Csalóka lehet az alacsony infláció

Leginkább a kőolaj nemzetközi árának csökkenése tolta megint negatív irányba a hazai inflációt. Jelentősen drágult ugyanakkor a burgonya és a cukor, más termékek pedig úgy, hogy az üzletekben ugyanannyi pénzért egyre kisebb adagokat kapnak a vásárlók.

Elvileg ismét olcsóbb lett az élet Magyarországon, legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint júliusban 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak tavaly júliushoz képest. Csalóka ugyanakkor az adat, hiszen több termék esetében jelentős drágulás következett be éves alapon. Például a burgonya 31,7, a friss zöldségek 4,2, az étolaj 7,1, a cukor 25,1 százalékkal százalékkal drágult. Az áfacsökkentés hatására mérséklődött ugyanakkor a sertéshús ára, összesen 14,8 százalékkal, miközben 3 százalékkal lett olcsóbb a tojás és 6,2 százalékkal a tej; 13 százalékkal esett az üzemanyagok ára. – A fogyasztói kosárban, ami alapján a KSH méri az árak változását, viszonylag nagy mennyiségű árutömeg van: ennek átlagárát, illetve változását méri a statisztika – mondta lapunknak Mellár Tamás közgazdász, a KSH korábbi elnöke. Ezer áruféleséget és szolgáltatást mér a magyar statisztika, amit 140 árucsoportból választ ki. Mellár Tamás szerint részben pszichológiai okoknak tulajdonítható, hogy eltérő tapasztalatokat gyűjtenek a vásárlók: jobban észreveszik ugyanis azt, ha egy termék gyorsan drágul, míg az árcsökkenések kevésbé jutnak el a fogyasztók tudatáig.

Emellett általános tapasztalat, hogy bizonyos termékek ára oly módon nőtt, hogy azonos összegért egyre kisebb kiszerelésben kapható az adott áru. Évek óta csökken például a kockasajt vagy a csomagolt felvágott mérete. Legutóbb az egyik nemzetközi üdítőgyártó jelentette be, hogy 2 literes helyett csak 1,75 literes terméket gyárt, de a tej esetében is tapasztalható a 0,9 literes, vagy éppen a sör esetében a 0,4 literes kiszerelés megjelenése. Ez valójában drágulás, hiszen ugyanannyi pénzért kevesebbet kap a vásárló. Mellár Tamás szerint nemcsak a tömegcsökkenést nehéz mérniük a statisztikusoknak, hanem az összetevők helyettesítését is, vagyis azt, amikor olcsóbb alapanyagokból készül ugyanaz a termék. – Egyfajta ellensúlyként más áruknál ezzel ellentétes folyamat játszódik le, hiszen például egy okostelefon esetében a gyártók fejlesztéseinek köszönhetően ugyanannyi pénzért egyre többet, például jobb kamerát, gyorsabb szoftvert kap a fogyasztó – mondta a szakértő.

Fotó: MN-grafika

A KSH kétévente frissíti a fogyasztói kosarat, vagyis jelenleg a 2014-es „fogyasztási szerkezet” – lényegében vásárlói szokások – alapján méri az árak alakulását, illetve súlyozza az átlagokat. Mellár Tamás szerint azonban nehéz megmérni, hogy a termékek esetében a méret, vagy éppen az összetevők minőségének csökkenése milyen reakciót vált ki a fogyasztókból. Ekkor ugyanis úgynevezett helyettesítési termék után néz a vásárló, azt azonban nem lehet tudni, melyik gyártó milyen áruját fogja vásárolni. Erre egyébként megoldást jelenthetnének a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz befutó online pénztárgépek adatai, amiket lapunk értesülései szerint a KSH nem használ fel az inflációs és egyéb statisztikák elkészítéséhez. Pedig ezek az adatok szinte azonnal – a bolti zárást követő napon – rendelkezésre állnak.

Elemzők abban egyetértenek, hogy a negatív infláció leginkább az üzemanyagárak csökkenésének köszönhető., a kőolajért ugyanis a világpiacon mintegy ötödével kellett kevesebbet fizetni, mint tavaly. Suppan Gergely, a TakarékBank szakértője szerint az infláció felgyorsul az év végére, és elérheti a 2 százalékot. A 3 százalékos jegybanki cél azonban így is messze van, ami lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Banknak, hogy a kamatokat tartósan alacsony szinten tartsa. A TakarékBank éves átlagban 0,6 százalékos inflációra számít idén a tavalyi mínusz 0,1 százalék után.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 10.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »