhet. A pontos adatok még változhatnak, a szabadkereskedelmi egyezmény végső szövegezése legkorábban 2019 elején készülhet el, s csak ezt követően, a nemzetállamok parlamentjeinek ratifikálása után léphet életbe.

Japán számára az Európai Unió fontos szövetséges, s a kapcsolat felértékelődött a Donald Trump által vezetett Egyesült Államok bezárkózó magatartása miatt. A politikai hátszél ellensúlyozhatja az EU és Japán közötti kereskedelmi deficitből adódható konfliktust is.

http://mno.hu/

2015-ben 3,3 milliárd euró volt a kereskedelmi deficit az EU javára, ez a szám 2016-ra 8,2 milliárdra bővült. – A japán–EU kereskedelmi deficit egyelőre nem okozott a japán közbeszédben felháborodást, ez azonban a szabadkereskedelmi egyezmény körüli vita miatt változhat – válaszolta kérdésünkre Kuragane Kei (képünkön) japán kutató. Szerinte nem mindenki látja úgy, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás a japán gazdaság érdekeit szolgálja. Ide tartoznak azok a helyi termelők, akik az európai mezőgazdasági termékek, például a sajtok miatt aggódnak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) lapunknak adott válaszából kiderült, a magyar agrárexportnak érdeke a megállapodás. Az érdekvédelmi szervezet közölte,

a megállapodás fő haszonélvezői a marhahús-, sertéshús-, sajt- és borexportőrök lesznek,

de várhatóan a sovány tejport és vajat exportálni képes cégek is jól járhatnak a megegyezéssel. Ez jót tesz majd a jelenleg évente mintegy 36,4 milliárd forintot kitevő magyar exportnak. A szervezet felhívta figyelmünket, hogy 2012-ben a Japánba irányuló export mintegy hatodát, 22 milliárd forintot az élelmiszerek tették ki, ezeknek pedig 93 százaléka hús- és húskészítmények voltak. A NAK statisztikái szerint éppen ezen a területen várható előretörés, az európai marhahúsexport ugyanis évente kezdetben 43,5 ezer tonna lehet, majd ötvenezer tonnára nőhet. Nagy kérdés, hogy a kisebb magyar cégek mire számíthatnak, mindenesetre a feladatért felelős Magyar Nemzeti Kereskedőháztól hiába kértünk erre vonatkozó információt, választ több nap után sem kaptunk. Az azonban biztosnak látszik, hogy a nagy élelmiszeripari cégek, mint például a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Zrt., az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodás egyik hazai nyertese lehet. A cég 2008 óta van jelen a japán piacon feldolgozott termékeivel.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.17.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »