Csak így érhető el a béremelés

Csak így érhető el a béremelés

A hazai munkabérek nyugat-európai fizetésekhez történő felzárkóztatását kezdeményezte Volner János jobbikos politikus az EU-csúcstalálkozót megelőző egyeztetésen a miniszterelnöknél, amelyet a politikus szerint Orbán Viktor elutasított. A témával kapcsolatban ezúttal Dávid Ferencet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkárát kérdeztük.

– Nem kérdés, a nettó bérek emelkedésére szükség van. Sőt, a folyamat már a piac önszabályozó mechanizmusának köszönhetően megindult jó néhány szakmában. Alapvető probléma azonban, hogy a magyarországi béreket az unióban a negyedik legnagyobb járulék terheli, vagyis hiába a bruttó összeg emelése, ha annak jó részét elviszik a közterhek – hangsúlyozta a főtitkár.

Korábban mondták– Óvatosan a béremeléssel – Mellár Tamás
– Nem lehet cél az alacsony bér – Csaba László
– Túl alacsony a minimálbér – Németh György

– Emelni kell a hazai béreket – Pogátsa Zoltán
– Lemaradunk a bérversenyben – Csath Magdonla
– Elkerülhetetlen a béremelés – Bod Péter Ákos 

Dávid Ferenc kiemelte, hogy közvetlen eszközei ugyan nincsenek a kormánynak a bérek befolyásolására a versenyszférában, de szabályozási eszközökkel támogathatja a béremeléseket. – Sajnos ma száz forint kifizetett munkabér kétszáz forintjába kerül a vállalkozóknak, ezért a munkabér terheinek csökkentése mindenképpen az emelés irányába hatna – tette hozzá. – Ha pedig kisebb lenne a különbség a bruttó és a nettó bérek között, akkor fölfelé indulhatna az alkalmazottaknak kifizetett bér nagysága. Igazán jelentős növekedésre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az uniós támogatásokat azok a vállalkozások kapják majd, melyek termékei olyan magas hozzáadott értéket tartalmaznak, amely elbírja a megemelt jövedelmeket. Ha mindez megtörténik, akkor jó esély nyílik arra, hogy a Nyugatra történő kivándorlás megszűnik, vagy legalábbis üteme mérséklődik.

A főtitkár fontosnak tartaná, hogy több évre szóló járulékcsökkentési programban egyezzen meg a kormány a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelynek eredményeként három-négy év alatt két számjegyű járulékcsökkentésre kerülne sor. S ezt a programot együttműködési megállapodásban kellene rögzíteni. – Ennek folyományaként persze a költségvetési kiadásokat is módosítani kell. Vagyis komplex reformra van szükség. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a közfoglalkoztatási rendszer csak olyan formában folytatódhat, amelyben fontos szerepet kap a képzés, mert csak így tud hozzáadott értéket termelni a jövendőbeli munkaerő – emelte ki a szakember.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 27.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »