„Csak ne öljenek!” – A muszlim központnál jártunk

„Csak ne öljenek!” – A muszlim központnál jártunk

A maga fizikai valójában és a különféle véleményeken keresztül is körbejártuk a Gutenberg téri központot. A környékbeliek nem aggódnak különösebben, a zsidó szervezeteknek pedig nem azzal van bajuk, hogy a rabbiképző mellé muszlimok járnak a közeljövőben.

Építkezés hangjai hallatszottak a VIII. kerületi Gutenberg téren, amikor szerda délelőtt ott jártunk. A Gutenberg tér 2. alatti lakóházon éppen teljes felújítást végeznek – ráférne ez a szemközt álló, Budapest egyik legszebb épületének számító Gutenberg-otthonra is –, s az 1-es szám földszintjén is nagy munkálatok zajlanak. Itt alakítják ki ugyanis a Jótékonysági Béke Alapítvány kulturális központját, amelyben az első hírekkel ellentétben muszlim imahely nem létesül. Ellenben az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemmel éppen szemben épül, és akadnak olyanok, akik ezt nem nézik jó szemmel.

Az ingatlan a pincével együtt egyébként 554 négyzetméteres, korábban önkormányzati tulajdonban volt, majd a leromlott állapotú részt 2014-ben eladták harmincmillió forintért. Az új tulajdonos aztán továbbpasszolta az alapítványnak. A sarokház lakói több közgyűlésen is foglalkoztak az üggyel, attól tartva, hogy konfliktus lesz a két intézmény ilyetén közelségéből. Az alapítvány képviselője azonban ígéretet tett a békességre, így aztán a lakástulajdonosok is kötélnek álltak – írta meg kedden a Népszabadság.

Ugyan arról volt szó, hogy a szervezet eredeti állapotában állítja helyre az utcafrontot, végül más színt választottak, amely elüt az épület maradékának külsejétől. Ám a lakók számára nem ez jelentette a legfőbb gondot, hanem inkább az, hogy a felújítások miatt elzárták a gázt, és aztán bő egy hétig nem is kapcsolták vissza. Éppen ottjártunkkor történt meg.

Üzengetés a Gutenberg tér 1. kapujának belső oldalán Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

Megosztja a környékbelieket

A tér túloldalán fekvő bolt alkalmazottja, a harmincas évei első felében járó Zoltán nem tudta, mi épül a rabbiképzővel szemben. Miután felvilágosítottuk, elmondta: két hónapja dolgozik az üzletben, azóta mindenféle nációjú vevő járt náluk, de „zsidónak vagy muszlimnak kinéző” nem. Ő keresztény emberként senkit sem ítél el, bár a muszlimokról nem tudja pontosan, milyen istent imádnak, ráadásul „sokat gyűlölködnek”, ezért antipatikusak számára. Ám gazdag kultúrájuk, művészetük van. „Ha ez kulturális központ, akkor azt mondom: miért ne” – jelentette ki Zoltán. Hozzátette: „nekem örök rejtély az arab kultúra. Nem szeretem, távol áll tőlem, nagyon idegen, nagyon félelmetes, nem csak azóta, amióta ez a migránsbalhé van.” Szavait nevetve zárta:

„Nincsen ezzel baj. Jöjjenek, higgyenek. Csak ne öljenek.”

Egy kutyát sétáltató harmincas-negyvenes nő is azt mondta, nem szokott „ránézésre” zsidó vagy muszlim embereket látni a környéken. A tér közepén lévő játszótéren üldögélő, hatvanas éveiben járó Jutka szerint egyáltalán nem gond, hogy a rabbiképző mellett létesül a muszlim kulturális központ. „Hadd jöjjön a nép, nekem nincs bajom egyikkel sem. Ha bevándorolnak, itt vannak, ha kimennek, kimennek. Csak ne legyen baj” – jelentette ki, hozzátéve: aki rossz, bármelyik országban rossz.

„Békességben legyenek, az a lényeg. Elférnek”

– mondta Jutka. Szerinte baj akkor is történhet, ha nem egymás mellett létesül két efféle intézmény. Ugyanígy vélekedett egy ötvenes évei vége felé járó járókelő is: a nő szerint csak generálják a konfliktust azok, akik azon problémáznak, hogy rabbiképző mellett létesül a muszlimoknak szóló központ.

Nem a központtal, hanem az alapítvánnyal van a baj

Miután az Atv.hu elsőként hírt adott a centrum létesüléséről, a Budapesti Zsidó Hitközség Rabbisága a Facebookon tett közzé tiltakozó nyilatkozatot, ám rövid idő után eltávolította. A Népszabadság úgy tudja, hogy Radnóti Zoltán, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) rabbitestületének elnöke „kellő egyeztetés nélkül” hozta nyilvánosságra az írást, amit a szervezet vezetői nem vettek jó néven. Így végül Radnóti oldalára saját véleményként került ki a közlemény.

Balra a földszinten éppen kialakítják a muszlim kulturális központot. Jobbra az Országos Rabbiképző épülete Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

Határozottan tiltakozott az ellen, hogy „a Schreiber Sándor utcai zsinagógakörzet mellett néhány méterre, a »Jótékonysági Béke Alapítvány« fennhatósága alatt (lopakodva) ingatlant vásárolva egy muszlim »kulturális« központ épüljön”. Reméli, hogy az önkormányzat és a Belügyminisztérium tenni fog az „áldatlan állapot megszüntetéséért”. A fő problémája nem a központ létesülésével van, hanem azzal, hogy az említett alapítvány megjelent a környéken – írta. Hozzátette:

„Az alapítvány vezetője azon »palesztin« személy (Saleh Tayseer), akit nem oly rég a Budapesti Zsidó Múzeum elleni merényletkísérlettel gyanúsítottak meg és helyeztek előzetes letartoztatásba.”

Az eljárást végül bizonyítékok hiányában megszüntette a Fővárosi Főügyészség, ám a fogorvos így is több mint két hónapot töltött előzetes letartóztatásban, ezért később valamennyi kártérítést kapott. Kábítószerrel való visszaélés miatt is folyt egyébként ellene eljárás, az alapítványt mégis a mai napig ő vezeti. Száleh Tajszír helyettese, Szamer Alvani lapunknak azt mondta, az alapítvány vezetője csak

„jön-megy, most is külföldön van, zarándoklaton”.

Tajszír még 2014-ben bejelentette, elköltözik Magyarországról, mert „munkásságának eredménytelensége” miatt „kedvét és reményét vesztette a hazai hitterjesztéssel kapcsolatban”.

A fideszes elzavarta, a másik fideszes beengedte

Száleh Tajszír csalódottságában közrejátszhatott az is, hogy hét évvel ezelőtt ugyan már megvolt az engedélyük az akkor még az MSZP-s Molnár Gyula vezette XI. kerülettől, hogy a Budaörsi útra építsenek egy háromszáz fő befogadására alkalmas mecsetet, amely mellé iskolát és egy ötvenezer kötetes könyvtárat terveztek, a beruházás végül meghiúsult. A Fidesz kerületi önkormányzati képviselője, Surányi Ildikó ugyanis aláírásokat gyűjtött és lakossági fórumot szervezett annak érdekében, hogy ne jöhessen létre a Jótékonysági Béke Alapítvány kulturális központja. A szintén fideszes vezetésű VIII. kerületet viszont a jelek szerint nem zavarná a muszlim központ, pedig Kocsis Máté polgármester tavaly még nagyon ágált a többségében szintén muszlim migránsok ellen.

Azt, hogy a zsidóknak a központot létrehozó alapítvány vezetőjével van baja, alátámasztja a Szombat című politikai és kulturális folyóirat portáljának keddi cikke. Ebben az állításuk szerint a Hit Gyülekezetéhez közel álló Vigyázó blog posztját idézik, amely hosszasan foglalkozik a jordániai születésű palesztin fogorvos, Tajszír viselt dolgaival. Sőt, egy 2004-es Hvg.hu-cikkre hivatkozva azt írták, az alapítvány alapítója, a bosnyák diplomata-útlevéllel rendelkező Elfaith Hassanein többször is gyanúba keveredett a délszláv háború alatt Al-Kaidához köthető csoportoknak való illegális fegyverszállítás miatt.

A Jótékonysági Béke Alapítvány és a hozzá kötődő Iszlám Egyház működteti egyébként a Bartók Béla úton fekvő Dárusszalam Mecsetet is, amelynek Facebook-oldala a kulturális központtal kapcsolatos híreket követően elérhetetlenné vált. A mecset a szaúd-arábiai Al-Haramain jótékonysági szervezettől kapott pénzügyi támogatást. A Blikknek akkor maga Tajszír ügyvédje ismerte el, hogy kétszer is járt Budapesten annak a szaúdi alapítványnak a vezetője, amely mintegy százhúszmillió forintot próbált átutalni a Jótékonysági Béke Alapítványnak. Az ügyvéd azt is elismerte, hogy az összegből mecsetet építettek és ingatlant vásároltak volna.

Megkérdeztük az ügyben a másik magyarországi muszlim csoportot, a Magyar Iszlám Közösséget – márciusban jártunk a nyílt napjukon is –, amely azonban a kulturális központ létesítéséről csak a sajtóból értesült, és nem kívánt állást foglalni az ügyben, illetve a vitában.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 01.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »