Csaknem szénné égett ősi bibliai tekercset fejtettek meg

Csaknem szénné égett ősi bibliai tekercset fejtettek meg

Egy új képalkotó technológia, egy különleges digitális szkenner segítségével sikerült megfejteni egy mintegy 2000 éves tekercs elszenesedett darabjának titkát, mely sérülékenysége miatt évtizedeken át feküdt egy izraeli raktárban: ez az Ótestamentum valaha talált legkorábbi leiratának részlete.

Az Én-Gedi tekercsként ismert írás egy, a Leviták könyvéből származó szöveget tartalmaz, és legfeljebb a 3. vagy 4. századból származik, esetleg még ennél is régebbről – állapították meg a Science Advances című szaklapban a kutatásról megjelent tanulmány szerzői. A “bibliai régészet jelentős felfedezésének” nevezik a tekercs tartalmának megfejtését.

Néhány szakértő szerint a tekercs régebbi is lehet, mint ahogyan azt a radiokarbonos elemzés megmutatta. A kézirat stílusának elemzése és a betűk rajzolásának módja alapján arra következtetnek, hogy akár az első évszázad második felében vagy a második század elején is keletkezhetett. Hosszú ideje úgy vélte a tudomány, hogy a tekercs tartalma örökre elveszett, mivel megégett egy 6. századi tűzben, ezért lehetetlen megérinteni anélkül, hogy porrá hullana. A tekercstöredéket 1970-ben találták Én-Gediben, a Holt-tenger nyugati partján lévő izraeli oázisban. Az itteni zsidó közösség az időszámítás előtti 8. századból származik. A különleges leletet évtizedeken át az Izraeli Régészeti Hatóság őrizte.

Hogy megakadályozzák a megégett papírtöredék további szétesését, egy digitális szkenner segítségével “virtuálisan bontották ki” a tekercset, hogy a megérintése nélkül nézzék meg a tartalmát. Egy röntgenalapú, mikro számítógép-tomográfos (micro-CT) szkenner segítségével észlelték a tintában lévő fém nyomait. “Bámulatba ejtő a képek minősége. A szöveg nagy része annyira olvasható, vagy olyan közel van az olvashatósághoz, mint a tényleg sértetlen holt-tengeri tekercsek vagy az azokról készült nagyfelbontású képek” – mondta Michael Segal, a Jeruzsálemi Héber Egyetem filozófiai és vallástörténeti tanszékének vezetője.

A digitális megfejtéssel kiderült, hogy a Leviták könyvéről, azaz Mózes harmadik könyvéről van szó. Ezzel ez a valaha talált legkorábbi Pentateuchus. A Pentateuchus, más néven a Mózesi könyvek a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány Mózesnek tulajdonított. A tekercsen minden oszlopban az eredeti 35 sorból 18 sor látható. Mint más ősi héber tekercsek, ez is csak mássalhangzókat jelöl. A magánhangzók jelzéseit csak a 9. századtól kezdték használni a héber írásban.

“Azonnal megdöbbenve észleltük, hogy ezekben a részletekben az Én-Gedi tekercs minden részletében megegyezik az úgynevezett maszoréta szöveggel, a Szentírás mai napig használt egységesített héber szövegével” – mondta Segal. A kutatók remélik, hogy a speciálisan az Én-Gedi tekercs megfejtésére kidolgozott technika más tekercseken, például a még megfejtetlen holt-tengeri tekercsgyűjtemény esetében, vagy a Vezúv vulkán 1. századi kitörésekor megsemmisült iratok esetében is használható lesz.

A volume cartography nevű technológia, amelyet az amerikai Nemzeti Tudományos Alap támogatásával fejlesztettek ki, a következő évtől szabadon elérhető lesz nyílt forráskódú szoftverként. Hasznos lehet hírszerző ügynökségek és nyomozók számára is. “A rongálódás és a pusztulás a dolgok természetes rendje, de látható, hogy néha egy szöveg teljesen megmenthető a megsemmisüléstől” – mondta Brenz Seales, a Kentucky Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »