Csak rosszabb lesz a szegényeknek?

Magyarország „Mind az európai uniós mutató, ami relatív szegénységet mér, mind a hazai létminimum-számítás, ami abszolút szegénységet mér, konvenciókon, értékválasztásokon alapszik. Mindkettő lehet összehasonlítható, de egyik sem különösebben pontos – mondta Ferge Zsuzsa szociológus. – Az, hogy mennyi pénz kell a megélhetéshez, 200 év óta napirenden lévő kérdés. Adam Smith volt az első közgazdász, aki ezzel foglalkozott. Ő az 1700-as évek végén azt mondta, Angliában addig a bőrcipő nem volt szükséges ahhoz, hogy az ember ne szégyellje magát, de az lett, ezért akinek nincs, az szegény. Franciaországban viszont még ez nem volt olyan fontos, ott még nem tekintették szégyennek a fapapucsot vagy a mezítlábat.”

Ötven éve jelentős kutatók szerint az számított szegénynek, aki nem tud úgy élni, ami egy adott társadalomban a többségtől elvárható és ami segít abban, hogy az ember ne rekesztődjön ki fontos dolgokból – mondja Ferge Zsuzsa. – Ma az Európai Unó szerint a minimális jövedelem egy olyan jövedelem, amely biztosítja, hogy az ember ne szakadjon le a társadalomról, ne rekesztődjön ki, a társadalom egészben maradjon, és ehhez pedig az kell, hogy az emberek a szükségleteiket megfelelő szinten elégítsék ki.

Ferge Zsuzsa szerint a KSH eddigi számítása megközelítette az EU elvárásait. „Most pedig, amikor egy felnőtt kalóriaszükségletét 1800 kalóriára csökkentették 2800 kalóriáról, a KSH új létminimum-számítása szerint, akkor lementek egy olyan szintre, amely messze az alatt van, mint amit 200 évvel ezelőtt elképzeltek. Ennyi kalória akkor elég, ha az ember meg sem mozdul. A kalóriatáblázat szerint a 2800 kalória egy átlag fizikai igénybevételhez szükséges, az 1800 pedig a mozdulatlan nyugalomhoz. Eddig a létminimumhoz szükséges menük összeállításánál azon dolgoztak, hogy az olcsó élelmiszerekből jöjjön össze a 2800 kalória, most meg azon igyekeznek, hogy még olcsóbb és még rosszabb minőségű élelmiszerekből álljon össze az 1800 kalória” – fejtegette Ferge.

Hangsúlyozta, a kezdetektől mindig két küszöbről volt szó a KSH-nál, egy társadalmilag elfogadhatóról meg egy nagyon szűkös mélyszegénységről. „Most úgy tűnik, hogy egyet akarnak számolni, és azt úgy hívják, hogy policy oriented, de azt nem mondják meg, hogy mit jelent a kifejezés – mondta Ferge (direkt fordításban: politikaorientált – szerk.). – Nem jelenthet mást, mint hogy a politikának ezt kellene használnia a segélyezésnél. Igaz, még a 20-30 százalékkal lecsökkentett szegénységi küszöb is magasabb, mint a mai minimálnyugdíjhoz kötött segélyek. Ám még így is nagyon alacsony. Tehát a policy oriented szerint a kormányzatnak célként azt sugallja, legyen olyan alacsony a segély, hogy abból a vegetálás szintjén meg lehessen élni.

Ma ugyanis ezt sem lehet. Pillanatnyi, azonnali célnak nem rossz, hogy legalább a szegénység legmélyebb bugyraiból kerüljenek ki az emberek. Távlati célnak viszont iszonyatosan kevés. Egy szociálpolitikának abban kellene gondolkoznia, hogy a szegénységet csökkentse. Nálunk ez nem cél. Európában a szegényekre fordított kiadások a válság óta a legtöbb országban nőttek, hazánkban inkább csökkentek. Magyarországon a középrétegeket erősítik, a szegények helyzetét gyakran tovább rontják” – tette hozzá a szociológus. Ferge szerint tehát a megfelelő szegénységpolitika kulcsa nem az, hogy a mélyszegénység pontos küszöbéről szóljon a vita, hanem az, hogy a tisztességes társadalmi léthez szükséges feltételeket mindenki számára megteremtse a kormány.

Nem valós válasz a közmunkaprogram

Ferge Zsuzsa szerint a közmunkaprogram nem emel ki a szegénységből, és semmilyen utat nem biztosít a munkaerőpiacra. Sőt inkább nehezíti azt, hogy munkát keressen a közmunkás, amely egyébként az igen drága tömegközlekedés mellett nem is nagyon lehetséges. „Magyarországon 10 százalék alatt van azoknak a száma, akik a közmunkából visszajutnak a munkaerőpiacra. Ugyanakkor a közmunkás fizetése mindenféle létminimumnál kevesebb. Ez érthetetlen. Közmunkát Európában ritkán és korlátozott időben kérnek, és általában azt is úgy, hogy látható értelme legyen. Magyarországon a közmunka sokszor álmunka, és az álmunkaerkölcsöt igényel” – tette hozzá a szakember.

Enyhítené a nélkülözést a szociális szövetkezet

„A szociális szövetkezet valós megoldás a szegénység ellen, de ha minden talpalatnyi földet eladnak a földbáróknak, úgy nem fog menni – mondja Ferge Zsuzsa. – Föld nélkül már nagyon nehéz azt mondani, hogy csináljunk szociális szövetkezetet. Ha a közmunkapénzeket, akár megnövelve is, tisztességes mezőgazdasági fejlesztésekre fordítanák, akkor értelmes munkát lehetne teremteni a közmunka helyett. A szociális szövetkezet valós alternatívája a közmunkának. Viszont a szociális szövetkezetben beszélni kell egymással az embereknek, meg kell állapodniuk dolgokban, együtt kell működni. Ez egy hosszú társadalomfejlesztési folyamat, amelynek ráadásul nincs kultúrája hazánkban. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell sürgősen elkezdeni ezt a munkát” – tette hozzá a szociológus.

Szerző: MW


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »